A szlovákiai magyar kisebbség egyetlen hiteles képviselője, a keresztény-konzervatív Magyar Koalíció Pártja (MKP) a múltban Bugár Béla vezetésével mindent elkerült, ami a szlovák kormány szempontjából kényes autonómia szempontjából „gyanúsnak” volt tekinthető – írja a Die Welt. A német lap beszámol arról, hogy Bugár még a szlovákok körében is nagy tekintélyre tett szert. A korábbi miniszterelnök, Mikulás Dzurinda még kormányába is bevonta az MKP-t, amely teljes mértékben megbízható partnernek bizonyult.
Csáky sem számít forrófejű nacionalistának, ám a kongresszuson mindvégig ott állt mögötte a szlovákiai magyarok szürke eminenciásának számító Duray Miklós, aki a múltban újból és újból erősen nacionalista hangokat ütött meg. Duray – hangoztatta a német újság – a szlovákiai nacionalista vezető, Ján Slota ellenpárjának számít. A koalíciós kormánypárt vezetője nem is olyan régen meglehetősen alkoholizált állapotban a nyilvánosság előtt arra szólította fel a szlovákokat, hogy „üljenek harckocsikba, és tarolják le Budapestet”, a hétvégi eseményekre reagálva pedig Csáky Pálról azt nyilatkozta, hogy “ezzel (Csákyval) én életemben soha szót se váltottam, de ez egy mocsok.
Slota megint megszólalt
Bugárnak eddig sikerült elszigetelnie Durayt – emlékeztetett a Die Welt. Az új pártvezér, Csáky viszont egyik helyettesévé választatta meg. Feladata a párt stratégiájának kidolgozása lesz. Ebből fakadóan tartani lehet attól, hogy kárt szenved a szlovákok és a lakosság tíz százalékát kitevő magyarok között kialakult, törékeny béke – tette hozzá a Die Welt.
Duray Miklós, Csáky Pál és Bugár Béla a közgyûlésen (MTI)
A szlovák lapok is azt mérlegelik, vajon hogyan alakulnak az erőviszonyok a magyar pártban bekövetkezett személyi változások nyomán. Peter Schutz, a SME című liberális polgári napilap egyik vezető hírmagyarázója szerint Csáky jellegzetesen a „középáramlatok” képviselője”, akinek az a vezérelve, hogy kerékvágásban kell maradni és európai módon kell viselkedni. “Márpedig ez elvi különbség azzal a Duray Miklóssal szemben, aki a párton belül egyedül gondolkozik politikai távlatokban, de ő csupán egy provokatőr, egy megrögzött rebellis, nem pedig vezér. Persze, bármi megtörténhet, de az MKP csupán átvedlik: a szőrzet változik csupán, nem a jelleg.”
Új stratégia?
A pozsonyi Pravda szerint Csáky nem „forradalmat” akart, mindössze a saját személyes ambícióit kívánta kiélni, és nem egészen igaz, legfeljebb féligazság, hogy Csáky színrelépésével majd az autonómiaprogrammal is előrukkolnak, hiszen ezt még Bugár vezényletével kimunkálták: “Nem csak Duray és Csáky, de a (tavalyi) képviselőválasztás után Bugár is kezdett célozgatni arra, hogy a kérdés előbb vagy utóbb terítékre kerül” – írja a lapban a magyar kérdésekkel rendszeresen foglalkozó Dag Danis.
Csáky Pál a Népszabadságnak adott interjújában kifejtette, hogy Duray Miklós alelnöki posztra jelölésével nem tart az MKP radikalizálódásától: „Ez ostobaság. Duray Miklós a kommunista rezsim idején aláírta az emberi jogok tiszteletben tartását követelő Charta ’77 nyilatkozatot, kétszer került börtönbe, mert bátran kiállt a magyar tannyelvű iskolák elsorvasztása ellen. Helye van a pártvezetésben, hiszen sokszor igazolta, milyen felkészült politikai elemző és stratéga” – mondta az új pártelnök.
A Pravda újságírója ugyanakkor úgy látja, hogy a szlovák politika rövidesen új kihívással, az MKP kisebbségi önkormányzatok megerősítését célzó követelésével kényszerül szembenézni, ami olyan megyehatárok kialakítását jelenti majd, amelyik pontosan követi a magyarok lakta területek határait.” A cikkíró aláhúzza, hogy e törekvés kivitelezése közben a magyar párt ki sem ejti majd a száján az autonómia fogalmát: annyival is beéri, hogy “önkormányzatokról és a kisebbségek kollektív jogairól” beszéljen. “Noha a jelentése végső következményében ugyanaz lesz.” Mert hogy “a területi önkormányzat az maga a területi autonómia” – fogalmaz a pozsonyi Pravda.
