A sírra Jeruzsálemtől délre a Júdeai sivatagban, Heródes palotájának, a Heródiumnak a feltárása közben bukkantak rá. A kutatók már korábban is sejtették, hogy valahol itt kell keresni a Kre. 4-ben Jerichóban elhunyt király nyughelyét, ugyanis Josephus Flavius A Zsidó Háborúról szóló művében utal rá.
Az egyetem eredetileg kedden, sajtótájékoztatón akarta közzétenni a szenzációs régészeti hírt, de a Háárec című izraeli lap internetes honlapján megszellőztette a történetet, ezért hétfő késő estére előrehozták a hivatalos bejelentést.
Heródium – az “uralkodó hegye”
A Herodium Jeruzsálemtől 12 kilométerre délre a Holt tengerhez vezető út mentén egy 758 méter magas dombtetőn épült. Josephus Flaviusnál azt olvashatjuk, hogy ez utóbbi erődöt Heródes Kr.e. 40-ben a pártusok felett aratott győzelmének emlékére építette. Az uralkodó egyébként mintegy 11 erődöt épített vagy újított fel, de csupán ez az egyetlen egy, amely a nevét viseli. 
Az uralkodó által megálmodott Heródium
Két jól elkülöníthető részt építettek ki, egy körkörös erődöt a domb tetején, és valamivel északabbra már a síkságon egy uralkodói épületkomplexumot. Az erődítmény két koncentrikus falból állt, a külső fal átmérője mintegy 62 méter lehetett. Az erőd maga eredetileg 30 méter magas volt 7 szinttel, amelyből kettő a föld alatt volt. A falakon négy irányban tornyok emelkedtek, amelyből a keleti, 18 méter átmérőjű torony, ez volt a legmagasabb, és veszély esetén menedékül is szolgálhatott.
Mivel északnyugatra látótávolságon belül van Jeruzsálem és Betlehem, illetve keleti irányba a Maszada erőd, ezért ezekből a tornyokból lehetőség nyílt rá, hogy veszély esetén tükrök segítségével jelezzenek egymásnak. Az erőd alatt hatalmas ciszternákat építettek ki, ezzel biztosítva a hely vízellátását.
Az uralkodói épületkomplexum egy 70 x 46 m és 3 m mély medence köré épült és a Heródes által irányított terület adminisztratív, reprezentatív központja volt. 
A romok õsi titkokat rejtenek
A Herodium egyébként a Maszadával együtt azok között az erdők között volt, amelyeket még Jeruzsálem Kr.u. 70-s lerombolása után még tartani tudtak a zsidók. A következő évben azonban a római hadsereg elfoglalta és lerombolta az erődöt. A terület az újkorban történt feltárásáig még egyszer fontos szerepet kap Izrael történetében. A domb alatt megmaradt csatornák és ciszternák Bar Kohba felkelésben (Kr.u. 132 – 135) résztvevő katonák titkos búvóhelye volt.
Újra a helyszínt a Bar Kochba levelei alapján a 19. században azonosították, az arabul Jabal Fureidis-nek nevezett területen. Az első kutató feltárások a 1960 évek elején indultak meg, rendszeres ásatások 1972 óta folynak a területen Ehud Netzer vezetésével.
Ellentmondásos uralkodó
Heródes eredetileg nem zsidó családból származott, anyja nabateus, apja pedig idumeus származású volt. Apja jelentős tisztségeket töltött be, majd Kr.e. 47-ben nyerte el a római polgárjogot, majd hamarosan a Judea prokurátora tisztséget is. Hamarosan 26 éves fiát Heródest Galilea kormányzójává nevezte ki.
Heródes Kr.e. 37 – Kr.e. 4 között uralkodott Jeruzsálemben. A terület ekkor már a Római Birodalom fennhatósága alá tartozott, ami azt jelentette, hogy önálló külpolitikát ugyan nem folytathatott, de a belpolitikai ügyekbe nem szólt bele a birodalom. Nevéhez hatalmas építkezések kötődnek, például az új jeruzsálemi templomé.
Heródes neve a Bibliában, az Újszövetségben is felbukkan, ő az, aki a Napkeleti Bölcsek hírei alapján elrendelte a három évnél fiatalabb betlehemi gyermekek lemészárlást.
Meglepő felfedezés
Kőszeghy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint a hír már azért is meglepő, mert a területen évtizedek óta intenzív kutatás és restauráció folyik. Furcsa az is, hogy a hír éppen csak arról számol be, hogy megtalálták sírt. Azt, hogy abban konkrétan mit találtak régészek és egyáltalán mi bizonyítja azt, hogy megtalált sír valóban Heródes nyughelye, ahhoz meg kell várni az első tudományos publikációt.
A korszak szakértője szerint azért is érdemes megvárni a hivatalos közleményeket, mert az utóbbi időben Palesztina ókori régészetében többször is felbukkantak hamisítási ügyek, például Jakab Apostol csontgyűjtő ládájáról is kiderült, hogy a rajta szereplő felirat modern hamisítvány.
