Nagyvilág

Putyin nekiment Washingtonnak

Fegyverkezési versenyt szít, s figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jog előírásait az Egyesült Államok – állapította meg Vlagyimir Putyin orosz elnök a müncheni biztonságpolitikai fórumon tartott, a hidegháború hangulatát idéző beszédében. Busht ugyanakkor megbízható, jó barátnak nevezte az orosz államfő.

Szokatlanul heves kirohanást intézett az Egyesült Államok politikája ellen a müncheni biztonságpolitikai fórumon szombaton Vlagyimir Putyin. Egyes vélekedések szerint beszéde a hidegháború hangulatát idézte fel.


Putyin az első orosz államfő, aki részt vett az immár hagyományos fórumon. Márr beszédének bevezetőjében azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a konfrontáció útjára lépett, s “katonai kalandorságba” kezdett. Vlagyimir Putyin azzal vádolta Washingtont, hogy európai rakétatelepítési terveivel, a nemzetközi jog alapvető elveit sértve újabb fegyverkezési versenyt szít. Az Egyesült Államok rakétatelepítési terveit teljes mértékben szükségtelennek nevezte, hiteltelennek tartva azokat az indokokat, amelyekkel Washington mindezt magyarázni igyekszik. Hangsúlyozta, hogy országa szükség esetén megteszi a válaszlépéseket. “Rendelkezünk azokkal a fegyverekkel, amelyek képesek legyőzni az amerikai rendszereket” – fogalmazott az elnök, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ezek a fegyverek nem irányulnak az Egyesült Államok ellen.


Bush azért barát


Putyin ugyanakkor kijelentette: Oroszország tartja magát ahhoz a korábbi megállapodáshoz, amely a stratégiai atomfegyverek jelentős számának 2012-ig történő megsemmisítését irányozza elő. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy egyedüli hatalmi, illetve erőközpontot kíván létrehozni, ami ellentétes a demokráciával. Leszögezte, hogy multipoláris világra, s biztonságpolitikai téren multilaterális diplomáciára van szükség. Az egyoldalú fellépések nem oldották meg a konfliktusokat, hanem csak elmérgesítették őket – jelentette ki.


Az orosz államfő elítélte az erőszak alkalmazását, nyomatékosan utalva arra, hogy az erő bevetésére csakis a legvégső esetben, s csak az ENSZ felhatalmazásával kerülhet sor. Putyin nem kímélte a NATO-t sem. Beszédében azt hangoztatta, hogy a szövetség az amerikai külpolitika eszközévé vált. Bírálta a NATO kibővítését, felróva, hogy a szövetség a volt Szovjetunió területére terjeszkedik.


Az Egyesült Államoknak címzett bírálatok ellenére Putyin George Bush amerikai elnököt “megbízható embernek, egyben barátnak” nevezte, akivel – mint fogalmazott – lehet tárgyalni.


Csalódott NATO-főtitkár


Putyin külön szólt Koszovóról is, amely az elmúlt napokban ugyancsak feszültséget keltett Oroszország és a Nyugat kapcsolataiban. Megerősítette, hogy országa elutasítja a Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott által kidolgozott, Koszovónak távlati függetlenséget előirányzó javaslatot. Hangsúlyozta, hogy Koszovó problémáját a szerbeknek és a koszovói albánoknak kell megoldaniuk, a megoldást – mint fogalmazott – nem lehet kívülről kikényszeríteni. Az orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva semmilyen más rendezést nem támogat.


Iránról szólva kiemelte, Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy Iránt atomfegyverkezési terveinek megváltoztatására bírja.í Az iráni atomválság megoldása érdekében közös megközelítésre és türelemre szólított fel.


A NATO főtitkára szinte azonnal csalódottságának adott hangot az orosz államfő beszédében foglaltak miatt. Jaap de Hoop Scheffer szerint Putyin felszólalása nem segítette a szövetség és Oroszország közeledését. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta a NATO és Oroszország közötti partneri viszony fontosságát. Jaap de Hoop Scheffer új stratégiai koncepciót ígért 2009-re, a NATO fennállásának hatvanadik évfordulójára. Ennek lényege, hogy a biztonság nem alapulhat kizárólag katonai eszközökön, hanem hasonlóan fontos szerepe van a gazdaságnak, továbbá a diplomáciának. Ígéretet tett arra is, hogy 2009-re a NATO helyreállítja a rendet és a demokráciát Afganisztánban.


Merkel: össze kell fogni


Az immár 43-ik müncheni biztonsági fórumot Angela Merkel német kancellár nyitotta meg, aki – az Európai Unió soros elnökének minőségében is – a nemzetközi közösséget a globális kihívásokkal szemben a biztonságpolitika összehangolására szólította fel, s a különböző nemzetközi szervezetek hatékonyabb együttműködését sürgette.

A biztonságpolitika Davosának számító fórumon több mint negyven ország magas rangú képviselője vesz részt, köztük elnökök és kormányfők, továbbá külügy- és védelmi miniszterek. Az MTI értesülése szerint Magyarország “hazai képviselővel” nem vesz részt a konferencián.


A tanácskozás ellen a nap folyamán több ezren tüntettek Münchenben, a kivezényelt rendőrök és a tüntetők között összetűzésre azonban nem került sor. A konferencia vasárnap folytatja munkáját. Nagy érdeklődés előzi meg Robert Gates amerikai védelmi miniszter, továbbá Ali Laridzsáni nukleáris kérdésekben illetékes iráni főtárgyaló beszédét.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik