Primitív és ugyanakkor bonyolult szövésű. A Tasnádi István és Schilling Árpád által írt Hazámhazám szövegei, karakterei végletekig egyszerűek. Az előadás szerkezete sem bonyolult, különböző jelenetek meglehetősen laza sorozata, akár logikai bakugrásokkal. De mindezt elképesztő energiával, perzselő belső tűzzel, irigylésre méltó hittel és igazi csapatmunkával adják elő a szereplők.
Példázat, demonstráció ez a rendszerváltás utáni időszakról. Néhol durvának tűnik, de valójában szelíd, sőt, megértő. Nem véletlenül zárul azzal a dallal, amely arról szól, hogy “ne ítéljetek”. Miközben persze a produkció, már csak görbe tükör jellegénél fogva is, erőteljes véleményt formál, sőt, pellengérre állít. Vad, tobzódó és eleven. Néhány kifinomult lélek a nézők között el is húzza a száját.
Schilling Árpád rendező vaskos, drabális eszközöket használ. A magyarországi, október 23-ai bemutató valószínűleg nem csupán a nemzetközi rangot kivívó Krétakör Színház kényszerű otthontalansága miatt jött létre a Fővárosi Nagycirkuszban. A nyers vásári elemek, a bohócos karakter jól illenek ide. Bohóc a világ és bohóc benne minden férfi és nő, mondhatnánk Shakespeare-t parafrazálva.
Miközben a színház, és mi több, a művészet jó része nem képes érdemben reagálni arra, ami az elmúlt több mint tíz évben történt, a Krétakör, ez a nélkülözésében is mind irigylésre méltóbb színházi szabadcsapat, hathatósan és karakteresen mondja a magáét. Nem köntörfalaz, a dolgok elevenébe vág. Ezúttal beszél egykori kommunistákról, a minket gyarmatosítani is igyekvő külföldi beruházókról, az ádáz, hajtépő és népnyúzó pártharcokról, az emberek feje fölött zajló, őket kihasználó praktikákról.
A szereplők beleadnak apait-anyait, nem kímélik magukat a testi megpróbáltatásoktól sem. Miközben közös gondolkodású csoport tagjai, egyéni arcuk van. Miközben nyilván tudják, hogy színházzal nem lehet megváltoztatni a világot, mintha ezt akarnák. Ettől olyan jó, amit csinálnak.
Tasnádi-Schilling: Hazámhazám
Rendező: Schilling Árpád
Szereplők: Bánki Gergely, Csákányi Eszter, Gyabronka József, Katona László, Láng Annamária, Mucsi Zoltán, Nagy Zsolt, Péterfy Borbála, Rába Roland, Sárosdi Lilla, Scherer Péter, Terhes Sándor, Viola Gábor, Werner Tilo
Díszlettervező: Ágh Márton
Maszk: Nagy Fruzsina
Zeneszerző: Melis László, Lukács Miklós
Koreográfus: Horváth Csaba
