Belföld

Együtt dolgozik egy német és egy magyar…

Ez nem vicc. Sok német azzal jött Magyarországra dolgozni, hogy nem lesz nehéz dolga a magyarokkal, aztán mégis érték kellemetlen meglepetések. Hogyan látnak minket ők? Melyek a legnagyobb kulturális különbségek a magyarok és a németek között?

Képesek vagyunk mi, magyarok saját kultúránk határait átlépve is kommunikálni, más nemzetekkel közös munkát végezni? Feltehetően Együtt dolgozik egy német és egy magyar… 1igennel válaszolna, aki először hallja ezt a kérdést. Azok a magyarok viszont, akik külföldiekkel dolgoznak, valószínűleg más választ adnának: akad probléma, nem is egy.

Német-magyar viszonylatban hajlamosak vagyunk alábecsülni a kulturális különbségeket. Magyarország és Németország a XIX. század óta hasonló utat járt be. Gazdasági és kulturális kapcsolataink szorosak, és hosszú múltra tekintenek vissza. Sok német munkavállaló azzal jött Magyarországra, hogy nem lesz nehéz dolga a magyarokkal, aztán mégis érték kellemetlen meglepetések.



Kik mondják?

Dr. Szalay Györgyi “Munka és Kommunikáció a német-magyar teamekben” című tanulmánya a magyarországi német vállalatok interkulturális kommunikációját vizsgálja, és megpróbál rávilágítani, hogy az ilyen cégeknél dolgozóknak milyen különbségekre kell felkészülniük. A kutatás során hét reprezentatív, magyarországi székhelyű német nagyvállalatnál 45 német nyelvű és 30 magyar nyelvű interjú készült német vezetőkkel és magyar beosztottaikkal. Ezeken kívül még 30 olyan interjú készült, melyeket kisebb, német vállalatok magyar alkalmazottaival készítettek.

Precizitás vagy kreativitás?

A legelső szembetűnő eltérés a német és a magyar alkalmazottak munkastílusában található. A németek strukturáltabban, rendszerezettebben dolgoznak, részfeladatokra bontva a problémát. Egy talán túlzó német vélemény szerint ezzel szemben a magyarok munkastílusa kaotikus. Általában elmondható, hogy a magyarokat inkább improvizatívnak és kreatívnak látják a német munkavállalók. Néha fogalmuk sincs arról, hogy a magyarok hogyan jutottak el az eredményig.

A német munkatársak szerint a magyarok sokat csevegnek. Ők ugyanis tárgyilagosabbak, míg hazánk szülötteinek sokkal fontosabbak a kapcsolatok. Ez a magyarok időgazdálkodására is rányomja bélyegét. A németek számára terhes és felesleges, puszta időpocsékolás a megbeszéléseket csevegéssel kezdeni. Kötelező érvénnyel kell olyan dolgokról beszélniük, amelyek számukra nem a munkahelyhez kötődnek – mint például a családról. A vállalaton belüli kommunikáció Németországban szakmai síkon zajlik, míg a magyarok érzelmeiket is beviszik a munkahelyükre.

Ez hátráltathatja is a munkát: német szemmel nézve Magyarországon emiatt sem alakult ki erős vitakultúra. A magyarok sokszor még akkor sem mondják el véleményüket, ha az szakmailag megállja a helyét. Főleg akkor, amikor főnökükkel szemben kellene érvelniük. Egy magyar munkavállaló például meglepődött, amikor német főnökének heves vita közben kifejtette véleményét, mire főnöke lecsendesedett és rövid gondolkodás után igazat adott neki. Ez egy magyar beosztott számára teljesen szokatlan.

A magyarok számára sokkal fontosabb a hierarchia. A németeknek gyakran úgy tűnik, a magyarok csak ülnek és hallgatnak az értekezletek során, hiányzik belőlük a civil kurázsi.



Dél-európai hangulat

A fennálló kulturális különbségek természetesen nem vezetnek egyértelműen negatív vélemény kialakulásához. Sőt, a németek szerint egészen dél-európai a hangulat a magyar vállalatoknál. Az emberek lazák, tegeződnek, udvariasak. A kreativitást és az improvizálást is értékelik. “Itt úgy épül a kerítés, hogy se kerítésdrót, se oszlopok nincsenek hozzá, előzőleg semmit sem szereznek be, aztán egyszer csak ott áll. Hogy ezt hogyan csinálják, azt szívesen megtanulnám” – mondta az egyik német interjúalany.

Mindenhez a főnök ért a legjobban

Németek és magyarok egyetértettek abban, hogy a magyar munkavállalók kevésbé önállóak és a felelősségvállalásra kevésbé hajlamosak. A magyarok szerint a felelősségvállalás német erény. Ők szeretnek önállóan dolgozni, csak a munka végén ellenőrzik őket. Ezzel szemben a magyar főnök és beosztott viszonya látszólag baráti és közvetlen, mivel többet érintkeznek a feladatok elvégzése során.

A német főnök számára meglepő, ha a magyar beosztottja beállít egy szakmai kérdéssel, és útmutatást vár. A németek szerint ugyanis egy főnöknek nem feltétlenül kell a legjobb szakembernek lennie. Neki inkább szerveznie és motiválnia kell.

Amiben szembe kerülhetünk

A tanulmány egyik célja, hogy a tapasztalatokat összefoglalva mindkét nemzet munkavállalói tudatosan fel tudjanak készülni a közös munkavégzésre. Ezért az interjúk során megkérdezték, melyek azok a tipikus helyzetek, melyek konfliktusokat szültek a mindennapok során.

A németek számára a következő helyzetek jelentették a veszély forrását:

•  A magyar munkavállalók közös döntésekkel, határozatokkal szemben mutatott közömbössége. A németek szerint sok magyar munkavállaló egyszerűen nem tartja be a közösen hozott határozatokat és döntéseket. Szerintük mást mondunk és mást teszünk.

•  Pontatlanság. A megkérdezett német alkalmazottaknak több mint a fele gondolja úgy, hogy a magyarok pontatlanok. Ez az akár 20-30 perces késésekre és a be nem tartott határidőkre is igaz. Az utóbbi esetében sok német értetlenül áll az előtt, hogy miért nem jelzik előre a magyar beosztottak, ha feladataikat az adott határidőre nem tudják teljesíteni.

•  Nem beszél, hallgat. A németek nehezen viselik, hogy a magyar beosztott nem beszél, a közvetlen kommunikáció alatt hallgat. Szakmai véleményét nem mondja el, kérdéseit nem teszi fel.

•  A néma ellenállás. Az előzőleg említett hallgatáshoz kapcsolódik a németek kifogása, mely szerint a magyarok egészen egyszerűen nem hajtanak végre bizonyos utasításokat, ha úgy érzik, arra képtelenek. A gond az, hogy a német munkatársnak erről fogalma sincs, mivel ő a megállapodás szerint azt hiszi, a magyarok elvégzik a rájuk bízott feladatot.

•  Informális kommunikáció. Az előzetes összebeszélés és az információk visszatartása a németek számára nem elfogadható.

•  Kapcsolatrendszer. A hazánkba érkező németeknek szokatlan a kapcsolati háló fontossága. Emiatt néha megszenvedik ügyeik intézését.

A magyarok számára más helyzetek és tulajdonságok okoznak konfliktusokat:

•  Nem ismerik Magyarországot. A magyarok szerint a németországi anyavállalatok nincsenek tisztában a magyar viszonyokkal, piacokkal, emiatt sokszor irreális elvárásaik vannak.

•  Német vezető, német rendszer. A magyarok szerint a német vezetők mindenképpen és mindenáron a német rendszerhez, az anyavállalati szokásokhoz, kultúrához, eljárásokhoz ragaszkodnak.

•  Német logika a magyar problémákban. A németek nem alkalmazkodnak a magyar sajátságokhoz, így problémáikat saját logikájukkal igyekeznek megoldani. Ez gyakran kudarchoz vezet.

•  Határidők. A magyaroknak szintén gondot jelent a határidők betartásának kérdése. A konfliktus forrása itt azonban az, hogy miért is kell a határidőkhöz ennyire mereven ragaszkodni.

•  A vezetői stílus. Magyarországon a munkavállalók elvárják, hogy főnökük egyben a legjobb szakember legyen. Ez a németek számára nem elsődleges kritérium. Ezt egy magyarnak nehéz megszoknia.

•  Kommunikációs stílus. A német vezetők gyakran szó szerinti fordítását kérik az általuk megírt szövegnek, stílusa így nem a magyar szokásoknak fog megfelelni. Ez egy magyar ügyfélnél hátrányt jelent.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik