A lehetséges kormányfőjelöltek nevei között egyre többször hangzik el Surányi György, egykori jegybankelnök neve is, ami persze ugyanolyan találgatás, mint bármelyik más név bedobása a köztudatba.
Akárhogy is alakul a „jelöltek” sorsa az elkövetkező napokban, kétségtelen tény, hogy Surányi György, a CIB Bank elnöke, valamikori jegybankelnök (két alkalommal is – a szerk.) az egyik legfajsúlyosabb személyiség, különösen abban a tekintetben, hogy nemzetközileg is elismert elméleti és gyakorlati makrogazdasági, pénzügyi szakemberről van szó.
Többször bírálta a jegybank tevékenységét (Fotó: MTI)
De mit is lehet tudni Surányi szándékairól, aki egyébként az elmúlt években nem igazából hallatta a hangját, bár az igaz, hogy 2006-ban – Gyurcsány Ferenc felkérésére – részt vett a Konvergencia Tanácsban Bogsch Erikkel és Simor Andrással, a jelenlegi jegybankelnökkel. Az elmúlt néhány hét megszólalásaiból próbáljuk meg kikövetkeztetni Surányi elképzeléseit.
Kell félni, fájni fog
Surányi György általában kerüli a nyilvánosságot, tudatosan törekszik arra, hogy akkor szólaljon meg, amikor úgy gondolja, mondanivalója is van. Így gondolta tavaly október 18-án is, amikor a Nemzeti Csúcson a kialakult válsághelyzet, és az odaáig vezető út ismertetését követően úgy fogalmazott, hogy a költségvetési hiány még további szűkítése „öngyilkosság” lenne, „a legjobb recept arra, hogy mi is a 29-33-as gazdasági válságba kerüljünk” – fogalmazott. Ennek legfőbb oka – magyarázta -, hogy a legfőbb piacaink depresszió előtt állnak, a kamatkockázati prémiumok emelkednek, az elérhető pénzügyi források szűkülnek.
Éppen ezért – hívta fel a figyelmet Surányi -, félre kell tenni az eddigi tabukat, hozzá kell nyúlni a költségvetés kiadási oldalának legfontosabb elemeihez. Surányi itt Dávid Ibolya felvetéseit támogatta, melyek szerint elvennék a 13. havi nyugdíjat, és a közalkalmazottak 13. havi bérét, a közszférában befagyasztanák a nominális béreket, és az egészségügyi hozzájárulást alanyi kötelezettséggé tennék.
Surányi szerint ilyen lépések teremthetik meg annak fedezetét, hogy a gazdaság teljesítőképességét növelni lehessen közvetve az adó- és járulékrendszer átalakításával, a terhek mérséklésével. Surányi György ugyanakkor figyelmeztetett is, ahogy fogalmazott: „Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen átalakítás az elkövetkező egy-másfél évben ne követeljen, ne kívánjon az ország minden állampolgárától komoly anyagi áldozatot is.
Keményen kritizálta a jegybank politikáját
Surányi György más témában is megszólalt, az elmúlt időszakban többször kifejtette, hogy hiányolja a jegybank világos árfolyampolitikáját, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank erős vagy gyenge forintot lát-e szívesen. Megítélése szerint, komoly zavart okozott, hogy a jegybank sokáig tagadta az állampapír-piaci beavatkozás lehetőségét, végül aztán mégis ilyen lépésekre kényszerült. Surányi úgy gondolja, hogy hiba volt a forint árfolyamsávjának a megszüntetése is.
Amúgy az árfolyammal kapcsolatban a CIB Bank elnöke tragikusnak tekinti a jelenlegi, gyenge forintárfolyamot, amely megítélése szerint aláássa a gazdaság stabilitását. Surányi úgy véli, hogy még a 290 forintos euró árfolyam is “életveszélyes” a gazdaság számára.
Mit kellene kezdeni az IMF-hitellel?
Surányi azt is határozottan állítja, hogy a monetáris politika kötelessége a likviditás- és keresletteremtés vagy ennek elősegítése, tehát a gazdaság élénkítése, illetve a visszaesés mértékének csillapítása. Szintén fontos a privát szféra fedezetlen devizaeladósodottságának csökkentése. A valamikori jegybankelnök úgy gondolja, hogy a 25 milliárd dolláros IMF-EU-hitelcsomag nem „a vitrinbe való”, hanem arra, hogy ki tudják elégíteni a devizakeresletet, és ezekből a forrásokból finanszírozzák az elkerülhetetlen szerkezeti átalakításokat.
Surányi a leginkább elfogadható?
Surányi esetleges kormányfői jelölésével kapcsolatban több lapban is megjelentek értesülések. Ezek szerint, még ha az MSZP, az SZDSZ, és az MDF által támogatott jelölt is lenne, Surányi csak akkor vállalná el a miniszterelnöki tisztséget, ha őt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is támogatná.
Ez utóbbi felvetés azonban nagyon falsul hangzik, hiszen Orbán és a Fidesz szombat óta nem győzi elégszer ismételgetni, hogy számukra egyedül a parlament feloszlatása és előrehozott választások kiírása az egyedül elfogadható megoldás. Minden mást, így új kormány megalakítását is pusztán mutyizásnak tekintenek.
A Fidesz teljes elutasításával szemben a „közvélemény” a még leginkább elfogadható miniszterelnök-jelöltnek tartja Surányi Györgyöt – legalábbis ez derült ki a Medián felméréséből. Bár az eddig szóba került jelöltek közül Bokros Lajos volt a legismertebb, de ő volt egyben a leginkább megosztó jelölt is – állítja a közvélemény-kutató.
Surányi viszont megelőzi a „felröppentett” nevek közül Simor András jelenlegi jegybankelnököt, Békesi László volt pénzügyminisztert, Gráf József agrárminisztert, Kiss Péter kancellária minisztert vagy Bajnai Gordon fejlesztési minisztert is.
Surányi pályafutásának főbb állomásai
1977-1986 Pénzügykutató Intézet – osztályvezetőj
1986-1987 Világbank – konzulens
1989-1990 Országos Tervhivatal – elnökhelyettes
1990-1991 Magyar Nemzeti Bank – elnök
1992-1995 CIB Bank – vezérigazgató
1995-2001 Magyar Nemzeti Bank – elnök
2001- CIB Bank – elnök
