Az Egyesült Államokban a sorozatos könyvelési botrányok alapjaiban rengették meg piacba vetett feltétlen hitet. A könyvelési csalások láncreakció-szerűen követik egymást, a szakértők is csak találgatják, mikor nyugszik el a lavina.
Könyvelési csalások Amerikában• WorldCom:
A cég a múlt héten beismerte, hogy a történelem talán eddigi legnagyobb könyvelési csalását követte el, és eredményét 3,8 milliárd dollárral hamisította meg. A fiktív számlatételekben felgyűlő hiány a tavalyi év nyereségét veszteséggé változtatta. A telekommunikációs cég bejelentésére a SEC azonnali vizsgálatba fogott mind a WorldCom aktáiban, mind az Enron ügyben is érintett Andersen könyvvizsgáló cégnél.
• Enron: Az energiapiaci óriás decemberi csődje nyomán indított nyomozást az amerikai értékpapírpiaci felügyelet. A csőd mindenkit meglepett hiszen az elkönyvelt eredmények korábban nem utaltak a cég nehéz helyzetére. Az Enron vezetői később elismerték, hogy korábban a valóságosnál jóval magasabb eredményt mutattak ki.
• Andersen: Az Enron meglepő bukása a könyvvizsgáló céget is magával rántotta. A befektetők és a felügyelet szakemberei egyaránt kétségbe vonták, hogy a könyvvizsgálók ne tudták volna már korábban, hogy az energiapiaci óriás súlyos gondokkal küszködik. A botrány kipattanása után az Andersen hibáit tovább tetézte azzal, hogy megsemmisítette az Enron dokumentumait, amiért idén júniusban el is ítélték. Az Andersen neve felmerül a WorlCom kapcsán is, míg a 90-es években a Waste Management hibás könyvelése miatt fizetett bírságot a felügyeletnek.
• A Xerox irodagépgyártó vállalat két nappal a WorldCom bejelentése után ismerte el, hogy öt éven keresztül a valósnál 6,4 milliárd dollárral több bevételt mutatott ki. A vizsgálat a Xerox esetében már korábban megindult egy polgári kereset alapján. Ami csak 3 milliárd dollár összegű csalással vádolta. A beadványt a WorldCom bukás előtt a Xerox se nem ismerte el, se nem cáfolta.
• Tyco: A cég vezetője, Dennis Kozlowski ellen indult bűnügyi nyomozás idén júniusban. A Tyco konglomerátumát mozgató vezetőt azzal vádolják, hogy New York államnak egy 13 millió dollár értékű vásárlás után nem fizette meg az 1 millió dolláros adót. Bár a SEC vizsgálata Kozlowskira irányul, a befektetők szerint a társaság könyveiben is található szabálytalanság, ami a nyomozás miatt elő fog kerülni.
• Global Crossing: A hi-tech ipar egyik legfényesebb csillaga januárban jelentett csődöt, miután olyan bevételek mutatott ki, amiket nem kísért valós pénzmozgás. A Qwest Communication vállalat és a Global Crossing egymás kapacitásblokkjait óriási pénzekért vette meg, miközben a sajátjukat is eladták cserébe.
• Adelphia: Az Egyesült Államok hatodik legnagyobb kábeltévé-üzemeltetője, idén januárban került csődhelyzetbe, ezért könyvelését alaposabban átvizsgálták. A cég két évre vonatkozó profitkimutatását módosította utólag, és elismerte, hogy több előfizetőt könyveltek le, mint amennyi valójában létezett.
A közhangulat kezd arra is gyanakodni, hogy a történtekért nemcsak a vállalatvezetők, könyvvizsgálók tehetők felelőssé, hanem az amerikai gazdasági és pénzügyi rendszerből fakadnak. Valóban így van, és Európában ezért nem történik hasonló eset? És ami számunkra talán még fontosabb: Magyarországon mekkora esély van arra, hogy sorozatos könyvelési csalásokra derüljön fény?
A piacba vetett hit rendült meg
Az angolszász, illetve az európai, főként német mintán alapuló vállalati rendszer alapvetően különbözik egymástól. Az angolszász rendszerben a vállalatok és a vezetés ellenőrzése, illetve a vezetők jutalmazása a tőkepiacon keresztül történik. A rendszerbe van építve az a tézis, hogy a sok tőkepiaci szereplő a vállalatról az összes információt össze tudja gyűjteni, és értékpapírjait ennek alapján értékeli.
Az európai logikában a kontroll nem a tőkepiac szereplőire hárul, hanem a pénzügyi szakemberek felelőssége. A vállalatok elsősorban banki finanszírozással működnek, ezért a bank szakemberei minősítik a vállalatot. Ebben a rendszerben jellemzően a külső ellenőrző szerveknek is nagyobb szerep jut.
Az angolszász gazdaságokban a vállalatvezetők a fejlett tőkepiacon szerzik be a vállalat növekedéséhez szükséges pénzeket, és a mostani pénzügyi konstrukciók – így az opciók vagy a határidős ügyletek – azt is lehető teszik, hogy kis pénz befektetésével annak sokszorosát lehessen megszerezni vagy esetleg elbukni. A vállalatok vezetői ezen túl saját jövedelműk nagy hányadát a tőkepiac révén szerzik meg, remek üzleteket köthetnek saját cégük értékpapírjaira belső információ birtokában, akár a vállalat rovására is.
Persze az európai modell sem fenékig tejfel, hiszen a bankok, mivel több cégben befolyásuk van, nagyobb hatalomra tehetnek szert. A külső ellenőrzők könnyen kerülhetnek a politikai rendszer korrupciós nyomása alá.
Magyarországon a tőkepiac annyira fejletlen, hogy az angolszász berendezkedésben előforduló hibák aligha fordulhatnak elő. A banki befolyás hagyományosan nálunk is erős, ezért az eredmény meghamisítására irányuló törekvések a nagyvállalatoknál vagy banki segítséggel, vagy a bankok előtt is titkolva fordulhat elő. Ugyanakkor nálunk az állami szféra korábbi nagymértékű szerepvállalása most is hatással lehet a vállalati működésre.
A PSZÁF csak az utóbbi időben kezdett el vizsgálni vállalatokat is, az ellenőrzés lehetősége erősen függ a vállalatok adatszolgáltatási hajlandóságától. Külső ellenőrző híján tehát az állami és a vállalati szféra könnyen megkerülheti a valamelyest ellenőrzőként működő banki befolyást.
Soros: az amerikai siker csak rombol
Soros György vasárnap a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy az amerikai könyvelési csalások mögött az amerikai kultúrában mélyen gyökerező sajátosságok állnak. Ebben a közegben az erkölcsi elveknél fontosabb és nagyobb tisztelet kap a siker.
A magyar nagybefektető szerint a szabályok egyedül nem elegendőek ahhoz, hogy tisztességes mederben folyjon az üzleti élet. A gazdaságban szükség van elvekre, de amíg az Egyesült Államokban a siker az egyetlen alapelv, addig a gazdasági élet szereplői sok mindent megtehetnek. A 71 éves milliárdos a politikában is ezt látja visszaköszönni. Amíg meg nem választják, nem számít, hogy a politikus mit mond vagy mit csinál. Egy társadalom, ilyen alapokkal nem sok jóra számíthat – véli Soros.
A nagybefektető szerint az amerikai könyvviteli rendszer hiányossága, hogy erősen a szabályokra épít, de a rendszerben ugyanúgy benne van a szabálykerülés is. A szabályok megkerülésére komoly iparág épült, ebben a pénzvilág elismert személyiségei vannak jelen.
Az európai gyakorlatról Soros úgy véli, hogy inkább kedvez az elveknek. Európában a könyvelési botrányok ezért csak elszigetelt esetek, és nem a rendszerből fakadnak. A magyarok számára persze kérdés marad, hogy a kialakulatlan piacgazdasági körülmények Magyarországon engedik-e érvényesülni az “európai elveket”. A gyakorlat sajnos nem erre utal.
Könyvelési csalások Magyarországon• Postabank:
Könyvvizsgálói botrányról szólván a legtöbb embernek ez a név ötlik eszébe. Nem hiába, hiszen a bank 1998-ig 180 milliárd forint értékű veszteséget halmozott fel, és ezt nem hozta a nyilvánosság tudomására. A három auditort, a Deloitte & Touche, a Prudentia és az Arthur Andersen könyvvizsgáló cégeket a magyar állam 2 évvell ezelőtt azért fogta perbe, mert megtévesztésre alkalmas mérlegeket hitelesítettek.
• Humet: A legutóbbi fiktív számlázási botrány célpontja volt a Humet Rt., az APEH nyomozói ugyanis 400 millió forint értékű fiktív számlát foglaltak le még tavaly decemberben a cégnél. Civin Jánost, a vállalat gazdasági igazgatóját letartóztatásba helyezték.
• A Synergon Rt. vezérigazgatóját, Szalóczy Zsoltot 2000 őszén 800 millió forint értékű fiktív számlázás vádjával helyezték előzetes őrizetbe. Előbb házi őrizetbe került, majd a hatóság közvetlenül a választások előtt megszűntette szabadsága korlátozását.
A könyvvizsgálók szemet hunynak
Magyarországon eddig nem került nyilvánosságra az amerikai cégekéhez hasonló volumenű könyvelési hiba – mondja Zara László, a Magyar Könyvviteli Szolgáltatók és Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazánkban nem is léteznek jelentős félrekönyvelések. Az eredményt befolyásoló szépítgetések majd mindenhol léteznek, csak Magyarországon kevésbé kerülnek nyilvánosságra – véli a szakértő.
A nemzeti számviteli rendszerek mutatnak eltéréseket – sőt az amerikai sztenderd szigorúbb, mint az európai vagy a magyarországi szabályozás -, a különbség a felderített esetek számában mégis főként a könyvvizsgálói gyakorlatnak köszönhető. A könyvvizsgálók feladata lenne, hogy a könyvelésben felbukkanó szándékos és véletlen hibákat feltárják. Zara László véleménye szerint a könyvvizsgálók szakmai felkészültségével hazánkban nincs gond, inkább az a jellemző, hogy a szemet hunynak az eléjük kerülő ügyek felett.
A könyvvizsgálatra kötelezett vállalati és vállalkozói kör a nemzetközi gyakorlathoz képest Magyarországon sokkal bővebb. Sokszor olyan cégek is kötelesek auditálást kérni könyveikre, amelyeknek nincs is megfelelő nyilvántartásuk.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
• Amerikai felsővezetők – az eljátszott bizalom
• WorldCom – újabb gigantikus könyvelési botrány
• Az Enron-Andersen-ügy hazai utórezgései
• Könyvvizsgálók – oda a becsület?
• Túléli-e az Enron?
A WorldCom hibás tételéhez hasonló nagyságrendű, típusú félrekönyvelés hazánkban, már csak a magyarországi vállalatok nagyságrendje miatt sem fordulhat elő – véli dr. Eperjesi Ferenc, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemzetközi alelnöke. A telekommunikációs cégeknél az eszközök, különösen az immateriális eszközök – mint például a goodwill – speciális jellegéből fakadóan a fair value, azaz a valóságos érték meghatározása nagy körültekintést igényel. A WorldCom hibás könyvelése is valószínűleg ebből fakadhat – állítja a szakértő. Magyarországon inkább jellemző az amerikai példa fordítottja: az, hogy az adóoptimalizálás folyamán sok olyan tételt is a költségek közé sorolnak, ami egyébként befektetési ráfordítás lenne.
