Tudomány

Szerelem és házasság: “Nem mész ki innen épségben”

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 02. 14. 15:00

Mikor jusson eszünkbe, ha nem Valentin napján, hogy szerelem és házasság csak modern korunkban alkot elválaszthatatlan párost. Régebbi korok emberei számára ez az összefüggés sokszor csak a vágyálmokban létezett.

Korábban a témában:

A középkorban a házasságról folyó nyilvános beszédmódot az egyház alakította. A középpontban a hit, Isten és ember viszonya, a túlvilági boldogság elnyerése állt, aminek útjában a bűn állt, mint például a szexualitás. Egyetlen terepe volt – és egyben Isteni parancs – férfi és nő egyesülése a házasságban utódnemzés szándékával. A keresztény házasság tehát a hit megélésének és a jövőbeli, túlvilági boldogság elnyerésének egyik eszköze volt.

A középkori házasság azon túl, hogy két egyén ügye volt, közvetlenül szabályozta a családok közötti társadalmi kapcsolatokat és a vagyon újraosztását, öröklődését. Ezért a fiatalok meggondolatlan döntéseit elkerülendő a család igyekezett a maga hatáskörében kezelni – írja Erdélyi Gabriella a Rubicon.hu-n. A leghatékonyabb az volt, ha a fiatalok sorsáról már gyermekkorukban megegyeztek, természetesen a fejük felett. A szabad akaratot és főleg a szerelmet hiába keressük, ám nemegyszer az erőszak is előtérbe került.

Akarata ellenére

A szóbeli eljegyzési megállapodások, „szerződések” megkötésére a családi otthonokban, szemtanúk előtt került sor. Nemes Szencsei László fia, László nyolcévesen árvaságra jutott, amikor Káplán Kelemen, „aki igen befolyásos, mivel királyi tisztviselő volt”, lánya eljegyezésére kényszerítette.

Amikor a házba belépett, ahova hívatták, „sokan álltak körül, köztük a hat év körüli lány, Luca is, Kelemen pedig fenyegetően ezt mondta: »László, ígérd meg, hogy elfogadod feleségednek lányomat, Lucát, minek fejében örökös és atyai javaidat, amelyeket igen széthordtak, visszaszerzem neked. Ha ez nem sikerül, szabad maradsz és az ígéreted érvénytelen. Majd hozzátette: ha ezt elutasítod, nem mész ki innen épségben, s még meglévő javaidat is elveszíted.« Ezt hallva László inkább félelemből, semmint szerelemtől vezérelve ígéretet tett a lány feleségül vételére, akarata ellenére […] s ezt kézfogással erősítették meg.”

Házasság szerelemből

A családok közti megegyezést a fiú és a lány beleegyezése követte, ami mint láttuk, nem mindig volt önkéntes – a szülői irányítás elfogadása és megerősítése volt a szabály, a helyesnek ítélt magatartás. Ám a hatalom és tekintély szava nem volt kizárólagos. Egyfelől azért, mert a szülők régen is szerették gyermekeiket, akiknek a javára törekedtek, és összeegyeztették a családi érdeket az egyéni vonzalommal. Másfelől természetesen a kevésbé szerencsések között is akadtak olyan férfiak és nők vegyesen, akik képesek voltak dacolni a kényszerrel, és kitartottak saját választottjuk mellett.

Egy másik lehetőség, hogy az ember saját maga dönthessen, kivel akarta összekötni az életét, ha megözvegyült, vagy házastársa faképnél hagyta. A felbomló első házasságok után immár felnőttként az embereknek nagyobb esélyük nyílt arra, hogy a kölcsönös vonzalmon alapuló kapcsolataikat házassággá szilárdítsák – fogalmaz Erdélyi Gabriella.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.