Írországban egy házvezetőnő 12 euró (2900 forint) körüli órabért kap, a biztonsági őrök fizetése bruttó 10–11 euró, azaz 2400-2660 forint között mozog. Nagyon sok kertészt, lovászt és zsokét keresnek az országba, körülbelül 1800-2200 euró (435-530 ezer forint) a fizetésük egy hónapban. Egy projektmenedzser havi bére 4500 euró, vagyis csaknem 1,1 millió forint, pénzügyi igazgatóként viszont már 5100 eurót (1,23 millió forintot) is kaphatunk. Egy asszisztens 2330–2500 eurót (560–600 ezret) keres egy évben. Írországi magyar informátorunk, Ágnes szerint egy egyetemi tanár, egy jó könyvelő vagy könyvvizsgáló havi bére 4200 euró felett van, azaz egymillió forintnál is többet keres.
A legtöbb külföldi munkást a vendéglátás, kereskedelem és az építőipar várja, illetve a szociális ágazatban tudnak elhelyezkedni orvosként, ápolóként vagy házi beteggondozóként. A fémipari és a mezőgazdasági munkások, a sofőrök is keresettek, a diplomás állások között a mérnökök és az informatikusok helyezkednek el a legkönnyebben – tudta meg az FN az EURES-től.
Döglődik a kelta tigris?
Az 1980-as évek végének 18 százalékos munkanélkülisége 2005-re 4,2 százalékra csökkent. Az erősödő munkaerő-kereslet egyre nagyobb arányban vonzott külföldieket a szigetországba. A rendkívül alacsony – 5 százalékos – munkáltatói költségek is a foglalkoztatás bővülésének kedveznek. Az 1998 és 2002 között eltelt öt évben 227 500 ember vándorolt be Írországba, ez az ország lakosságának 6,3 százaléka – áll egy tanulmányban.
Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője elmondta: „Írországban megtorpant a gazdasági fejlődés, a kelta tigris döglődik” – mondta a FigyelőNetnek. Az EURES honlapján kevesebb mint 8500 álláshelyet kínálnak.
Kalmár András EURES-menedzser Írország kis méretével és az építőipar visszaesésével is magyarázta az álláshelyek alacsony számát. „Az EURES-hez nem az összes álláslehetőséget jelentik be, sok olyan hirdetésük van a cégeknek, amelyben az EU-n kívüli munkavállalót várnak, vagy – például a közigazgatásban – követelmény az ír állampolgárság.”
—-Kisokos az ír munkához és élethez—-
Írországban…
…kell engedély a munkavállaláshoz?
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területéről érkezők 1992 óta szabadon vállalhatnak munkát az ír munkaerőpiacon. Az ír foglalkoztatáspolitika egyértelműen állást foglalt a nyílt és támogató migrációs politika mellett, ennek alapján a 2004-ben csatlakozott tagállamok előtt is rögtön megnyitotta munkaerőpiacát. Az ír munkaerőpiacról fontos információk az ír kormányzati portálon találhatók.
…mennyi a minimálbér?
A minimálbér nem jár mindenkinek, a jogosultságot és a mértékét egy törvény határozza meg. Így csak annak a 18. életévét betöltött munkavállalónak jár, aki legalább két évet dolgozott. Az összege óránként minimum 8,65 euró. A 18 év alattiak, a két évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezők és a gyakornokok számára a törvény alacsonyabb minimálbért állapít meg.
A minimálbérre vonatkozó szabályozás itt található.
…határozott vagy határozatlan idejű a munkaszerződés?
Szinte kizárólag határozott idejű munkaszerződéseket kötnek. Először három hónapra kötik a szerződést, majd évente megújítják. Később átváltoztathatják határozatlan idejűre, de ez egyáltalán nem jellemző.
…van társadalombiztosítás?
Az írországi munkavállaláshoz, adózáshoz és az ír közszolgáltatások igénybevételéhez egy úgynevezett PPS-számot (Personal Public Service Number) kell igényelni. PPS számot Írországba érkezést követően lehet igényelni a helyi társadalombiztosítási irodában (social welfare office).
Ha valaki Írországban él, ingyenes egészségügyi ellátásokra is jogosult. Ennek mértéke elsősorban a jövedelemi helyzettől függ, és csak másodsorban a társadalombiztosítási járulékfizetéstől. Az egészségügyi ellátások szempontjából két csoportot kell megkülönböztetni: az egészségügyikártya-birtokosokat, illetve azokat, akik nem rendelkeznek ilyennel. A kártyát a HSE (Health Service Executive) adja ki, a jogosultság a jövedelmi szinttől függ. További információ itt található és az igénylőlap innen tölthető le.
…hogyan kell adózni?
A személyi jövedelemadót közvetlenül a munkáltató vonja le a fizetésből, és fizeti be az ír adóhatóság számára. Az adózáshoz szükség van a PPS-számra. Az ír adózási rendszer progresszív: a magasabb jövedelemmel rendelkezők több adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalanynak milyen a családi állapota, és van-e gyereke. Az adókulcs 20 vagy 41 százalék.
…honosítani kell a magyar diplomát, bizonyítványt?
Arról, hogy milyen végzettséget, diplomát fogadnak el az országban, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ adhat felvilágosítást. Ágnesnek, a FigyelőNetnek nyilatkozó, Írországban dolgozó magyar mérlegképes könyvelőnek nem sikerült honosítania a bizonyítványát, pedig szinte minden fórumot végigjárt. Választ a megkeresett szervezetektől nem kapott, ezért abbahagyta. Ennek ellenére mégis sikerült a szakmájában elhelyezkednie.
…milyen szálláslehetőségek vannak, mennyiért?
Az albérlet nagyon drága, ezért Kalmár András azt tanácsolja a kiutazóknak, hogy álljanak össze többen, és úgy keressenek szállást. Átlagosan 800-1000 euróba kerül egy stúdiólakás. Egy szobáért vidéken is elkérnek 200-250 eurót, egy garzon pedig 400 eurónál kezdődik.
…mennyibe kerül az élet?
Írországban nincs vízdíj, szemétdíjat viszont kell fizetni, évi 300 eurót. A villany kilowattja 0,1324 euró, ehhez még hozzájön 0,3360 euró naponta, egy úgynevezett „day standing charge” miatt. Ezt azért kell fizetni, mert lehetővé teszik az áramfogyasztást. A gáz 5,471 euró köbméterenként, szeptember elején emelték fel majdnem egy euróval.
Dublinban rengeteg pub várja a vendégeket (forrás: sxc.hu)
Az élelmiszerek ára erősen függ attól, hogy hol vásárolunk. Az olcsó hipermarketekben (Aldi, Tesco, Lidl) egy liter tej 1,25 euróba, negyed kiló vaj 2 euróba, egy kiló kenyér 1,25-be kerül. Az éttermi ebéd drága, Írországban inkább pubokban ebédelnek az emberek, ott egy steak körettel 20–27 eurót kóstál, egy tányér krémleves vajas kenyérrel 6–7, egy csésze kávé pedig 2,5–3,5 euró. A mozijegy ára 8–10 euró, viszont a pattogatott kukorica és a kóla a moziban nagyon sokba kerül.
…mennyibe kerül az oda-vissza utazás?
A repülőjegy Dublinba oda-vissza 50-60 ezer forint körül van, az út cirka háromórás. Az Ír-tengeren jelentős kompforgalom van az Egyesült Királyság és az Ír-sziget között, sőt Franciaországba, néha még Spanyolországba is indul járat. A legjelentősebb kikötők Larne Harbour, Dublin és Cork.
…milyen a belföldi közlekedés?
A belföldi tömegközlekedés nagyon drága, ezért az írek leginkább autóval utaznak. Ha erre nincs lehetőségük, akkor is inkább távolsági buszt használnak vonat helyett. Az ír nemzeti vasúttársaság, az Iarnród Éireann 2002-ben 35,6 millió utast szállított, ebből 11,5 milliót a távolsági forgalomban, a többit a DART-on, a dublini elővárosi vasúton. Dublin az ország szíve, ide fut be majd minden irányból a vonat csillagpontszerűen. A legnagyobb forgalmat lebonyolító vonal Dublin és Cork között van. Dublinban több villamosvonal is található.
…kihez fordulhat a munkavállaló, ha bajba kerül?
Magyarország dublini nagykövetsége
Cím: 2 Fitzwilliam Place Dublin 2. Telefon: 00-353-1/661-29-02 vagy 661-29-03 vagy 661-29-05. Ügyelet: 661-2902, 661-29-03, 661-29-05. Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Jári Ferenc. E-mail írása.
Konzuli hivatal
Cím: 2 Fitzwilliam Place Dublin 2. Telefon: 00-353-1/661-29-02 vagy 661-29-03 vagy 661-29-05. Ügyelet: 661-2902, 661-29-03, 661-29-05. Konzul: Rab Márton. Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 9–12 óráig.
—-Az írek zárt közösségeibe nehezebb bekerülni—-
Vannak nyelvtudást nem igénylő munkák, például a mezőgazdaságban, ám Kalmár András szerint mindenképp szükség van valamiféle nyelvismeretre. „A munkaszerződést az aláírás előtt érdemes végigolvasni, értelmezni, és a mindennapi életben is meg kell szólalni néha. Vannak olyan magyarok, akik egy egész brigáddal mennek ki, általában ilyenkor egy ’írástudó’ van közöttük. A diplomás állásokhoz pedig elengedhetetlen a perfekt nyelvtudás” – mondta a FigyelőNetnek. Lapunk kint élő informátora szinte anyanyelvi szinten beszél angolul, ám szerinte az írek beszédét rettenetesen nehéz megérteni, eleinte azt sem ismerte fel, hogy milyen nyelven beszélnek.
Az utcatáblák mindkét hivatalos nyelven olvashatók:
angolul és írül is (forrás: sxc.hu)
A munkatársak közötti viszony természetesen attól is függ, hogy milyen emberek kerülnek egymás mellé. Kalmár Andrásnak az a véleménye, hogy az írek könnyen barátkoznak, jóval lazábbak, mint a németek vagy az angolok. A munka utáni sörözés is belefér a kapcsolatukba. Írországi könyvelőnk viszont rossz tapasztalatokat szerzett e téren: „Nem fogadnak igazán be, ugyanakkor nem is elutasítóak, ha baj van, rögtön segítenek. A ’kisebbségeknek’ nagyon kell vigyázni, sokkal többet és jobban kell dolgozni, itt ugyanis nem lehet hibázni. 150 százalékon kell pörögni. Azok az írek, akiket ismerek, nagyon szeretnek pletykálni, úgyhogy érdemes velük óvatosnak lenni!”
Lustának vallják magukat
A nehezebb fizikai munkákat általában külföldiek végzik, például az árokásást, házépítést, de a boltokban, vendéglőkben is sok a külföldi. „Már hallottam olyan megjegyzést írektől, hogy ’hát mi elég lusták vagyunk, mi lenne velünk, ha nem lennének itt a külföldiek’. Ez csalóka, ugyanis én úgy látom, hogy nagyon keményen dolgoznak. Ám ők mindig megtalálják a módját annak, hogy utána kipihenjék magukat” – mondta Ágnes.
Az írek között nagyon erős az összetartás, a család szerepe. A jó állásokat gyakran barátnak, rokonnak, ismerősöknek ajánlják fel. Az Egyesült Államokban több generáció óta élő írek is segítik az óhazában élőket. Ágnes ír kollégája szerint ez a mentalitás a nép történelmére vezethető vissza: régen az életben maradáshoz nagyon nagy szükségük volt egymás támogatására.
