A teherautói után havonta több százezer forintnyi lízingdíjat, biztosítást, súlyadót fizető fuvarozó vállalkozó néha már irigyli Józsi bácsit. Az öreg, jóakarói minden tanácsa ellenére, nem vett teherautót, hanem maradt a lovaknál. Pedig 15 évvel ezelőtt a kocsmában hetekig azt tárgyalta cimboráival, hallgasson-e sógorára, aki a téesztől olcsón tudott használt Ifát szerezni. Végül nem hallgatott rá. És a belföldi közúti fuvarozással foglalkozó vállalkozó rossz pillanataiban úgy érzi, igaza volt. A derék patásállatok ugyanis ma sem kérnek több abrakot, miközben teherautóval dolgozni évről évre körülményesebb és drágább lesz.
Az árutovábbítással, fuvarszervezéssel foglalkozó nagyvállalatok többségénél nem látják ilyen sötéten a helyzetet. Még akkor sem, ha néha úgy gondolják, a magyar fuvarpiacon a kerék feltalálása óta valóban kevés jó dolog történt. Az áruszállítási ágazatok együttes teljesítménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1999-hez képest alig változott. A 2000. december 31-ig elszállított árumennyiség, összesen 0,2 százalékos növekedés után, 215,9 millió tonnát tett ki. Ehhez a teljesítményhez a nemzetközi árutovábbítás 3 százalékos növekedéssel, illetve 52,2 millió tonna elszállított áruval járult hozzá. A belföldi áruszállítás teljesítménye így – 0,6 százalékos visszaesést követően – 163,7 millió tonnára rúgott.
Az árufuvarozás évek óta tartó stagnálása mellett a személyszállítási piac is csak szerény mértékben bővült. A távolsági személyszállítás szolgáltatásait 2000-ben az előző évinél 4,1 százalékkal több, 735,1 millió utas vette igénybe. A helyi személyszállítással foglalkozó vállalkozások ugyanakkor összesen mintegy 2,4 milliárd utast regisztráltak az elmúlt esztendőben, ami csupán 1,2 százalékos bővülést takar. A városi tömegközlekedési feladatokat ellátó autóbuszok 1,5 milliárd, a villamosok 450,3 millió, a metró és a földalatti csaknem 323,4 millió, a trolibuszok közel 113,4 millió utast szállítottak.
A szállítási ágazatok versenyében a vasút tavaly nem tudott érdemben változtatni pozícióján. A vonattal szállított áru mennyisége 2000-ben összesen 50,1 millió tonna volt. Ez az eredmény alig 0,8 százalékkal haladja meg az 1999-es teljesítményeket. Ezen belül a nemzetközi forgalomban az előző évinél 7,6 százalékkal több, 33,2 millió tonna árut továbbítottak, míg a belföldi vasúti áruszállítás teljesítménye 10,5 százalékkal csökkent, alig haladva meg a 16,8 millió tonnát.
A vasút a személyszállításban kissé gyengébben szerepelt a vártnál. A vonatokat az előző évinél 0,6 százalékkal kevesebb, összesen 155,9 millió utas vette igénybe. A nemzetközi vonatokkal utazók száma 5,8 százalékos növekedés után 2,1 millió, a belföldi vonatokkal közlekedőké, hozzávetőleg 0,6 százalékos visszaesést követően, 153,9 millió fő volt.
A szakágazati tendenciákra a MÁV Rt. teljesítményei gyakorolták a legnagyobb hatást. A 2000-es évet mindjárt sztrájkkal indító vasúti társaság belföldi áruszállítási teljesítménye az első félévben az ásványi anyagok fuvarozási igényének csökkenése miatt elmaradt a tervezettől. Az exportforgalom ezzel szemben – a kukorica, a búzaliszt, a szójabab, a repcemag, a napraforgómag és a búza szállítási igényeinek növekedése következtében – kedvezően alakult. Az év végéig a MÁV összesen 43,62 millió tonna árut továbbított, ami lényegében megegyezik az előző évi teljesítményekkel. A személyszállításban viszont a társaságnak éves szinten közel 8,5 millió utas elvesztését kellett elkönyvelnie.
A társaság gazdálkodási eredményei sem adtak okot dicsekvésre. A MÁV 2000-ben forgóeszköz hiányának pótlására mintegy 20 milliárd forintnyi, 2001-ben szanált hitelt vett fel. Árbevétele az 1999-es 186,18 milliárd forint után tavaly 198,27 milliárd forint volt, vesztesége ezzel párhuzamosan csaknem 8 milliárd forinttal növekedett, elérvén a 22,21 milliárd forintot.
A várakozások ellenére a közúti áruszállítás területét a növekedés helyett a stagnálás jellemezte. Több mint 342 ezer, 9,4 év átlagéletkorú különféle tehergépkocsit tartottak nyilván. Ezek a gépjárművek, illetve a magyarországi közúti szállításban részt vevő külföldi tehergépkocsik az 1999-esnél 0,8 százalékkal több, 142,3 millió tonna árut továbbítottak. Ebből az eredményből a belföldi közúti szállítás szerény 0,4 százalékos, a nemzetközi forgalom ezzel szemben 10,4 százalékos növekedést ért el volumenben számolva. A távolsági személyszállítás teljesítményeihez a közút összesen 573,6 millió utassal járult hozzá, ami 5,4 százalékkal haladja meg a bázist.
Nehéz évet zárt a belvízi hajózás. A legfontosabb vízi út, a Duna, hazánktól délre hajózhatatlan volt, mert a jugoszláviai folyamszakaszon ugyanis a hajók előtt elzárták az utat a NATO légi csapásai során lerombolt hidak. Ezzel együtt a szakágazat teljesítménye tavaly mintegy 15,3 százalékkal javult. A hajón továbbított áru mennyisége meghaladta a 2,4 millió tonnát. A személyszállítás is bővült, a menetrend szerint közlekedő hajókkal az 1999-esnél 7,8 százalékkal többen, összesen mintegy 3 millióan utaztak.
A legnagyobb magyar hajózási vállalkozás, a Mahart nem tudott felülkerekedni nehézségein. Árbevétele 13 százalékkal, 7,31 milliárd forintra csökkent. Ennél is gyengébben muzsikált a cég az eredményesség tekintetében: a vállalat vezetése az 1999-es 486 millió forintos veszteség után ugyan 78 millió forintos nyereséget tervezett, a végleges szaldó azonban 894 millió forintos veszteség lett. Az üzemi tevékenység eredménye alig változott, hozzávetőleg 1 milliárd forint volt. A társaság életében fontos változás volt a korábbi presztízs-üzletággal, a tengerhajózással való szakítás. A Mahart tavaly adott túl utolsó tengeri hajóján, a Vörösmartyn.
A csővezetékes árutovábbítás teljesítménye 2000-ben is csökkent. A szállított áru mennyisége nem érte el a 21 millió tonnát, ami 5,6 százalékkal marad el az előző évitől.
A Magyar Szállítmányozók Szövetségének adatai szerint a hazai szállítmányozási piacon érdekelt cégek tavalyi, együttes teljesítményének értéke 180-200 milliárd forintra becsülhető. A szolgáltatók tevékenységén belül folytatódott a hagyományos szállítmányozói tevékenységek jelentőségének visszaszorulása. Ezzel szemben egyre fontosabbá válnak a korszerű disztribúciós, logisztikai, vámügynöki tevékenységek. A legnagyobb hazai szállítmányozó társaságokat tömörítő szakmai szövetség 65 rendes tagjának nettó árbevétele az 1999-es 133 milliárd forint után elérte a 170 milliárdot. A 10 milliárd forint feletti árbevétellel büszkélkedő éllovasok mellett még mintegy 30 cég ért el 1 milliárd forint feletti éves eredményt.
Szállító és raktározó cégek toplistája, 2000. (millió forint)
Rang- sor |
A gazdálkodó neve |
Nettó árbevétel |
Rank |
Name of company |
Net revenue |
1. |
Máv Rt. |
178 933 |
2. |
Magyar Légiközlekedési Rt. |
108 656 |
3. |
Budapesti Közlekedési Rt. |
54 800 |
4. |
Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Rt.* |
39 141 |
5. |
Masped Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt.* |
20 511 |
6. |
Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. |
17 807 |
7. |
Volánbusz Közlekedési Rt. |
15 837 |
8. |
Mávtranssped Szállítmányozási Kft. |
10 475 |
9. |
Eglo-Leuchten Produktionsges. M.B.H. Pásztói Raktár Fióktelep |
9 712 |
10. |
Állami Autópálya Kezelő Rt. |
9 474 |
11. |
Delacher + Co Transport Kft. |
8 859 |
12. |
Kisalföld Volán Közlekedési Rt. |
8 093 |
13. |
Borsod Volán Személyszállítási Rt. |
6 711 |
14. |
Alba Volán Autóbusz Közlekedési Rt. |
6 560 |
15. |
Hungarokombi Kombinált Fuvarozást Szervező Kft. |
6 537 |
16. |
Zala Volán Közlekedési Rt. |
6 176 |
17. |
Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Rt. |
6 148 |
18. |
Eurasia Sped Kereskedelmi Kft. |
5 565 |
19. |
Raabersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft. |
5 563 |
20. |
Kőolajtároló Rt. |
5 462 |
* Konszolidált adatok – Consolidated data |