Régóta hajtogatják elemzők, hogy a hazai megtakarítások meglehetősen lanyha növekedési üteme aggódalomra ad okot, ám eddig semmilyen komolyabb baj nem lett a jelenségből. A folyamat tulajdonképpen érthető is: a stabil gazdasági növekedés hatására erőteljesen javult a bizalom, az emberek nem félnek annyira az esetleges visszaeséstől, így óvatossági megtakarításaikat csökkentik. Ezzel párhuzamosan megnőtt a fogyasztási kedv, az egyre bővülő jövedelemből egyre többet költünk el, akár még hitelfelvétel árán is – a néha 30 százalék feletti hitelkamatok ellenére is. Az MNB friss, előzetes adataiból kiderül, hogy a háztartások megtakarítása 2000. decemberében 40 milliárd forinttal nőtt. Szép összeg, mi itt a baj? – gondolhatnánk -, ám ez a növekedés jelentősen elmarad attól, ami az év utolsó hónapjait jellemezni szokta (a januári bérek nagy részét most is decemberben fizették ki). Az alig 9 százalékos éves megtakarításnövekmény szinte eltörpül amellett, hogy a lakossági hitelállomány 29 százalékkal bővült a múlt esztendőben, de még annál is kevesebb, amekkora ütemben a lakosság jövedelme gyarapodott. Ez pedig a GDP-hez viszonyítva mindössze 2 százalékos megtakarítási szintet jelent – Japánban ugyanez 30, Németországban 10 százalék. Idén kiemelten fontos lenne a megtakarítások drasztikus növekedése, mégpedig a folyó fizetési mérleg hiánya miatt. Elemzők szerint ugyanis a deficitben jelentős megugrás várható, amit a lakossági megtakarításoknak kellene fedezniük, mivel a költségvetés meglehetősen költekező. Reméljük tehát, hogy az egészséges fogyasztási kedv nem megy a megtakarítások kárára, és a gazdasági növekedésből eredő optimizmus nem vezet a külső egyensúly romlásához.
Felröppent a hír, hogy távozni kényszerül Szabó László Zsolt a Magyar Televízió elnöki székéből. A távozás módja még nem ismert, de a hírek szerint amennyiben önként nem hajlandó lemondani, a kuratórium elnöksége kezdeményezi majd leváltását. Szabó tevékenysége meglehetősen ellentmondásos volt: azért került az elnöki székbe, hogy rendet tegyen a közintézmény háza táján. Ennek érdekében mindent el is követett: több mint ezer embert elbocsátott, a vezetőséget teljesen lecserélte. Ezekkel a lépésekkel sokszor jelentős szakmai felháborodást váltott ki, ám sokan még így is reménykedtek, hogy az óriásintézmény gazdasági helyzetét ezekkel az intézkedésekkel sikeresen lehet majd konszolidálni. Ez azonban elmaradt, az MTV adóssága soha nem volt még akkora, mint most, jelenleg megközelíti a 20 milliárd forintot. Mindezt csak tetézte az, hogy pénz hiányában minőségi műsorok sem készültek. A tévénézők annak rendje és módja szerint büntettek is: az MTV nézettsége meredeken zuhan. Erről beszélt tegnapi rádióinterjújában Orbán Viktor is, a jelenlegi helyzetet a cseh állapotokhoz hasonlítva. Habár ott még nem tartunk, ám az bizonyos, hogy az MTV leendő elnöke hatalmas fába vágja a fejszéjét: úgy csinálni minőségi televíziózást, hogy közben a tetemes adósságot el kell tüntetni, még egy bűvésznek is komoly feladat lenne.
Forró hangulat uralkodott tegnap a Pénzügyminisztérium díszes tárgyalójában. A gazdasági újságírók ugyanis egy szakembertől, Bathó Ferenctől, a PM költségvetésért felelős főcsoportfőnökétől akarták mindenáron megtudni, mennyire is jogszerű a kormány lépése, miszerint a tavalyi adóbevételek jelentős részét, 75 milliárd forintot idén szándékoznak elkölteni. Bathó természetesen nem tehetett mást, mint hogy felfelé mutogatott: a döntés nem szakmai, hanem politikai volt. Tavaly december 21-én ugyanis egy kormányhatározat mondta ki, hogy a fenti összeget a következő esztendőre kell átcsoportosítani. Ennek ellenőrzésére pedig csak idén ősszel, a zárszámadás alkalmával lesz lehetősége a palamentnek – amikorra ez az összeget már rég elköltik. A tételből 40 milliárd nyugdíj- és bérkorrekcióra van “félretéve”, a maradékból pedig a Reorg Rt.-t és a MVM Rt.-t akarják feltőkésíteni. Számos egyéb rendkívüli kiadást (186 milliárd forint értékben) eszközölt még a kormány az előző esztendőben, így a büdzsé hiánya a tervezett 3,5 százaléknál sokkal jobb, 2,5-2,8 százalék is lehetett volna. Az év közben kialakult rendkívüli bevételek elköltését azonban a következő évre tették át, úgy, hogy az még a 2000-es esztendő mérlegét terhelje. Tavaly tehát úgy teljesült a 3,5 százalékos deficit, hogy a bevételek egy részét idén költik el. De mi is lehet a számok összekuszálásnak a célja? A választások előtti esztendőben a kormányok mindig túlköltekeznek, ám ilyen “apró” könyvelési trükkökkel el lehet kerülni azt, hogy ez látsszon is. A 2001-es büdzsé hiánya nem lesz annyira feltűnően magas (3,4 százalékot terveztek), hiszen az előző év deficitjét felnyomták, ráadásul még elköltenivaló pénzt is áthoztak erre az évre. Mindezzel csupán az a baj, hogy éppen a költségvetés legfontosabb értékei sérülnek: az elszámoltathatóság és az átláthatóság. Amellett, hogy ez a húzás esetleg még törvénytelennek is számít…
Olvassa el ide vonatkozó cikkünket!
