Egy nappal a nevezetes dátum előtt Brüsszel lakóin alig látszott az „eufória”, amit a 10 új tagállam európaivá válása hozhatna. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a hozzájuk tartozó adminisztráció
jelentős részét befogadó város csupán néhány eseménnyel emlékezett meg a neves a napról, városszerte alig voltak plakátok, amelyek ezeket a rendezvényeket hirdették. A pénteki nap programja esti tűzijáték, a főtéren az új tagállamok turisztikai felelősei mutatták be országuk folklórját és gasztronómiai érdekességeit, illetve az EU-negyed közelében fekvő Cinquantenaire parkban 25 hőlégballont készítettek elő az európai országok zászlóival a szombati felszállásra.
A szombati napon az EU intézményei kitárták kapuikat a látogató közönség előtt, standokat, előadásokat, vitákat, kiállításokat és vetélkedőket szerveztek a bővítés megünneplésére. Az intézményeken kívül a negyed közterein és parkjaiban további kiállításokat, kézműves vásárokat, népi együttesek bemutatóit láthatta napközben az oda látogató. A hivatalos ünnepségeket délután 3 órakor a Cinquantenaire parkba Budapestről zászlókkal futó magyar atléták megérkezése nyitotta meg, majd az óriási lebetonozott téren emberekből alkottak zászlót Európa felirattal. Ezután hétkor szálltak az égbe az új egységet jelképező hőlégballonok, majd 9 órás visszaérkezésük után kezdődött az éjszakai show.
Kihalt irodavárosok
A mintegy 12 millió négyzetméterre tehető teljes brüsszeli irodaállomány negyede található az uniós negyedben, ebből maga az unió 1,6 millió négyzetmétert használ. A legterületigényesebb tevékenységet a Bizottság folytatja, neki egyelőre 850 ezer négyzetméter jutott, utána jön az Európai Parlament a maga 400 ezer négyzetméterével és az unió Tanácsa 350 ezerrel. A Schuman téren fekvő hatalmas, csillag alakú Berlaymont épület elvileg (át)építésének utolsó heteit éli de az EP-ben folyamatosan zajlik az újabb terek kialakítása. Brüsszel az általános ingatlanpiaci pangás ellenére is prosperál: míg Európa néhány nagyobb városában akár 30 százalékkal is estek az ingatlanárak a kereslet és kínálat eltérése miatt, addig 2003-ban az uniós fővárosban 53 százalékos volt a kapacitáskihasználtság bővülés. Szakértők szerint ugyanakkor egy 28 vagy akár több tagú EU-ban tarthatatlan lesz, hogy minden intézményt a Schuman tér-Leopold park által határolt területre zsúfoljanak be. Urbanisták ugyanakkor máris tiltakoznak, hogy egy másik kerületet is hasonló „embertelen” formájúvá szabjanak át. A megoldást a munkaidő után teljesen kihalt városrészek felélesztésére bevásárlóközpontok és kulturális centrumok betelepítése jelentheti – vélik uniós vezetők.
Talán érthető is Brüsszel visszafogott öröme a bővítés miatt, hiszen a város számára ez az esemény inkább megoldandó problémák sorát jelenti. Az uniós intézmények kibővülése miatt helyet kell csinálni az új tagállamokból érkező hivatalnokoknak. Sokáig mérlegelték, hogy önálló negyedben helyezzék el őket, végül azonban a Schuman néven ismert EU-negyed fog otthont adni irodáiknak.
A városközponttól alig negyedórára található körzetben daruk és munkások hada „építi Európát” jelenleg is, sőt a Parlament és bizottsági épületek övezete még mindig óriási lemaradásban van az építés terén. A készületlenséget, illetve a megoldandó probléma nagyságát jelzi, hogy bár a Parlament falait beborító iratfachok miriádjában már kialakították az új tagoknak szánt sorokat, a tárgyalótermekben még hiányoznak a csatlakozó országok nyelvén megszólaló fordítók üvegfalú helyiségei.
Brüsszel szimbóluma, az Atomium tövében fekszik az európai városok nevezetes épületeit kicsiben bemutató Mini-Europe. A bővítési folyamat a makettparknak legalább egymillió eurójába kerül. Eredetileg a 12 tagállamra tervezték a parkot az 1989-es nyitáskor, az azóta belépett tagállamok nevezetességeit pedig utólag rakták hozzá. Bár a valóságban Európa felszíne egynegyedével nagyobbodik meg, a makettparknak nem volt igazán lehetősége eddigi helykapacitásainak bővítésére.
Jelentős költségek árán mindeddig a park északi-részét szabadították fel Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország számára, ahova csak május 11-én helyezik el az országok nevezetességeit. Csehországra, Szlovákiára, Magyarországra és Szlovéniára csak a jövő évben kerül sor, amikor 5 német nevezetesség eltávolításával csinálnak helyet az újonnan jövőknek. Az új tagállamok egyébként saját maguk választhatják meg, hogy miképpen szeretnék képviselni országukat, és a költségek egy részét is ők állják.
A belgák és Magyarország
A bővítés hivatalos dátumát megelőző egy hétben a belga lapok önálló mellékletekkel készültek az új tagállamok befogadására. Miután május 1. már inkább csak bővítés jelképes záróakkordjának tekinthető, a lapok az országok bemutatásával vannak elfoglalva. Brüsszel angol nyelvű hetilapja, a The Bulletin a csatlakozó országokból származó, de Belgiumban élő embereket kérdezett meg hazájuk fontosabb látnivalóiról, ételeiről, országuk kultúrájáról, illetve személyes gyökereikről.
A megszokott sztereotip országképek helyett valóban érdekes jellegzetességeket emeltek ki a riportalanyok. Magyarországot a lassan három évtizede Belgiumban élő, azóta Nyugat-Európában híressé vált szőnyegkészítő művész, Száraz Marika mutatta be a lap olvasói számára. Az unalomig ismert gulyás és paprika helyett a hagyományos magyar karácsonyi süteményeket, turisztikai látványosságként a hazai hőforrásokat és fürdőket, művészeink közül pedig Kassák Lajost és Moholy-Nagy Lászlót említette meg. A Le Soir francia nyelvű belga napilap Rubik Ernőt, Kertész Imrét, Bartók Bélát és Liszt Ferencet emlegette a híres magyarok között, akiket olvasói is ismerhetnek. A csatlakozók általános fogadtatását a helyi lakosok körében jól jelzi, hogy a lap internetes olvasóinak csak 35,6 százaléka mondta azt, hogy jó a 25 tagú Európa, amíg 51 százalékuk már túlságosan nagynak tartotta.
