Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az ügyelet alatti, illetve bizonyos megszorításokkal a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el.
Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag
• a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
• baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Ebbe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.
Rendkívüli munkára nem vehető igénybe
a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
• a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint
• a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.
Vonatkozó jogszabály:
Munka Törvénykönyve 126-128. §
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
