Belföld

11 ezren dolgoztak idén a közmunka-programban

Az idén központi forrásból 3,3 milliárd forintot, a pluszforrásokkal és önrészekkel együtt csaknem 7 milliárd forintot költöttek a tartósan munkanélküliek időszakos foglalkoztatására. A jövőben az eddig kizárt kisebb vállalkozásokat is bevonnák.

Az Országos Közmunkatanács elnöke, Sándor László a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság hétfői ülésén elmondta, hogy az átlagos fizetés esetükben a minimálbérnél pár ezer forinttal volt magasabb. A központi forrást a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében partnerek bevonásával duplázták meg.

A kormányzati ciklus elején 4-4,5 milliárd forint állt a program keretében rendelkezésükre, jövőre pedig 10 milliárd forintot költenek majd erre a célra. A források többsége az önkormányzatok pályázataiban ölt testet, és újdonság, hogy az önkormányzatok szabadon választhatnak, milyen munkára használják fel a keretet.

Az államtitkár elmondta: az elsődleges munkapiacra kijutók aránya mindössze 4-5 százalék, aminek oka, hogy “nincs hova kikerülni, nincs elég munkahely”. A jövőben a programból jelenleg még rendeletileg kizárt kkv-kat kívánják bevonni a közmunka-program lebonyolításába. Hangsúlyozta: ez a tartós alkalmazásba kerülés esélyét is javítaná.

A legtöbb, csaknem 3000 közmunkás az önkormányzatok hátrányos helyzetűeket segítő hagyományos közmunkáin dolgozott. Erre a célra az idén a munkaügyi tárca 1,5 milliárd forintot folyósított. A közmunkások 60 százaléka roma származású, 25-30 százaléka nő volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik