Nyereségfelosztás
A Figyelő értesülései szerint rejtélyes viszonyokat sejtető sikerdíj-kimutatás kapcsolódott a Betonút Rt. K&H Equities-nél vezetett számlájához, amelyen a társasághoz, illetve a bankhoz kötődő magánszemélyek, vala-mint egy titokzatos – K. L. mono-grammal nyilvántartott – személy “részesedéseit” tartották nyilván. (A Figyelő értesülései szerint a rövidítés Kelemen László ügyvé-det fedi.) A főként az autópálya-építésre szánt állami forrásokkal gazdálkodó magánvállalkozás Kulcsár Attilával, a brókercég sikkasztással gyanúsítható, bécsi előzetes őrizetben lévő befekte-tési tanácsadójával kezeltette vagyonát. A társaság egyik tulajdonosát, vezérigazgató-helyettesét, a korábbi MSZP-s fővárosi önkormányzati képvi-selőt, Garamszegi Gábort szintén sikkasztás gyanújával helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság. Az alszámlán kimutatott összegekből kitűnik: a Betonút Rt. csak a megtermelt hozamá-nak 60 százalékát kapta meg, a maradék 40 százalék fele-fele arányban oszlott meg két csoport között. Az egyik részen a társa-ság két tulajdonosa, Garamszegi Gábor és Dunai György osztozott a Betonút Rt.-ben meglévő tulaj-doni részesedésük arányában. A másik csoportot a K&H bank volt vezérigazgatója, a sikkasztással gyanúsított Rejtő E. Tibor, Kul-csár és a K. L. monogrammal jelölt magánszemély alkotta. A banki vezető és a befektetési tanácsadó 40-40 százalékot ka-pott, 20pedig K. L.-t illette.
A bank sajtóosztálya a bűnügyi zárlat iránti kérelem tényét megerősítette, és azt is közölte, hogy választ egyelőre nem kaptak. Rendőrségi forrásaink mindenesetre azt közölték, hogy ilyen esetekben a lefoglalás lényegében automatikus.
Az ÁAK Rt. részéről nem kívántak reagálni a kérdésünkre, ami azért érdekes, mert éppen megdőlni látszik eddigi hivatalos állás-pontjuk, miszerint az állami cég által a K&H Equitiesnél elhelye-zett pénz maradéktalanul meg-térült, sőt az idei első öt hónap-ban a mintegy 13 milliárd forintra vetítve 540 millió forintos hozam termelődött. A miniszterelnök is több alkalommal (legutóbb a Magyar Televízióban, augusztus 6-án) azt hangsúlyozta, hogy “nem állami pénzt sikkasztottak el, sajnos az ott lévő betétesek – magánvállalatok, és magán-személyek – pénzét sikkasztották el”. A brókercég által kezdeményezett zárlat azonban mégis arra utal, hogy többmilliárd forintnyi állami vagyon forog kockán, hiszen a magát károsultnak tartó és ismeretlen tettes ellen feljelentést tevő K&H és az állam egyaránt igényt tarthat a jelenleg az ÁAK Rt. egyik számláján veszteglő pénzre.
Az elmúlt napok eseményei ráadásul teljesen új helyzetet teremtettek – és a K&H érvelését segíthetik -, hiszen a rendőrség sikkasztással és magánokirat-hamisítással gyanúsította meg Bitvai Miklóst, az ÁAK Rt. korábbi vezérigazgatóját. A nyomozók szerint dokumentumokkal és vallomásokkal igazolható, hogy az autópályacég exvezére az idén 8 esetben több mint 4 milliárd forintot utaltatott az ÁAK-nak a K&H Equtiesnél vezetett számlájáról a K&H Bank technikai számlájára, hogy Kulcsár Attila banki beosztását felhasználva ezen összegekkel rendelkezzék, azt cégeknek, magánszemélyeknek átutalja.
A gyanú szerint a pénz nagy részét, 3,2 milliárd forintot a Britton Interinvest Ltd. nevű off-shore cég kapta, amely aztán két irányba továbbította az összegeket. Az egyik útvonal – további off-shore társaságokon keresztül – a pénzmosás gyanújával előzetes letartóztatásban lévő szír pénzváltó és menekülésben lévő társa felé vezetett, akik aztán készpénzben felvették és “kézbesítették” az összegeket a címzetteknek. A maradék a Britton érdekeltségébe tartozó magyarországi vállalkozásokhoz került, és nagyrészt Pannonplast-papíroknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által a június 17-i határozatban szabálytalannak ítélt tőzsdei felvásárlásához teremtette meg a pénzügyi hátteret.
A Britton és a politika
A rendőrség egy nappal azután tartott házkutatást a Britton Kft. irodáiban, hogy a Figyelő múlt heti számában megjelent: a Be-tonút Rt.-vel rendszeres üzleti kapcsolatban lévő, MSZP-közeli-nek tartott off-shore cég számlá-ján keresztül jutott el több milliárd forint két szír pénzvál-tóhoz, ráadásul a Brittont itthon jegyző két üzletember korábbi karrierje is muníciót adhat a “nagypolitikai” kapcsolat alá-támasztására. A Magyarországon bejegyzett kft. mögött álló off-shore társaságról Kulcsár Attila asszisztense a belső ellenőrzés-nek tett vallomásában azt állítja, hogy az az egyik jelenlegi kor-mánytaghoz – a Magyar Nemzet értesülései szerint Medgyessy Péter kormányfőhöz – köthető, habár a politikusnak közvetlen részesedése nincs a cégben. A Britton Kft. ugyan közleményé-ben alaptalannak minősítette a politikai háttérre tett utalásokat, ennek kissé ellentmondva azt is hangsúlyozta azonban, hogy “50-50 százalékban van kapcsolatuk mindkét oldallal”. A házkutatás után a rendőrség képviselői egyébként úgy nyilatkoztak, hogy “pénzmosással kapcsolatos bizonyító erejű iratokat foglaltak le”, ami azt sejteti, hogy – már közvetlenül lapzártánk után is – további rendőri intézkedések várhatók.
A nyomozó hatóság ráadásul magánokirat-hamisítással is gyanúsítja Bitvait, ami ugyancsak a vezér és a befektetési tanácsadó közti kapcsolatot sejteti. A rendőrök szerint a volt vezérigazgató a leleplezéstől tartva az átutalások időpontjával és összegével egybevágó hamis szerződéseket készített Kulcsár Attilával. A most vitatott több mint 4 milliárd forintot egyébként a főként a Betonút Rt. portfóliójában lévő diszkontkincs-tárjegyek átvezetésével, illetve értékesítésével pótolták, a feltételezések szerint hamis megbízások alapján.
Vezérek bilincsben
Bitvai Miklós
Vesztesnek látszik, de mindig győztesen hagyja el a terepet – így jellemezte a Figyelőnek Rejtő E. Tibort egy közeli ismerőse. Szerinte a K&H Bank volt vezér-igazgatója “nem hagy nyomot maga után”, a bankszakmában csak dokumentációs kockázatnak nevezett tényezőt mindig figyelembe veszi, és “papíron aligha lehet megfogni”. Lehet, hogy ezt a magabiztosságot lehetett látni a kanadai-magyar kettős állampolgár bankvezér rejtélyes mosolyában, amikor a hegyeshalmi határátkelőnél a szökésétől tartó rendőrség feltartóztatta, a hírek szerint így akadályozva meg, hogy feleségével együtt a bécsi repülőtérről második hazájába meneküljön.
Rejtő E. Tibor (A rendőrség egyébként elis-merte: Rejtő pár órával korábban arról tájékoztatta őket, hogy bevá-sárló útra indult.) A még aznap bilincsbe vert, sikkasztással meggyanúsított és a bíróság által előzetes letartóz-tatásba helyezett volt vezér-igazgatót azzal próbálja megfogni a rendőrség, hogy tudott Kulcsár Attila átutalások révén elkövetett bűncselekményeiről, segítette azokat, és ezért részesedést kapott, összesen mintegy 90 millió forintot. Lapunk a pénzinté-zet belső ellenőrzéséhez közel-álló forrásokra hivatkozva már hetekkel a rendőri intézkedés előtt megírta (Figyelő, 2003/33-34. szám), hogy Rejtő feltételez-hetően “nem csupán részletesen ismerte beosztottja üzleti tranz-akcióit, nem csak jóváhagyólag tudomásul vette azokat, hanem több esetben maga is kezdemé-nyezője volt ezeknek”, és adott esetben részesült a haszonból is. Azt is megírtuk azonban, hogy a különálló brókercég alkalmazottai felett a szigorúan vett hierarc-hiában nem volt utasítási joga, következésképpen dokumentál-hatóan alig, legfeljebb egyes számára terhelő vallomásokban vetődhet fel a felelőssége. Egyetlen tárgyi bizonyíték van a rendőrség kezében a Rejtő-Kulcsár “összejátszás” alátá-masztására: az, amely – a ren-dőrségi írásszakértők szerint hiteles vezérigazgatói aláírással ellátva – felhatalmazza a befek-tetési tanácsadót, hogy ügyfélkö-rének kizárólag ő készítsen és küldjön kimutatásokat. A Nép-szabadságnak letartóztatása előtt egy héttel adott interjújában a volt bankvezér azzal érvelt, hogy az aláírás nem tőle származik, ráadásul a nemzetközi gyakor-latban szerinte nem szokatlan, hogy egyes ügyfelek esetében “a kapcsolattartó gyűjti össze az értesítőket, és ha szükség van ezekre, tőle bármikor” megkaphatják.
Garamszegi Gábor Rejtőn kívül a rendőrség további “nagyhalakat” tartóztatott le: a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét, Ga-ramszegi Gábor egykori MSZP- és önkormányzati képviselőt ugyancsak sikkasztással, Bitvai Miklóst, az ÁAK Rt. volt vezér-igazgatóját pedig ezenkívül ma-gánokirat-hamisítással is gyanú-sítják. A kishalak közül T. Évát, a K&H Bank korábbi központi fiók-vezetőjét és B. Katalint, Kulcsár Attila asszisztensét is gyanú-sítottként hallgatták ki.
A vizsgálat hangsúlyozottan az előző ciklus autópálya-ügyeire irányul, megindítása a politikai élet tematizálásához köthető” – olvasható az indoklásban. A kinevezés alig leplezetten a kormány politikai válasza volt arra, hogy a múlt héten – éppen a Figyelő hasábjain megjelent cikkben – a K&H-botrány autópálya-pénzeket érintő “leágazásai” a jelenlegi koalícióra nézve kényelmetlen összefüggéseket mutattak.
Bodnár Zoltán munkáját “nehezítheti” és egyben az összeférhetetlenség kérdését is felveti, hogy az NA Rt. vezérigazgatójaként és az ÁAK Rt. elnökeként a későbbiekben saját esetleges szerepét érintő kérdésekre is választ kell adnia, hiszen a mostani, közpénzek elsikkasztását érintő botrány teljes körű feltárása még tart.
A gazdasági tárcánál ráadásul e politikamentesnek kikiáltott munkát árgus szemekkel figyeli majd Csillag István SZDSZ-es miniszter, illetve a párttagságát szüneteltető Réthy Imre közigazgatási államtitkár, vagy éppen a botrány kipattanásakor Bitvai Miklós (a Réthy “emberének” tartott, s most sikkasztással gyanúsított volt ÁAK-vezérigazgató) oldalán egy sajtótájé-koztatón magyarázkodó Rotyis József, a tárca vagyonpolitikai főosztályának vezetője. Rotyis amúgy – a hatályos cégnyilván-tartás szerint – jelenleg is vezérigazgatója és résztulajdonosa a Focus Rt.-nek, ahol korábban Medgyessy Péter miniszterelnök fb-tag volt. A tárca tájékoztatása szerint a köztisztviselői törvény alapján összeférhetetlenséget jelentő vezérigazgatói pozícióról Rotyis József már ez év január végén lemondott, a cégbírósági kimutatásban pedig “a hosszadalmas átvezetési procedúra miatt” vannak még rossz adatok.
