Növekvő adóterheléssel kell szembenézniük a társaságoknak a jövő évben: elsősorban az új áfa-szabályok, reprezentációs elszámolások és a társasági adózást érintő változások jelentik majd a pluszt. Ugyanakkor az is tény, hogy a módosítások többsége az Európai Unió normáihoz és szabályaihoz igazodik – derült ki a KPMG adózással kapcsolatos szakmai fórumán. 
Pénzügyi központ leszünk?
A kormány szeretné országban tartani az off-shore cégek tőkéjét és regionális pénzügyi központtá fejleszteni hazánkat. A szakértők szerint ehhez egy feltételt meg is teremtettek az új szabályokkal: a társasági adózás azon változását, amely speciális társasági adóalap-korrekciós tételeket vezet be a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozás kamatára, valamint a kapott jogdíjakra vonatkozóan. Ez a szabály lehetővé teszi azt is, hogy a tőzsdei ügyleteknél a ráfordítást meghaladó bevétel 50 százalékával csökkenthető legyen az adó alapja.
Iparűzési adó és az off-shore cégek
Ezzel ellentétes hatású lépésként értékelik a tanácsadó cég szakemberei, hogy a jövő évtől – uniós nyomásra – a cégek nem regisztrálhatják magukat off-shore társaságként Magyarországon, a már működők pedig 2005 végéig folytathatják tevékenységüket ilyen formában. Így a magát jövő évtől regisztrálni óhajtó cégnek a szokásos 18 százalékos társasági nyereségadót, valamint a nettó árbevétel utáni 2 százalékos helyi iparűzési adót kell megfizetnie (az off-shore cégeknek jelenleg nem kell helyi iparűzési adót fizetniük).
A KPMG senior adómenedzsere, Nink Gabriella szerint, amennyiben Magyarország a regionális pénzügyi központ szerepére pályázik, „megoldást kell találni a helyi iparűzési adóval összefüggő dilemmákra”. További terhet jelent a társasági adózásban – fejtették ki szakemberek, hogy – a mikro- és kisvállalkozások kivételével – a cégeknek az eddiginél szigorúbb nyilvántartást kell vezetniük a szokásos piaci ár meghatározására.
Szűkebb önkormányzati jogkör
A szakértők a kedvezőtlen változások között említették, hogy a jövő évtől szűkül a helyi önkormányzatok adó-megállapítási jogköre, illetve a már megszerezett egyedi adókedvezmények is csak meghatározott ideig lesznek alkalmazhatóak a jövőben. A már létező, meghatározatlan időre adott kedvezmények 2003 januárjáig érvényesek, míg a határozott időre szólóak 2007-ig.
Az állami támogatások uniós szabályozásával kapcsolatos a beruházási kedvezmények változása miatt is hátrányt szenvedhet több társaság. A jelenlegi kedvezmények részbeni eltörlése, illetve szigorítása tekinthető a társasági adózásban hozott legkedvezőtlenebb változásnak – állapítják meg a cég szakemberei, ugyanakkor került egynéhány a módosítások közül a mérleg másik serpenyőjébe is: a nagybefektetők számára a jövő évtől életbe lépő fejlesztési adókedvezmény.
Néhány áfa-módosítás nem uniókonform
Az áfa-törvény változásaival kapcsolatban Kovács Zoltán, a KPMG adómenedzsere elmondta, hogy azok általában az uniós normákat követik, ugyanakkor egyes módosítások nem illeszkednek a standardokhoz; sokkal inkább fiskális megfontolások eredményei, és összességében többletterheket jelentenek a vállalkozásoknak.
A könnyítést jelentő módosítások között említették, hogy a jövő évtől a kis értékű ajándék értéke az eddigi 500 forintról, 5000 forintra nő, és az alkalomszerű ajándék nemcsak termék, hanem szolgáltatás is lehet. Az uniós igényekhez igazodik számos termék és szolgáltatás átsorolása, illetve áfa-kulcsának emelése. A módosításokban pontosítottak több kategóriát (áruminta, tárgyi eszköz, folyamatosan teljesített szolgáltatás, termékexport), ugyanakkor az uniós jogharmonizációs folyamatban a jövő évben is további pontosítások várhatóak.
A repiadó
Több résztvevő a reprezentációs célú költségek elszámolhatóságának megszüntetését minősítette a legfájóbb szigorításnak, illetve azt, hogy a cégtelefonoknál a beszélgetések 30 százaléka eleve magánbeszélgetésnek minősül. Ez utóbbit többen a cégautók használatához hasonlították, emlékeztetve arra, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi ítéletében elutasította a vélelmezett költséghányad megtámadhatatlan érvényesítését.
