“Vár állott…”Magyarországon a kastély- és várturizmusban rejlő lehetőségek javarészt kihasználatlanok. A műemlék-nyilvántartás szerint Magyarországon közel 300 kiemelt műemlék vagy műemlékegyüttes, ezen belül több mint 50 vár található, de a kedvező adottságok ellenére a szállodai vagy turisztikai hasznosítású kastélyok, várak és kúriák száma a százat sem éri el. Ennek részben az az oka, hogy a hazai kastélyok és várak rendkívül leromlott állapotban vannak, az előremutató kezdeményezések, mint például az elmúlt évben elindult Millenniumi Kastélyprogram, valamint az európai kastélyprogramokba való sikeres beilleszkedés ellenére is.
A korábban állami tulajdonban lévő és általában a községi tanács vagy a helyi szövetkezetek kezelésében álló épületek és épületegyüttesek a privatizáció első hullámának estek áldozatul. A rendszerváltás után az üres zsebbel induló vidéki önkormányzatok, hogy bevételre tegyenek szert, a kincstári vagyonügynökséggel karöltve pályázatokon kínálták eladásra a kezelésükben álló ingatlanokat. Mint az épületek használóira, rájuk hárult volna ugyanis az állagmegóvás és fenntartás milliókat felemésztő költsége. Emellett persze remélték, hogy a leendő tulajdonos az ingatlant hasznosítva majd munkaalkalmat teremt.
Jó befektetésként kínálták
Hazánk rendkívül jó gyógyvízellátottsága miatt szinte kivétel nélkül mindegyik kastély alkalmas lenne a gyógyturizmus fogadására. Emellett vadászkastélyt, vendégházat, lovaspanziót, golfközpontot, nyaralót és otthont is könnyű lenne kialakítani belőlük. A most divatos luxusházakkal szemben ezek impozánsabbak, reprezentatívabbak, és ne feledjük el: nemzeti kultúránk és valamikori nagyságunk emlékei.
Miért rossz a kastélyok állapota? Az egyik legfontosabb ok a tulajdonviszonyok rendezetlenségében keresendő. A várak, kastélyok közel kétharmada részben önkormányzati tulajdonban, részben pedig állami tulajdonban, de központi költségvetési szervek kezelésében van. Ezenkívül nagy probléma a tőkeerős beruházók hiánya is.
A hirtelen fellépő kínálat és az épületek leromlott állapota miatt az árak a minimumon, néha a “bontott tégla” árának szintjén mozogtak. A pénztelenség és a gyors meggazdagodás az akkor ébredező magyar vállalkozói réteg érdeklődését nem tudta a nagy beruházással járó befektetések irányába fordítani. Ezzel szemben egyes külföldi magánszemélyek a “kastélytulajdonosi” cím és ezáltal a különböző nemzetközi szervezetek és azok kapcsolati tőkéjének legolcsóbb formájához jutottak így.
Nógrád megyéből olyan szélsőséges esetről is tudomást szereztünk, ahol az új “tulajdonos” a szerződés aláírása óta nem járt Magyarországon. A külföldi tulajdonos léte önmagában még nem garancia a kastélyok állagának megóvására, felújítására, hasznosítására. Ezt számos negatív példa bizonyítja.
A kastélyok olcsó áron való értékesítésekor még a műemlékvédelmi hivatal is abban bízott, hogy e lealkudott ár az épület további fennmaradását és korszerű felújítását fogja szolgálni. Így történt például a röjtökmuzsalyi kastély esetében. Sokan még ma is kellemes vagy kellemetlen emlékeket őriznek az egykor úttörő- és gyermeküdülőnek használt kastélyról, amely manapság Wellnes szállóként funkcionál.
Sajnálatos azonban, hogy ritka az ilyen eset. A jóindulatú számítások mára olyan szinten csődöt mondtak, hogy még “álló” kastélyaink és történelmi múltunk monumentális emlékeinek létét fenyegetik.
A program részletei•A kastély és várturisztikai alprogram legfontosabb céljai
•A Széchenyi Terv kastélyfejlesztési alprogramja
•A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja
•Speciális adózási szabályok turizmusfejlesztő beruházásoknál
Segít a Széchényi Terv?
A Széchenyi Terv kastélyprogramjának megfogalmazása szerint a kastélyprogram céljai közé tartozik a magántőke bevonása a kulturális örökséget megtestesítő épületek megóvásába. Ez természetesen nem új cél, hiszen a műemlék kastélyokat már többször meghirdették hasznosításra, köztük a tartósan állami tulajdonban maradó épületek listáján szereplők közül is jó néhányat. Ez utóbbiaknál többnyire a vagyonkezelési jog átadásáról van szó.
A leromlott állagú épületek hasznosítására azonban alig akadt jelentkező. Az érdeklődők is részben az egykori tulajdonos családok leszármazottai közül kerültek ki.
Az érdektelenségen nincs mit csodálkozni, hiszen a műemléképületek felújítása óriási összegeket emészt fel, és sok kastélynak nehéz a felújítás utáni fenntartás költségeit is kitermelő funkciót találni. Pedig a turizmusfejlesztést jelentős adókedvezményekkel is támogatják.
|
Turizmusfejlesztési program
|
||||||
|
Alprogramok
|
Elõirányzat neve
|
2001
|
2002
|
|||
| Gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram |
Turisztikai Célelőirányzat
|
25 Mrd Ft
|
28,1 Mrd Ft
|
|||
| Konferenciaturizmus fejlesztési alprogram |
||||||
| Tematikus parkok fejlesztési alprogram |
||||||
| Kastély- és várturisztikai alprogram |
||||||
| Turisztikai információs rendszerek fejlesztési alprogram |
||||||
| Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztésének alprogramja |
||||||
Negatív példák
A Budapest agglomerációjához tartozó, a Hungaroring tőszomszédságában fekvő Turán áll az Ybl Miklós által tervezett Schossberger-kastély. Műemléki védettsége ellenére lassan megpecsételődni látszik sorsa.
A jelenlegi tulajdonosnak eladási szándéka nincs, így más komoly beruházó sem képes az épületet megmenteni. A korszerű műemlékvédelmi törvény hiánya miatt a kastély fennmaradása érdekében sem jogi, sem kormányzati erőfeszítés nem történik, pedig ma már önálló minisztériumot is létesítettek erre a célra.
A Magyar Kastélylexikon csak így jellemzi jelenlegi sorsát: “Külföldi tulajdonosa évről évre elhalasztja a kastély egyre sürgetőbb felújítását.” Mintha az eladással végleg lemondtunk volna e romos állapotában is lenyűgöző műemlékünkről.
Találunk még ilyen, lassan az enyészet prédájává váló kastélyt hazánk fő idegenforgalmi tényezőjének számító Balaton mellett is. A Somogy megyei Gyugy község határában fekvő Kacskovics kastélyt, melynek alapjai még a barokk időkből származnak, szintén külföldi tulajdonos vásárolta meg.
Az 1856-ban klasszicista stílusban átépített főépülethez barokk cselédlakássor, a szintén barokk istállón kívül még további gazdasági épületek, magtár, borospince tartoznak. Mindez a falutól elkülönülve, a hozzá tartozó 2,6 hektár őspark szélén található.
A Balaton közelsége (11 km), a somogyi dombság varázslatos környezete és a balatonboglári borvidék ellenére a kilencvenes évek elején nem jelentkezett vevő a védettséget élvező épületekre. Végül 1996-ban a tsz tulajdonából 9, azaz kilencmillió forintért megvásárolta egy német házaspár.
Csak az volt feltűnő – mondják a helybéliek -, hogy az adásvételt követően a tsz csődöt jelentett. A tulajdonos azóta sem képes felújítani az épületet, sőt anyagi helyzetére hivatkozva kérte a műemlékvédelmi hivatal engedélyét az azóta életveszélyessé vált melléképületek lebontásához. A hivatal ezt megtagadta és hogy az összeomlást elkerüljék, részleges felújítást végzett.
Hogy mekkora értéket is képviselnek ezek az épített műemlékek, arra a Kincstári Vagyonügynökség legutóbbi híre ad választ. A még állami tulajdonba lévő és az elkövetkező időszakban pályázati úton értékesíteni kívánt kastélyok árát most az egészségügy korszerűsítésére fordítanák…
