Figyelő Top 200 (2001): Médiapiac

A televíziós kereskedelmi csatornák éleződő versenyét, az RTL Klub előretörését, s a közszolgálati M1-es csatorna további mélyrepülését hozta az elmúlt esztendő. Utóbbi csatorna alig 10 százalék fölötti közönségarányt tudott elérni a teljes lakosság körében, miközben az európai közszolgálati televíziók általában 30 százalékos vagy afölötti rátát érnek el. A hirdetők számára értékes 18-49 éves korosztályban ennél is rosszabbul teljesített az M1, így nem csoda, hogy a 36-38 milliárd forint értékűre becsült televíziós reklámpiacon mindössze körülbelül 2 milliárdos reklámbevételt ért el. Így a két országos kereskedelmi csatornának gyakorlatilag csak egymással kellett megküzdenie a közönségért és a hirdetőkért.

Az év végéig a TV2 és az RTL Klub gyakorlatilag fej-fej mellett állt. Az utolsó hónapok nézettségi adatainak ismeretében aztán 2002 elején az RTL Klub sajtótájékoztatón jelentette be, hogy “minden kategóriában vezet”. Az idei első félévi adatok ismeretében ez már biztosan állítható, s az adó ezt a sikert 2001-ben és az azt megelőző években alapozta meg.
A Sláger rádió nem fizette be az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) a koncessziós díj 2001. november 19-én esedékes részletét, ehelyett a szerződés feltételeinek újratárgyalását kérte. A másik országos kereskedelmi rádió, a Danubius fizetett, ám ennél a csatornánál is úgy látták, hogy az adott piaci feltételek mellett nem lehet kitermelni a koncessziós díjat. Azok közül a makrogazdasági feltételek közül ugyanis, amelyekkel az 1997-ben készített, 7 évre szóló üzleti tervben számoltak, egy sem teljesült: sem a GDP, sem a reklámköltés, sem pedig azon belül a rádiós reklámköltés nem nőtt az előre jelzett mértékben. A rádiók reklámpiaci részesedése mindössze 5-6 százalékos volt, szemben a Nyugat-Európában szokásos 8-9 százalékkal. A két országos kereskedelmi adó külön sérelmezte, hogy az ORTT semmit sem tett az ellen, hogy a Juventus hálózatba szerveződjön, így kvázi országossá váljon úgy, hogy koncessziós díjat se kelljen fizetnie. Ráadásul a Rádió 1 nevű csatorna is országos megjelenésre törekszik az úgynevezett mozaikos terjesztés segítségével, ami annyit tesz, hogy azonos programszerkesztési elvek alapján dolgozó helyi rádiók is használhatják a nevet. A Sláger rádió és az ORTT vitája bíróság elé került.
Miután megvásárolta a Magyar Hírlap Rt.-t, a svájci Ringier 49,9 százalékos tulajdont szerzett a Népszabadság Rt.-ben. Utóbbi cég 67,1 százalékos tulajdonosa, a Bertelsmann azért kényszerült tulajdonrészének csökkentésére, mert 67 százalékosra növelte részesedését az RTL Group-ban, s így 25 százalék fölé nőtt részesedése a Magyar RTL Rt.-ben. Márpedig a médiatörvény rendelkezései szerint az, aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel bír, nem szerezhet befolyásoló részesedést országos műsorszolgáltatóban. A Bertelsmann tehát 25 százalék alá vitte tulajdonrészét a Népszabadság Rt.-ben. A vevő Ringier 2001-ben átszervezte másik friss szerzeményét, a Magyar Hirlap Rt.-t. A társaság által kiadott Mai Napot összevonta saját korábbi bulvárlapjával, a Blikkel, ám hamarosan konkurense támadt, ugyanis főként a Mai Nap szerkesztőségének korábbi újságíróival a Híd Rádió Rt. Színes Mai Lap néven új bulvárlapot indított.
Az Axel Springer kizárólagos tulajdont szerzett a Világgazdaságot kiadó Zöld Újság Rt.-ben. Először a volt postabanki tulajdonrészt vásárolta meg, majd megállapodott a VNU Budapest Rt. 17,2 százaléknyi részének megvásárlásáról is. Utóbbi céget (egyebek mellett a Figyelő TOP 200 kiadóját) ugyanakkor a finn Sanoma vette meg, miután a holland kiadóvállalat áruba bocsátotta valamennyi magazinkiadóját. A Modern Times Group olyan sikeresnek ítélte meg az ingyenes Metro újság kiadását, hogy azt országos terjesztésűvé tette. A Népszava ugyanakkor pénzügyi gondokkal küzdött, s befektetői tőkeinjekciót keresett. A Daily Mail megvásárolta a Délmagyarországot.


Médiacsoportok toplistája, 2001 (millió forint)