Elkészült a kormány EU-kommunikációs programja

A kommunikáció középpontjában a csatlakozás belső társadalmi felkészülésének segítése áll. Mivel Magyarország EU-csatlakozásáról a magyar állampolgárok döntenek, a kommunikációs stratégia (KS) feladata a társadalom tájékoztatása, a sikeres tagságra való felkészítés és a népszavazáson meghozandó megalapozott döntés elősegítése – áll a 254 oldalas szakérői dokumentum bevezetőjében.

Decentralizáció és társadalmasítás

A stratégia alapelve az EU-kommunikáció decentralizációja és társadalmasítása. A dokumentum szerint egyrészt a kommunikációt meg kell nyitni a szakmai ismeretekkel rendelkező szaktárcák, a települési önkormányzatok és segítségükkel a társadalom csoportjai felé. Másrészt lehetővé kell tenni, hogy a helyi közösségek, a civil társadalom, a gazdasági szféra szakmai és érdekképviseleti szervezetek aktívan be tudjanak kapcsolódni az EU-ról szóló kommunikációba. Így a kommunikációs stratégia megvalósítása négyirányú (kormányzati, területi, szakmai-érdekképviseleti és civil) decentralizáción keresztül történik.

Szakaszok

A KS a magyar kormányzat számára átfogó és középtávra szóló (két-három év) kommunikációs stratégiát jelöl ki.

A stratégia központi üzenete: Az EU lehetőségeket teremt, az EU eszköz a felzárkózásra, az EU gyermekeink jövője. A program négy nagyobb szakaszra bomlik. Az első a tájékoztatás, és az EU-népszavasra mozgósítás előkészítése, amely a voks előtti hat hétig tart. A második szakasz a népszavazáson való részvételre buzdítás, a harmadik a csatlakozás dátumáig tartó előkészítő munka, a 2004. májusi csatlakozás után folyamatos tájékoztatás zajlik majd.

Létrejön az EU Kommunikációs Tárcaközi Bizottság

A kommunikáció fő koordinátora az EU Kommunikáció Közalapítvány, amelyet az EU Kommunikációs Központ működtet. Ez a központ felelős a társadalmasításért és népszavazási felkészüléséért.

A stratégia előírja, hogy a minisztériumoknak az EU-tájékoztatás feladataira külön csoportot és ágazati koncepciót kell létrehozniuk. A kormányhatározat ezért létrehozza az EU-kommunikációs tevékenységet koordináló EU Kommunikációs Tárcaközi Bizottságot, amely felügyeli az ágazati stratégiák kialakítását és végrehajtását, erről tájékoztatja a kormányt, és kapcsolatot tart az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjával. A bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati informatikai és civil kapcsolatokért felelős politikai államtitkára, jelen esetben Baja Ferenc, társelnökei a Külügyminisztérium államtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós együttműködésért felelős politikai államtitkára, valamint a MeH Kormányzati Kommunikációs Központjának a vezetője.

Az EU-csatlakozás azonnali kommunikációs feladatainak megkezdése céljából a kormány – a központi költségvetés általános tartalékának terhére – ötszázmillió forint támogatást ad a közalapítványnak. A jövő évi költségvetés másfél milliárd forint szán a szervezetnek.

Az EU-tagállamok felé a Külügyminisztérium irányítja a kommunikációt.

A kormány felkéri az Országgyűlést, a pártokat, az egyházakat, az érintett szakmai, érdekképviseleti, civil szervezeteket, hogy a sikeres csatlakozás megvalósítása érdekében és a stratégia figyelembe vételével készítsenek saját maguk számára cselekvési tervet.

Célcsoportok és projektek

A stratégia kiemelten kezeli az eddig nem megszólított lakossági csoportokat. Különös figyelemmel fordulnak ezért a fiatalok, a nők, a nyugdíjasok, a mezőgazdaságból élők, a kis- és középvállalkozók felé.

Konkrét projektekre bontva a stratégia elsőként a közalapítvány által elküldött tájékoztató levelet említi az állampolgárok és az intézményi támogatók részére.

A kommunikáció része lesz a Hozomány-program, amely albumban és cd-n foglalja össze, mit visz Magyarország az EU-ba. Uniós zászlót kapnak a települések, lesz európai roadshow, a csatlakozásig visszaszámoló Európa Órát állítanak Budapest egyik központi helyén. Országos vetélkedő, EU Klubok hálózata és az Európai Közéleti Társaság mellett nyilvános szakértői adatbázist is létrehoznak.