Belföld

MFB törvény – a pénznyelő automata

Mennyi pénz tűnhet el ellenőrizetlenül a születőben lévő bankcsoport és az átalakítás előtt álló Magyar Fejlesztési Bank labirintusaiban? A Figyelő legújabb, idei 13. száma az elsők között tárja fel elemző írásában az összefüggéseket.

MFB törvény – a pénznyelő automata 1Jól jönnek a törvényalkotásnak a kisgazdapárt körüli botrányok, mert megoszlik a figyelem. A közvélemény érdeklődésének középpontjában most éppen paravánoznak. Úgy védekeznek az emberek, hogy automatikusan eltakarják a szemük elől az ott folyó dolgokat, digitális nyelven: kitörlik a politika.hu kezdetű site-okat az agyukból. Így aztán még annyi érdeklődés sem marad a kicsit is összetettebb játszmák megítélésére, amennyi pedig nélkülözhetetlen a megértésükhöz, annak eldöntéséhez, hogy valóban valami nagy disznóság van születőben, vagy csupán EU-harmonizáció folyik.

BankrablásA szerkesztőségben szeretnénk tudni, hogy a kormányzat által létrehozni kívánt új bankcsoportról mit gondolnak, egyetértenek-e a szerzőnkkel illetve Várhegyi Évával, a Pénzügykutató főmunkatársával, aki az “És”-ben írt cikket erről.

Az FN Fórumában a témával kapcsolatos hozzászólásokat >>

A Figyelő legújabb számában Eörsi János részletesen feltárja a Magyar Fejlesztési Bank működését átalakító törvény hátterét, bemutatva: a kártyák várható megkeverésével nyilván átalakul a szabályrendszer is, és valószínűleg tovább csökken a parlamenti ellenőrzés lehetősége. E kérdés körül folyik a legélesebb csata az MFB-törvény vitájában. A törvényjavaslatban semmiféle országgyűlési beszámolási kötelezettség nem szerepel, s nem juttatnának helyet a parlamenti pártoknak a bank felügyelőbizottságában (fb) sem.

Az ellenzék, sőt Font Sándor, az MDF szónoka is reklamálta az “ÁPV-típusú” ellenőrzést, azaz a pártok részvételét az fb-ben. A kormány viszont ragaszkodik a javasolt szervezeti felálláshoz, ahhoz, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezze ki a fejlesztési bank elnök-vezérigazgatóját, 7-9 tagú igazgatóságát és 5-7 tagú felügyelőbizottságát. Többen ezt eleve túlméretezett vezetésnek tartják az egyszemélyes állami rt. esetében, pláne, hogy ilyen kontroll esetén nem lesz, aki gátat szabjon a könnyelmű pénzkezelésnek.

Megismétlődhet a jegybank bezárt bécsi érdekeltsége, a CW Bank esete – hangzik a figyelmeztetés. Informátoraink szerint a számvevőszéki bizottság javaslatot készít arra, hogy az MFB legalább az Állami Számvevőszéknek számoljon el. E grémiumnak amúgy is feladata az állami tulajdonú cégek ellenőrzése, ilyen vizsgálatra azonban csak utólag, és jó, ha évenként egyszer szoktak sort keríteni.

Valójában több cikket érdemes együtt olvasni. Az Élet és Irodalom legutóbbi számában Várhegyi Éva együtt vizsgálja a Magyar Fejlesztési Bankról születő törvény várható következményeit a születőben lévő új bankcsoport, a Postához rendelt Postabank és Fölhitel- és Jelzálogbank összevont működtetéséből eredő veszélyeket. Kategórikusan fogalmaz. “Annyi pénz talán el sem költhető, amennyinek eltüntetésére alkalmas lesz az állami bankok újrarendeződő buja szövevénye. Amelynek egyik pólusát a bankszerű működés alól felmentett és szépen feltőkésített MFB képezi majd a Konzumbankkal, a Magyar Export Import Bankkal és a Magyar Exporthitel biztosítóval kistafírozva, a másik pólusán pedig a Postabank fog állni a Földhitel és Jelzálogbankkal megerősítve és a Magyar Posta vigyázó karjaiba helyezve. (…) Az ország pénztárcája – amint a tavaly ősszel a postaládánkba dobott propagandafüzetből megtudtuk – a költségvetés. Most már azt is tudjuk, a kormány feneketlen (de legalábbis duplafenekű) pénztárcája az MFB lesz.”

Eddig az idézet. Azt érdemes még felidézni, hogy Simicska Lajos tevékenységéről alig valamit tudni, amióta elment a az APEH éléről. Ezek a megoldások legalább akkora elmét igényeltek, mint amellyel sikerült korábban megalapozni üzletileg is a polgári párt versenyképességét a legutolsó szabad választásra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik