Ha egyszer mindannyian tudjuk, hogy a háborúval járó pusztítás, szenvedés, nyomor rossz és kerülendő, akkor miért tizedelik meg újra és újra háborúk az emberiséget? Milyen okok vezetnek oda, hogy az emberek elkezdik szervezetten gyilkolni egymást? A Maraton legújabb adásában Beer Miklós római katolikus lelkipásztor, Csepeli György szociálpszichológus és Konok Péter történész beszélget háborúról és békéről.
A kép a kutató szerint eddig nem szerepelt egyik, a költőt bemutató kiadványban sem.
Egyre kevésbé jut lőszer polgári védelmi, rendészeti és vadászati célokra, mivel az európai fegyver- és lőszergyártók teljes kapacitásukkal igyekeznek kielégíteni az ukrán hadsereg megnövekedett lőszerigényét. Szakemberekkel elemezzük a kialakult helyzetet.
Interjú Szalóczy Zsolt fizikussal.
Ismét nagy visszhangot keltett a pápa diszkrimnációellenes kijelentése, ám ha egyéb megnyilvánulásaival vetjük össze, vegyes a kép.
Csupor Dezső kutató gyógyszerész és blogger az ismeretterjesztő tevékenységével az emberek hiszékenységét kihasználó sarlatánok ellen küzd. Az éppen aktuális átverési trendekről kérdeztük, valamint arról, miért rendült meg napjainkra a tudomány tekintélye.
A román-magyar koprodukcióban készült, felkavaró, hihetetlenül erős dokumentumfilm egy kis erdélyi faluban élő család kálváriáját meséli el.
Az Isten léte nem tudományos, hanem erkölcsi probléma. Olyan dilemmák sokaságát veti fel, amiket a vallás nem vagy csak nagyon nehezen tud megválaszolni. Pedig a reményre szüksége lenne mindenkinek.
Girincsen nagyot változott az emberek véleménye tavasz óta: becsapva érzik magukat, félelemmel tölti el őket az infláció és az energiaválság. Néhányan elkeseredésükben már forradalmat emlegetnek, mások szerint viszont a bánkódással csak leamortizálja magát az ember, annál már nevetve meghalni is jobb. Riport.
A környezeti krízis erősödő hatásai egyre súlyosabb mentális nyomást helyeznek a társadalomra.
Kicsit ácsorog mindenki, jönnek az ölelgetések, és szétszéledünk.
Lehet-e egyénként tenni a klímakatasztrófa ellen? Elég-e a rezsiválság, hogy megtanuljuk az értékelni az energiát? Átformálhatók-e egy társadalom szokásai fejreállás nélkül? Vitával folytatjuk nyári sorozatunkat a civilizációs összeomlásról.
Gelencsér András környezettudós, a Pannon Egyetem rektora nyáron a civilizációnk néhány évtizeden belüli végéről nyilatkozott lapunknak, amit több oldalról is kritizáltak. Most a bírálatokra reagál.
A hazug nemzeti konzultáció eredményére hivatkozva Orbán megvétózhatja a további uniós szankciókat, ezzel kedveskedve Putyinnak. Ráadásul még júdástallérok sem járnak az árulásért, csak a szégyen.
Az Emmi intézményének keresetét jogerősen elutasító ítélőtábla szerint a 24.hu minden szakmai és etikai normát betartott.
Lelkes emberekkel találkoztunk Békéscsabán, akik eredményesen veszik fel a harcot a klímaváltozás negatív következményeivel, ráadásul a helyi társadalmat is képesek összefogni – kulturális, politikai, sőt, generációs különbségektől függetlenül. Riport.
Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára lapunknak azt mondta: semmilyen külső erő nem írhatja elő a magyar erdésztársadalomnak, hogy barbár és szakszerűtlen módon nyúljanak a természeti kincseinkhez.
Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense úgy látja: az emberi társadalom túl bonyolult rendszer ahhoz, hogy a jövőjét megjósolhassuk, az összeomlás helyett választhatunk egy kedvezőbb forgatókönyvet is.
Irtózatosan nagy a takarmányhiány az Alföldön, márpedig ha nincs mit adni az állatoknak, nem lesz se tej, se hús. Kisújszálláson már csak egy kisüzemi marhatartással foglalkozó gazda maradt; a család kétségbe van esve, sorra vágják le a tejelő állatokat. Ha nem kapnak segítséget, évtizedek munkája megy veszendőbe.
A Pannon Egyetem rektora korábban nagy vihart kavart interjúban nyilatkozta lapunknak, hogy a túlfogyasztó urbánus civilizáció elérte korlátait, s már a belátható időn belül bekövetkező vég felé tart. Hétfőn egy vitaesten elárulta azt is, hogy ez a felismerés először egy bécsi múzeumban érte.
A jelenlegi háborúban mindkét fél alkalmaz olyan informatikai rendszereket, amelyeknek a megtévesztés a lényegük; Kollár Csaba biztonságtudományi szakértő szerint a robotika és a mesterséges intelligencia rövidesen az egész világunkat megváltoztatja, olyan mértékben, amit ma még el sem tudunk képzelni.
Több szakember is vitába szállt Gelencsér András környezettudóssal, aki a 24.hu-nak azt mondta, a túlfogyasztó urbánus civilizációnak csupán évtizedei vannak hátra. Antal Miklós fizikus, az ökológiai közgazdaságtan kutatója levelet írt lapunknak, jelezve: szeretné tételesen cáfolni Gelencsér állításait. Interjú.
Az elektromos autó, a nap- és szélerőmű zsákutca, akár a bioetanol – mondja Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora.
A szlovák környezetvédelmi és gazdasági minisztérium idáig egymásra mutogatott, most az állam arra tett ígéretet, hogy 80 százalékban csökkenteni fogják a folyóba ömlő szennyvíz mennyiségét.
