A vércsoportokhoz hasonlóan az egyéneket “enterotípusokba” sorolhatjuk, amelyek függetlenek földrajzi származásuktól, egészségüktől és életkoruktól. Az enterotípusok a bélcsatornában található baktériumok összességével jellemezhetők, valamint mindazon feladatokkal, amelyeket e baktériumok ellátnak.
A három enterotípus: a bakteroid, a prevotella és a ruminococcus. Nevüket minden esetben arról a baktériumtörzsről kapták, amely dominál az emésztőrendszerben. Minél hatékonyabban nyernek a baktériumok energiát az ételből, annál nagyobb az esélye az adott személynek az elhízásra. Azt még nem tudják a szakemberek, hogy az egyén élete során átkerülhet-e az egyik enterotípusból a másikba.
A MetaHIT konzorcium 2010 márciusában tette közzé az emberi bélbaktériumok génjeinek első áttekintő térképét, amelyet második genomunknak is neveznek. Ekkor minden egyes bélbaktérium DNS-ét szekvenálták, meghatározták genetikai állományukat.
Ebből kiderült, hogy az emésztőrendszerben élő baktériumok összességében 150-szer több génnel rendelkeznek, mint maga az ember.
A vizsgálatok első sorozatában 39 embertől származó székletmintát elemeztek, akik között dán, francia, olasz, spanyol, japán és amerikai egyének voltak. A második összehasonlító elemzésbe 85 dán, a harmadikba 154 amerikai embert vontak be.
A tanulmányban úgy találták, hogy a vitaminok előállításában is lényeges különbség van az egyes enterotípusok között. A bakteroid csoportba tartozó emberek hatékonyabban állítják elő a C, B2 és B5 vitaminokat, míg a prevotella csoportba sorolhatóknál a B1 vitamin és a folsav szintje volt magasabb.
Találtak olyan bakteriális géneket is a kutatás során, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyos betegségek biomarkerei legyenek. A kutatók úgy vélik, több olyan gént is találtak, melyek kapcsolatba hozhatók például az elhízással vagy a Crohn-betegséggel. Ez azt jelzi, hogy a bélbaktériumok pillanatnyi közössége alkalmas az egyén aktuális egészségi állapotának jellemzésére is.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a kutatásról (New Scientist)
Előzetes összefoglaló a tanulmányról (Nature)
