Belföld

Külföldről venne fel hitelt az MFB

Megoszlanak a szakértői vélemények az MFB 450 millió eurós külföldi hitelfelvételéről, ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, az autópálya-építést és a Malév tőkeemelését valamiből finanszírozni kell.

Külföldről venne fel hitelt az MFB 1A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a közeljövőben 450 millió euró (120 milliárd forint) értékben bocsátana ki kötvényt a nemzetközi pénzpiacon. A hírt előbb a Népszabadság szellőztette meg, majd az MTI is utánajárt a részleteknek.

Az állami bank finanszírozási terveiről már korábban is lehetett hallani, de ekkor még bizonytalan volt, hogy a forrásbevonáshoz társulna-e állami garancia. Tarnóczi László, a bank szóvivője ma elmondta, hogy a kormány két héttel ezelőtt úgy döntött: garanciát ad a banknak a kötvénykibocsátáshoz. Pénzpiaci források szerint a hitelfelvétel szervezője a Credit Suisse First Boston (CSFB) lenne.

Aktív állami szerepvállalásA 2001-2002-es költségvetés alapján az MFB az idén 35,2 milliárd forintos, jövőre pedig 36 milliárd forintos tőkejuttatásban részesül az autópálya-építés finanszírozása érdekében. Ugyancsak a költségvetés alapján az állam által az MFB külföldről felvett és felveendő fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú hiteleire és kötvénykibocsátásaira vállalt kezesség 2001. december 31-én összesen 180 milliárd forint lehet, a jövő év végén pedig nem haladhatja meg a 200 milliárd forintot.

A pénzt az MFB meglehetősen szerteágazó alaptevékenységének finanszírozásához használja fel. A bank a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés fő finanszírozója. Baranyay László, az MFB vezérigazgató-helyettese a Népszabadságnak korában elmondta, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére fordítandó összeg az idén és jövőre elérheti a 230 milliárd forintot, s ennek zömét az idén kell kifizetni. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a szükséges összeg döntő részét magyar bankok konzorciumától, forintban kívánja felvenni a bank.

Mint ismeretes az MFB a Malév stabilizációjában is részt vesz. A kötvénykibocsátás azt is lehetővé teszi, hogy a nemzeti légitársaság reorganizációjáról szóló kormányhatározat értelmében az MFB 20 milliárd forintos deviza-hitelkeretet nyújtson a Malévnak.

Az MFB várható hitelfelvétele keresztezi az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) éves finanszírozási tervét, hiszen ebben már egymilliárd eurós nemzetközi hitelfelvétel is szerepel. Az állami bank akciója ebből szempontból aligha fér össze az adósságkezelés egységes elvével. Ez azonban nem változtat a végeredményen, az MFB eurókötvényt bocsát ki.

Az biztosnak látszik, hogy az MFB hitelfelvétele drágább lesz, mintha ugyanezt az ÁKK tenné. Mégpedig azért, mert kötvénykibocsátást megelőző hitelminősítésnél kicsi a valószínűsége, hogy a bank megkapná az országéval megegyező, legkedvezőbb hitelbesorolást.

Az MFB ugyanis hiába van állami tulajdonban, hitelbírálati szempontból az számít, hogy nemfizetés esetén a hitelező csak közvetetten léphetne fel az állammal szemben. Azt is figyelembe kell venni, hogy az első kötvénysorozatnak még nincs piaca, így ez a többlet likviditási kockázat révén a magas fizetett kamatban is megnyilvánul.

A cikk elkészítésében Nagy Márton (ING Vagyonkezelő) volt segítségünkre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik