Miután első temetése után a "halott" hazatért, komolyan inni kezdett, így "másodszorra" a bor és a pálinka vitte el.

Az egyik leghíresebb betyárunk fiatalos virtusból lépett a bűn útjára, majd következetesen ott is maradt. Karrierje nem volt túl hosszú, haláláról is számtalan verzió létezik.

A "kapcsolati tőkének" köszönhetően sikerült az, ami hadseregnek és politikusoknak nem: Csehszlovákia két falut "visszaadott" 1924 februárjában Magyarországnak.

Szent Antal tüzének is nevezték, leszáradt a kéz- és a lábfej, izomgörcsök, égetés és bizsergés kínozta az embert. A középkorban liszteszsákkal verték el a beteget.

Cseppet sem volt irigylésre méltó a magyar cseléd élete a századelőn: sokat dolgoztatták kevés pénzért, miközben a gazdasszony pofonjait és a gazda "huncut közeledését" is tűrnie kellett.

Régebbi korokban a szerelem és házasság legtöbbször csak az emberek álmában jelentettek elválaszthatatlan párost.

Terrorbombázásnak nevezték, amikor a szövetségesek az ellenség megtörésére, bosszúból civilek ellen indítottak légitámadást. Drezda épp 70 éve vált áldozattá.

A középkorban egy ilyen szárazság már átrendezte a világot. Ez most rosszabb lesz.

Szovjet díszsortűz jelezte 1945. február 13-án délben, hogy Budapest elesett. A fővárosiak számára ezzel a háború véget ért, ám a "felszabadításban" nem volt köszönet. 

Rejtő Jenő alvilági figurája valós személy volt, aki a XX. század legnagyobb kalandorának tartotta magát.

A Móricz család sírfeliratánál talán csak haláluk körülményei megdöbbentőbbek: kiirtották egymást. 

A budapesti ostromgyűrűből kitörő katonák hősi halottak. Szélsőjobbos indíttatású mítoszokra azonban nincs szükségük sem nekik, sem nekünk. 

A második világégés után Magyarországnak viselnie kellett a háborúért a felelősség rá eső részét. Ezt részletezte a párizsi békeszerződés, amit 1947. február 10-én írtak alá.

A második fordulóra 1058 jelentkező maradt talpon, közülük kerülnek ki a Mars első telepesei. Visszaút nincs, ott fognak meghalni.