Kontrát Károly a bizottság elnöke közölte: az etikai bizottság azt állapította meg, hogy Pokorni Zoltán nem követett el etikai vétséget.
Pokorni Zoltán az eljárás után az fn.hu-nak elmondta, reméli, hogy az államtitkár asszony ezek után belátja, hogy nem a politikai rangokról szól a vita, hanem arról, hogy ezekben a napokban, hetekben dől el a magyar oktatás sorsa.
„Mindannyian azért dolgozunk, hogy mind a közoktatási törvény, mind a felsőoktatási törvény a lehető legjobb legyen” – tette hozzá. Az oktatással kapcsolatos törvények megalkotása évtizedekre fogja meghatározni akár több generáció életét Magyarországon, ezért egyetlen kérdést sem lehet a szőnyeg alá söpörni. „Olyan horderejű ügy ez, amely fontosabb annál, semhogy valaki megsértődjön vagy nehezen viselje, esetleg személyes sértésnek vegye a szakmai véleményt” – mondta.
A volt oktatási miniszter beszámolója szerint, egy másfél órás procedúrát tartott az etikai vizsgálat. Először Hoffmann Rózsát hívta be a bizottság, aki a korábban általa benyújtott, sajátos Pokorni-sajtószemle egy „zanzásított változatával” készült. (Az Index korábban azt írta, hogy az államtitkár a sajtóban megjelent
Pokorni-nyilatkozatokat csatolta a feljelentéséhez, amikben kihúzóval
emelte ki a szerinte dehonesztáló részleteket.) Ezzel kívánta bebizonyítani, hogy kormánypárti ellenfele rá nézve etikátlanul viselkedett, amikor a sajtón keresztül többször bírálta az elképzeléseit.
Majd Pokornit hívta be, és hallgatta meg a Kontrát által vezetett bizottság. Ő elmondta, hogy nem az államtitkár személyét, hanem a kidolgozott szakmai koncepciókat kritizálta, s ez belefér a Fidesz politikai kultúrájába.
Egy negyedórás tanácskozás után született az „ítélet”: felmentették Pokornit. Az fn.hu-nak az oktatási bizottsági elnök azt is elmondta, hogy egy ilyen etikai eljárás nem játék, annak a legsúlyosabb esetben a pártból való kizárás, kevésbé súlyos esetben pénzbírság lehet a következménye. Azt is hozzátette, sosem volt „divat” a Fideszben a szakmai vitákat etikai vétségnek beállítani.
Mint korábban az fn.hu-n megírtuk, a siófoki frakcióértekezleten Orbán Viktor azt kérte, hogy mielőtt az oktatási törvények a kormány elé kerülnek, a FIDESZ-KDNP frakciónak is meg kell tárgyalnia. A miniszterelnök konkrét altémák kidolgozására (például a felsőoktatási lemorzsolódás megakadályozását hivatott koncepció) is felkérte ugyanitt a volt miniszterét. A hírek szerint augusztusban a kormány elé fog kerülni a közoktatási koncepció, ezért „forró nyár” ígérkezik az oktatási vitában.
Pokorni Zoltán mindenesetre azt reméli, hogy a mai vizsgálat után normális mederbe terelődhet az oktatásról szóló szakmai vita. Hangsúlyozta: az együttműködés alapja nem a rangnak kijáró tekintélytisztelet kell hogy legyen, hanem az oktatás ügye iránti elkötelezettség. „Olyan koncepciónak kell a Parlament elé kerülnie, ami a kormánypárti frakciószövetség lehetőleg minden tagja számára elfogadható” – tette hozzá.
Hoffmann Rózsa a Fidesz budapesti, Szentkirályi utcai székházából távozóban arra a kérdésre, hogyan értékeli a testület döntését, azt válaszolta: „eddig sem nyilatkoztam erről, és tartom magamat ehhez ezután is”. Mint mondta: azért kezdeményezte az etikai bizottság tárgyalását, hogy a nyilvánosság kizárásával öntsenek tiszta vizet a pohárba. Arra, hogy ez sikerült-e, úgy reagált, minden tisztázó beszélgetés ezt a célt szolgálja, „úgyhogy ez azért sikerült”.
Megjegyezte, ha szükséges, nyilván lesz még tisztázó beszélgetés, „hiszen kultúremberek tárgyalnak egymással”. Arra a kérdésre, hogy a határozattal lezártnak tekinti-e az ügyet, azt mondta: azt nem döntötte még el.
Május 24-én a Magyar Hírlap írta meg, hogy etikai eljárás kezdeményezését vetette fel Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkár Pokorni Zoltán Fidesz-alelnökkel szemben. Hoffmann, aki kettős – fideszes és KDNP-s – párttagsággal rendelkezik, először a Fidesz-frakciónál kérte az eljárás megindítását, de azt a frakcióvezetés nem tudta értelmezni, hiszen az államtitkár nem tagja a Fidesz képviselőcsoportjának. Ezért a Fidesz tagjaként a párt etikai bizottságához fordult.
Másnap Lázár János frakcióvezető kijelentette, nem indítanak eljárást Pokorni ellen, később Kontrát Károly azt mondta, az alapszabály értelmében le kell folytatni az eljárást. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető is próbált kihátrálni, és „tisztázó megbeszélésre” tompítani a dolgot, bár kifejtette, hogy biztos Pokorni hatalmi ambíciói állnak a háttérben.
Pokorni Zoltán egyébként május 26-án kijelentette, hogy sem oktatási államtitkár, sem miniszter nem kíván lenni, az oktatási bizottság elnökeként él azzal a lehetőséggel, hogy megfogalmazza álláspontját oktatási kérdésekben.
Hoffmann május 31-én azt közölte, szándéka nem változott, a nyilvánosság kizárásával kívánja tisztázni, helyes vagy helytelen, ha az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti elnöke folyamatosan a médiában bírálja a kormány és az államtitkárság intézkedéseit, tervezeteit.
Pokorni korábban az Origónak úgy nyilatkozott, a Fideszben nem szokás, hogy egy szakmai vitát úgy próbáljon lezárni valaki, hogy megkérdőjelezi a másik fél jóhiszeműségét, tisztességét. „Láttunk az elmúlt években olyan politikai közösségeket, amelyek más úton jártak, és ismerjük ennek következményeit is. A Fidesz egyik értéke, hogy többféle álláspontot érdemben, személyeskedés nélkül tudunk megvitatni. Komoly ok kell ahhoz, hogy valaki ellen etikai eljárást kezdeményezzenek. Ez nem játék, hogy egy hét múlva azt mondják, meggondoltuk, vissza az egész. Nem azt várom, hogy nyilvánosan megkövessenek, de nagyon remélem, hogy mindenki levonja a tanulságot a történtekből.”
Csúszik a Hoffmann-terv
A felsőoktatási törvény normaszövege több mint fél évvel a Hoffmann Rózsa által ígért tavaszi dátum után, csak decemberben kerül a kormány elé. A közoktatási törvény viszont még augusztusban.
Az MTI kedden úgy értesült, hogy a felsőoktatási törvény normaszövegéről december 8-án tárgyalna az államtitkári értekezlet, majd december 21-én kerülne a kormány elé. A közoktatási törvényről augusztusban tárgyalnának a kabinetben. Ha a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában készült munkatervet a kormány is jóváhagyja, akkor a parlament csak jövőre tárgyalná az új felsőoktatási törvényt.
