Véleménye szerint ezt az alapozta meg, hogy a gazdaságpolitikában egyetértés volt a pénzügyi és a gazdasági tárca, a Miniszterelnöki Hivatal és a jegybank között.
Zökkenőmentes átmenet várható
A leköszönő pénzügyminiszter ma adja át az iratok többségét László Csabának, a Medgyessy-kormány pénzügyminiszter-jelöltjének, ez alkalomból nyilatkozott Varga az MTI-nek.
MTV garanciaVarga politikai célzatúnak nevezte, hogy a Magyar Televíziónak nyújtott 12 milliárd forintos garancia ügye most került napirendre, miközben ez tavaly novemberi kormánydöntés, s legutóbbi ülésén mindössze néhány részletkérdésben módosította erről szóló határozatát a kabinet.
Az átadás-átvételt előkészítő eddigi két találkozót, a kettőjük közötti kapcsolatot korrektnek nevezte, utalva arra: László Csaba közigazgatási államtitkár volt a polgári kormányzat első évében a Pénzügyminisztériumban (PM).
Varga Mihály ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kormány programja feszültségeket okozhat, mert egyszerre ígéri az adók és járulékok, s így a bevételek csökkenését, és azt, hogy szinte minden terület – az oktatástól az egészségügyön keresztül a környezetvédelemig – több forráshoz jut. Ez szerinte az államadósság vagy a költségvetési hiány növekedéséhez vezethet, amit esetleg az állami vagyon felélésével ellensúlyoznak majd.
Borulnak a makrotervek?
Varga Mihály úgy látja, így veszélybe kerülhet az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, az infláció folyamatos csökkenése, pedig a 2002-es költségvetésben előre jelzett GDP-arányos hiány, illetve a tervezett 5,3 százalékos infláció az év végére tartható. Ugyanakkor veszélyezteti a növekvő inflációs várakozás, melyet az új kormány költekezési ígéretei gerjesztenek. Az árstabilitás érdekében ezért kellett a jegybanknak a napokban 50 bázisponttal emelnie irányadó kamatát – kommentálta az MNB lépését Varga Mihály.
E szempontból is veszélyesnek tartja az új kormány programjában megfogalmazódó elképzelést a jegybanktörvény módosítására, mert a jegybank függetlenségének gyengítése – például a pártdelegáltakkal működő felügyelő bizottság visszaállítása – korlátozhatja az MNB mozgásterét, s ezzel képességét az árstabilitás, a forint árfolyamának védelmére.
Nem áll rosszul a költségvetés
Varga Mihály szerint nem egyedülálló, hogy az idén az államháztartási hiány áprilisban már elérte az éves tervezett hiány 62 százalékát, ez részben a Közép-Európát elérő világgazdasági recesszió következménye. Csehországban már a tervezett költségvetési hiány 90 százalékánál tartottak áprilisban – tette hozzá.
A számok értékelésénél szerinte a feladatarányos megközelítés ad valós képet, hiszen több kiadás, mint például a Nemzeti Színház támogatása vagy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére az év elején egyben kifizetett összeg az egész évre szól. Utalt arra is, hogy 1999-ben márciusban már az éves tervezett hiány 70 százalékát produkálta a költségvetés, az év végére mégis a tervezettnél alacsonyabb lett a hiány.
A gazdasági folyamatokat figyelembe véve a leköszönő pénzügyminiszter szerint mintegy 200 milliárd forint többletbevétele keletkezik az év végéig a költségvetésnek, s bár vannak bizonyos áthúzódó kiadások, mint például a nyugdíjemelés vagy az egészségügyi kassza gyógyszertámogatásának növekedése, végeredményben a többletbevételek elköltéséről a következő kormányzat dönthet.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány döntéseiben tartotta magát az államháztartási törvény előírásaihoz, így például a központi tartalékból az első félévre az éves keret 40 százalékát használták fel. A garanciavállalások sem haladják meg a kiadási főösszeg meghatározott százalékát.
Lakás, Széchenyi-terv és nyugdíjreform
Külön kiemelte az otthonteremtési programot, amely szerinte nem kis szerepet játszik abban, hogy a magyar gazdaság növekedése még most is jelentős. Ha nagy átalakításokba nem is kezdett a távozó kormányzat az államháztartásban, számos program elindult – utalt Varga Mihály az örökségre, melyet a következő pénzügyminiszterre hagy. Ezek között említette a Széchenyi-tervet, az ezzel párhuzamosan zajló adó- és járulékcsökkentéseket és kedvezményeket, az először tíz, majd az idéntől már 30 millió forintos adókedvezményt, valamint azt, hogy az idén elindulhat a kisvállalkozói hitelkártya, és létrejött a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.
Az eredmények és a reményei szerint folytatódó munkálatok közül kiemelte az elkezdett nyugdíjreformot, az egyéni számlarendszer kialakítását, hiszen mint megjegyezte: az emberek nyugdíjuk legalább 75 százalékát továbbra is az állami nyugdíjalapból kapják majd. A számlarendszer teljes egészében 2006-ig épülhet ki a tervek szerint és Varga Mihály reméli, hogy az új kormány is folytatni fogja ezt a programot.
Utólérték magukat
Az államháztartás rendszerében és a költségvetés tervezésében fontos újításnak tartja, hogy az utólagos követés rendszeréről sikerült átállni egy pontosabb tervezést segítő rendszerre, melynek elemei az Államháztartási Hivatal és annak területi szervezetei, valamint a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ. Varga Mihály szerint pontosabb lett a folyó kiadások kezelése, befejezés előtt áll a minisztériumban egy egységes illetmény-számfejtési adatbázis.
Sajnálja, hogy miniszterként nem vehet majd részt az európai uniós támogatások és befizetések fejezetének vitájában, amelynek fő felelőse a PM. Már nem tudtuk elindítani, pedig szükségszerű az önkormányzati adórendszer felülvizsgálata, hiszen az elmúlt tíz év alatt megérett erre a rendszer – zárta nyilatkozatát Varga Mihály.
