Tudomány
Honfoglalas-Arpad.jpg ()

Rövidebb lehetett a magyarok vándorlása, mint gondoltuk

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2015. 02. 13. 11:55

A régészeti leletek alapján mindössze egy emberöltőbe telhetett, mire eljutottunk az Uráltól a Kárpát-medencébe.

Évszázadok helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a magyarok vándorlása az Uráltól a Kárpátokig – vélik új régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók.

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője, Vásáry István elmondta: a rendszerváltás óta hihetetlen mennyiségű új kiadvány jelent meg a magyar őstörténetről, ezek háromnegyed része azonban tudományos munkaként nem értékelhető, inkább fantazmagóriának lehet nevezni. Ráadásul a laikusok egy része idegenkedve tekint azokra az eredményekre és publikációkra, melyek az akadémiai szférából érkeznek.

A magyar őstörténet iránti nagy érdeklődés és a tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándékával 2012-ben az Akadémia kutatócsoportot alapított, melyben nyelvészeket, történészeket, régészeket, néprajzkutatókat, antropológusokat és genetikusokat fognak össze. Az írott források a magyarság őstörténetéről rendkívül szűkösek, a feltáratlan régészeti leletanyag ugyanakkor hatalmas lehet.

A magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán talált régészeti leletek alapján a kutatók új teóriát fogalmaztak meg: eszerint a korábban széles körben elfogadottnak tartott évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt érhettek el a magyarok az Urál vidékétől a Kárpátokig. A hipotézis elveti azt a múlt század harmincas éveiben kidolgozott elméletet, mely az 5. századi, a nagy sztyeppei népmozgásban résztvevő onogurokat a magyarokkal azonosította.

Vásáry szerint ugyanakkor nem várhatók gyors és látványoss eredmények a régészeti kutatásoktól sem, mert nehézséget jelent például a genetikai kutatások kérdése. Egy honfoglalás-kori sírban talált leletet például hiába vetnénk össze egy mai Kárpát-medencében élő ember genetikai mintájával, mert amit ma magyar népnek nevezünk, az az elmúlt ezer év etnikai keveredésének eredményeként alakult ki.

Az őstörténet-kutatással kapcsolatban Vásáry szemléletváltást szorgalmaz. Etnocentrikus szemlélet helyett egy-egy térségre kell összpontosítani – vázolta a fő irányt. Ezzel erősíthető a magyar régészet és történettudomány nemzetközi beágyazottsága és fel lehet kelteni az érdeklődést a magyar szempontból fontos, de mások számára kevéssé jelentősnek tűnő témák iránt is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.