2015. január 1-től bevezették Németországban azt az új szövetségi minimálbérszabályozást, amely szerint a minimális órabér nem lehet kevesebb 8,5 eurónál. Ugye ez átszámolva több mint 2500 Ft – itt Magyarországon erről egyelőre csak álmodni sem merünk. De tényleg nem fenékig tejfel az élet a németeknél sem, néhány statisztika ezt jól alátámasztja.
2013-ra a szegénységi küszöböt 979 euróban, tehát nagyságrendileg 300 ezer forintnyi bér alá helyezték. Körülbelül 3,1 millió munkavállaló kap akkora fizetést, amely a szegénységi küszöb alá helyezi. A szegénységben élők száma 2008 és 2013 között 25%-al nőtt Németországban, írja a Saarbrücken Zeitung idézve a német statisztikai hivatal (Statistischen Bundesamt) adatait. 2008-ban ugyanis még „csak” 2,5 millió egyén élt szegénységben. Német sajtóanyagok szerint sokan kevesebbet esznek vagy fűtenek, hogy kijöjjenek a havi büdzséből. Több mint félmillióan azt mondják, hogy egyszer van alkalmuk naponta teljes étkezésre, több mint 417 ezer fő elegendő fűtés nélkül él, és további 380 ezer fő állította, hogy elmaradásai vannak a rezsiszámlákkal. Másfél millió ember nem tud menni nyaralni (pedig a németek igazán nagy utazók), és 600 ezer fő nem engedheti meg magának, hogy autót tartson fent. „Azok száma, akik alig keresnek, vagy éppen csak többet a szociális segélynél, riasztóan megnőtt” – idézi a Saarbrücken Zeitung Ulrike Mascher-t, a VdK társadalmi egyesület elnökét.
Eközben érdekes összefüggés, hogy 2008 és 2013 között a németországi munkanélküliség csökkenő trendet mutat, sőt, 2015 elejére az 1990-es németországi újraegyesítés óta a munkanélküliségi ráta rekord legalacsonyabb szintre csökkent. Ha megnézzük ugyanezt a periódust az egész EU-ra vetítve, pont az ellenkezője látszik: az Unióban az elmúlt 6 évben pont hogy nőtt a munkanélküliség, 7 százalék körüli értékről bőven 11 százalék fölé!
Máris a bevándorlás kérdésénél kötünk ki. Sokan azt gondolhatják, hogy a németek nem járnak jól a bevándorló munkavállalókkal, mert azok az alacsony béreik után kevés járulékot fizetnek be, viszont temérdek szociális juttatást vesznek igénybe. A téma igazán aktuális és vitakavaró a mai Németországban. Való igaz, hogy sokan visszaéltek a német szociális rendszer bőkezűségével, és adathamisítással, csalással jutottak állami juttatásokhoz, vagy éppen csak erre hajtottak, de dolgozni eszük ágába sem jutott. Tény, hogy több mint 300 ezer bevándorló veszi fel a havi mintegy 400 eurós Hartz IV szociális segélyt, amit három hónap kint lét után lehet igényelni és lakásfenntartásra célzottan utalja az állam. Őket a németek egy része szociális turistának bélyegzi, és nem véletlenül szigorították meg a társállamokból érkezők munkavállalási feltételeit.
Csakhogy a visszaélők vannak kisebbségben. Németország mindenképpen jól jár a bevándorlókkal. A ZEW intézet kutatása szerint minden külföldi állampolgár átlagosan fejenként 3300 euróval több adót és járulékot fizetett be, mint amennyi állami juttatást felvett. A Németországban élő 6,6 millió külföldi állampolgár összesen 22 milliárd euróval járult hozzá a német költségvetéshez. Ugyan a fejenként átlagosan befizetett adó értéke valamivel kisebb, mint a németeké, ami 4000 euró, de a bevándorlók, mint csoport befizetési egyenlege így is jobb, mint a németeké: a nettó befizetők aránya a csoporton belül 67 százalék, míg a németeknél ez az arány csak 60 százalékos.
Ezek után a németek 100% biztos, hogy megbecsülik a lengyel, olasz, görög, magyar, szlovák munkavállalókat, akik elvégzik a legkeményebb munkákat is, jóval kevesebből is eltengődnek, és ez mellé még magas az adófizetési arányuk is, csengetik a járulékot a német kasszába.
