Milyen lenne az egyház és az állam ideális viszonya? Szelektálhat-e az állam az egyházak között? Evangélikus teológus, jogtudós egyházvezető és az Orbán Viktor születésnapjára szentmisét celebráló plébános érvei ütköznek a Maratonban.
Nem csitul a botrány Böjte Csaba körül, mitől is csitulna, ha szinte naponta történik valami, ami újra fellobbantja a szemben álló táborok haragját. Vélemény.
A pünkösd arról szólna, hogy az emberiség újra egy közösséggé válhat. Abba pusztulunk bele, hogy ez nem megy. Vélemény.
Az ökológiai katasztrófát már nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk elhárítani az úgynevezett átbillenési pontok miatt, állítja Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, aki a politikusokat és üzletembereket sem kíméli a vele készült interjúnkban.
Ha egyszer mindannyian tudjuk, hogy a háborúval járó pusztítás, szenvedés, nyomor rossz és kerülendő, akkor miért tizedelik meg újra és újra háborúk az emberiséget? Milyen okok vezetnek oda, hogy az emberek elkezdik szervezetten gyilkolni egymást? A Maraton legújabb adásában Beer Miklós római katolikus lelkipásztor, Csepeli György szociálpszichológus és Konok Péter történész beszélget háborúról és békéről.
2023. 05. 14. 11:00
A kép a kutató szerint eddig nem szerepelt egyik, a költőt bemutató kiadványban sem.
Egyre kevésbé jut lőszer polgári védelmi, rendészeti és vadászati célokra, mivel az európai fegyver- és lőszergyártók teljes kapacitásukkal igyekeznek kielégíteni az ukrán hadsereg megnövekedett lőszerigényét. Szakemberekkel elemezzük a kialakult helyzetet.
„Az is nagyon merész feltételezés, hogy az emberiség fele életben maradhat a következő évtizedekben”
Interjú Szalóczy Zsolt fizikussal.
Ismét nagy visszhangot keltett a pápa diszkrimnációellenes kijelentése, ám ha egyéb megnyilvánulásaival vetjük össze, vegyes a kép.
Csupor Dezső kutató gyógyszerész és blogger az ismeretterjesztő tevékenységével az emberek hiszékenységét kihasználó sarlatánok ellen küzd. Az éppen aktuális átverési trendekről kérdeztük, valamint arról, miért rendült meg napjainkra a tudomány tekintélye.
A román-magyar koprodukcióban készült, felkavaró, hihetetlenül erős dokumentumfilm egy kis erdélyi faluban élő család kálváriáját meséli el.
Az Isten léte nem tudományos, hanem erkölcsi probléma. Olyan dilemmák sokaságát veti fel, amiket a vallás nem vagy csak nagyon nehezen tud megválaszolni. Pedig a reményre szüksége lenne mindenkinek.
Girincsen nagyot változott az emberek véleménye tavasz óta: becsapva érzik magukat, félelemmel tölti el őket az infláció és az energiaválság. Néhányan elkeseredésükben már forradalmat emlegetnek, mások szerint viszont a bánkódással csak leamortizálja magát az ember, annál már nevetve meghalni is jobb. Riport.
A környezeti krízis erősödő hatásai egyre súlyosabb mentális nyomást helyeznek a társadalomra.
Kicsit ácsorog mindenki, jönnek az ölelgetések, és szétszéledünk.
Lehet-e egyénként tenni a klímakatasztrófa ellen? Elég-e a rezsiválság, hogy megtanuljuk az értékelni az energiát? Átformálhatók-e egy társadalom szokásai fejreállás nélkül? Vitával folytatjuk nyári sorozatunkat a civilizációs összeomlásról.
2022. 10. 30. 19:01
Gelencsér András környezettudós, a Pannon Egyetem rektora nyáron a civilizációnk néhány évtizeden belüli végéről nyilatkozott lapunknak, amit több oldalról is kritizáltak. Most a bírálatokra reagál.
A hazug nemzeti konzultáció eredményére hivatkozva Orbán megvétózhatja a további uniós szankciókat, ezzel kedveskedve Putyinnak. Ráadásul még júdástallérok sem járnak az árulásért, csak a szégyen.
Az Emmi intézményének keresetét jogerősen elutasító ítélőtábla szerint a 24.hu minden szakmai és etikai normát betartott.
Lelkes emberekkel találkoztunk Békéscsabán, akik eredményesen veszik fel a harcot a klímaváltozás negatív következményeivel, ráadásul a helyi társadalmat is képesek összefogni – kulturális, politikai, sőt, generációs különbségektől függetlenül. Riport.
Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára lapunknak azt mondta: semmilyen külső erő nem írhatja elő a magyar erdésztársadalomnak, hogy barbár és szakszerűtlen módon nyúljanak a természeti kincseinkhez.
Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense úgy látja: az emberi társadalom túl bonyolult rendszer ahhoz, hogy a jövőjét megjósolhassuk, az összeomlás helyett választhatunk egy kedvezőbb forgatókönyvet is.
Irtózatosan nagy a takarmányhiány az Alföldön, márpedig ha nincs mit adni az állatoknak, nem lesz se tej, se hús. Kisújszálláson már csak egy kisüzemi marhatartással foglalkozó gazda maradt; a család kétségbe van esve, sorra vágják le a tejelő állatokat. Ha nem kapnak segítséget, évtizedek munkája megy veszendőbe.
A Pannon Egyetem rektora korábban nagy vihart kavart interjúban nyilatkozta lapunknak, hogy a túlfogyasztó urbánus civilizáció elérte korlátait, s már a belátható időn belül bekövetkező vég felé tart. Hétfőn egy vitaesten elárulta azt is, hogy ez a felismerés először egy bécsi múzeumban érte.
