A munkaerőpiac alapvetően a hagyományos főiskolai diplomához hasonlóan kezeli az alapszakos végzettséget, ám a válaszadók ötöde nehezen tud elhelyezkedni a szakmájában. A munkaadóknak meg kell ismerkedniük az új képzési formával, hiszen néhány év múlva a frissdiplomás foglalkoztatás (az osztatlan képzések kivételével) kizárólag a bolognai rendszerű képzések diplomásait jelenti majd – áll az Educatio Nonprofit Kft. kutatásában amelyet a Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) található intézményi adatok alapján végzett. Csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás – köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal – munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték.
Alapszakosok a munka világában
Az osztatlan képzéseken – például orvosi, jog – végzett egykori hallgatók az álláskeresés során a többieknél talán világosabb helyzet előtt állnak, végzettségük általában a „pályán tartja” őket, ismereteiket jól meghatározott körben tudják felhasználni. Más képet mutat a többiek, az alapszakos (bachelor of science vagy bachelor of arts – BSc/BA) képzés végzettjeinek vizsgálata: az itt végző fiatalok 56 százaléka dolgozott a diploma megszerzése után egy évvel, azoknál pedig, akik még a régi egyetemi vagy főiskolai rendszerben kezdték meg a felsőfokú tanulmányaikat 76, illetve 75 százalék az állást szerzők aránya.
Ez a különbség az Educatio elemzői szerint nagyrészt abból adódik, hogy a hagyományos képzésben részt vett frissdiplomásokhoz képest az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok nagy része, 44 százaléka döntött úgy, hogy továbbtanul. 29 százalékuk nem is dolgozik a tanulmányai mellett. Ez az arány a még hagyományos rendszerben diplomázottak esetében mindössze 8-10 százalék. A munka mellett tanulók aránya az egyes képzéseket összehasonlítva viszont csaknem megegyezik, 16 százalék körüli.
A BSc-diplomát szerzett pályakezdők közül többen végeznek alkalmi munkát. A régi rendszerben végzettek pedig többen dolgoznak alkalmazottként. Ez utóbbiak körében az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében már 4,4 százalékról beszélhetünk e tekintetben.
Alacsonyabb a „bolognások” bére
Az úgynevezett „pályaelhagyó” frissdiplomások nem a szakterületükön helyezkedtek el. A felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatalok 14-15 százaléka sorolható ide, ám ha csak a bachelor diplomásokat nézzük, ez az arány magasabb, megközelítőleg 20 százalék.
A fizetések szempontjából is valamelyest rosszabbul jártak a „bolognások”, fizetésük alacsonyabb, mint azoknak, akik a korábbi rendszerben kezdték meg a tanulmányaikat. A 2009-ben végzett összes válaszoló visszajelzését figyelembe véve nettó 146 ezer forint az átlagos fizetés, ám ha kizárólag a BSc/BA-diplomásokat nézzük, akkor ez az összeg 130 ezer forint. Náluk valamivel többet keresnek a főiskolai diplomával rendelkezők, a legmagasabb nettó jövedelemről azonban a hagyományos egyetemi diplomával elhelyezkedők számoltak be, átlagosan 165 ezer forintról.
Sikeres? És annak is érzi magát?
A hazai diplomás pályakövetés a foglalkoztathatóság megközelítésében objektív és szubjektív sikeresség mutatók fontosságát egyaránt hangsúlyozza – mondta Veroszta Zsuzsanna, az Educatio vezető elemzője a Frissdiplomások 2010 műhelykonferencián. A DPR adatai alapján végzett reprezentatív felmérésük – amely most jelent meg egy kötetben – a 2007-ben alapszakon végzett fiatalok elhelyezkedését, elégedettségét vizsgálta.
Az objektív mutatókból azt láthatjuk, hogy a frissdiplomások mennyi idő alatt találtak állást, illetve mennyit keresnek. A szubjektív sikerességet az mutatja, hogy az egyén hogyan értékeli a munkáját, megtalálta-e a szakmai kihívásokat, lát-e megfelelő karrierutat maga előtt, és mennyire érzi elismertnek a szakmáját. Veroszta Zsuzsanna előadásából kiderült: a fiatal diplomások csaknem fele (41 százalék) már a tanulmányai alatt is dolgozott, a végzettség után munkát keresők pedig átlagosan idő 3,6 hónap alatt találtak munkát. A felsőoktatásból nem foglalkoztatottként kilépők körében mindössze 2,7 százalékos a tartósan sikertelenül állást keresők aránya.
Tervezze meg a karrierjét!
A Felvi.hu Diplomán túl elnevezésű felületén egy karriertervező szolgáltatást találunk, ahol az összes képzési terület alapszakjai szerepelnek. Kiderül, hogy az egyes diplomákkal hol helyezkedhetünk el, milyen típusú munkát végezhetünk, mennyit lehet keresni, sőt ezeken túl még állásajánlatot is kínál.
A munka presztízsének megítélése a szubjektív sikeresség része. A kutatásból kiderült, hogy az orvosi és a jogász szakma elismertsége a legmagasabb. Fónai Mihály, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense arról beszélt, hogy a jogi és igazgatási területre járó, valamint a már végzett fiatalokat mi befolyásolta a pályaválasztás során. A szakma presztízse mellett a jogi pályán elérhető relatíve magas kereset is szerepet játszott, de – mint ahogy azt Gáti Annamária, a TÁRKI kutatója is felvázolta – ezeknél a pályáknál a családi hagyományok és a társadalmi háttér erősebben hatottak a fiatalokra, mint más képzési területek esetében.
A család nem predesztinál
Az informatika, a jogi és igazgatási, az orvos- és egészségtudomány, valamint a természettudomány pályákon látszik leginkább, hogy az egyetemi szintű fokozatot szerzők legmagasabb arányban olyan szülők gyermekei, akik maguk is legalább főiskolai szintű végzett¬séggel rendelkeznek – elemezte Gáti Annamária az adatokat. A „papírformától” némileg eltér az agrár, a gazdaságtudományok, illetve műszaki területen végzettek csoportja, náluk ugyanis az egyetemi végzettségűek között jelentős a szakközépiskolát, technikumot végzett szülők gyerekeinek aránya. A bölcsészek, társadalomtudósok és a pedagógusok családjában a leggyakoribb, hogy a szülők szakközépiskolát végeztek.
Egy természettudományi végzettek körében szervezett vizsgálat résztvevői alapvetően alacsonynak érezték a TTK-s diplomások megbecsültségét. Nagy problémát láttak abban is, hogy a tanári végzettség önmagában is kifejezetten alacsony presztízsű, és a bért is kevesellték Az informatikusok és a mérnökök keresete a teljes diplomás átlag feletti, a természettudományi végzettek átlagjövedelme viszont 14 százalékkal alatta marad annak – mondta Kiss László, az Educatio elemzője, aki a reál diplomát szerzettek helyzetéről beszélt. (Az IT-szakembereknek 154 660, a mérnököknek 144 780 forint a nettó átlagjövedelme, a TTK-t végzettek viszont 116 180 forintot kapnak kézhez. A diplomás átlagfizetés a 2007-ben végzetteknél a DPR felmérése szerint 135 440 forint.
Cikksorozat a felvételiről
Az fn.hu egy cikksorozatban összegyűjti, hogy mire kell figyelni a felvételinél. Hamarosan bemutatjuk a felsőoktatási intézmények kampányait, illetve a döntéshozatalban segítséget nyújtó fórumokat.
További cikkek:
– A felvételi rendszerének változásai
– Pontszámítási kisokos
– Népszerű szakok és ponthatárok
