Nem tudni, honnan biztosítaná a többletforrásokat az integrációt és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) budai campusát is nagyon akaró Szent István Egyetem (SZIE). Ez a fő megállapítása a cikknek, amit az Átlátszó Oktatás írt arról, hogy megszerezték a két egyetem döntéselőkészítő anyagait.
Augusztus 17-én ült le a két egyetem vezetése az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kérésének megfelelően. A SZIE mindenképp a budai campus karait akarta, a Corvinus hallani sem akart róla, hogy megváljon az Élelmiszertudományi, a Kertészettudományi és a Tájépítészeti és Településrendezési Karoktól. Ragaszkodtak a konszenzusos döntéshez.
A Corvinus koncepciót készített mindkét eshetőségről, az integrációsnál hozzátéve, hogy a szenátus és a karok tanácsai is elutasították azt. A SZIE három napos csúszással elküldte a koncepcióját, ami arról szólt, mennyivel minőségibb náluk a képzés, így a BCE a saját koncepcióját küldte el a minisztérumnak. Az EMMI pedig csak meghozta a felszabdalásról szóló döntést.
Így lehetett volna együttműködni
A Corvinus anyagának első része a két egyetem közötti esetleges együttműködésről írt. Először kijelentik, hogy nagy párhuzamosságok nincsenek a képzésben, de így is jobb lenne, ha csak a Corvinus indítana kertészmérnöki Bsc képzést. Cserébe az osztatlan agrármérnöki képzésről lemondanának, sőt a tervezett környezetmérnökiről is. A növényorvosi Msc képzés szerintük nem felel meg a Szent Istvánon a kamarai előírásoknak, mivel levelezőn is lehet ott végezni.
A Corvinus megjegyezte, nyitottak az együttműködésre, akár közös képzésekkel, közös órákkal vagy épp egymás tudományos konferenciáin való részvétellel. Az Átlátszó Oktatás szerint nem kedvezhetett a BCE álláspontjának, hogy beleírták,
“két szűkölködő ember házassága csak konzerválja a szegénységet”,
utalva ezzel a forráshiányos SZIE-re és a szintén nem dúsgazdag budai karokra. Azt írják, együtt kell fellépniük azért, hogy rendeződjön az agrárképzés finanszírozása.
Na ki az agrárabb?!
A BCE-tanulmányban azt írják, mivel a SZIE több tudományterületen nyújt képzést, nem lennének feltétlen jobb helyen ott a karok (bár a tervek szerint több nem agrárjellegű képzés is elkerülne a Szent Istvántól). A SZIE erre azzal reagált, még így is több közük van az agráriumhoz, mint a Corvinus pesti, gazdasági jellegű karainak.
Ennek megfelelően nem is gazdálkodta túl a Szent István a kérdést, semmilyen gazdasági hatástanulmányt nem készítettek. Pedig ez amiatt is fontos lenne, mert az Állatorvos-tudományi Kar jövőre kiválhat az egyetemből, és ez komoly bevételkiesés lehet. A Corvinus azt szeretné, hogy biztosított legyen a budai campus anyagi háttere, erre viszont nincs garancia.
Érdekesség, hogy mindkét egyetem egy évben határozta meg az átmeneti időszakot, miközben az EMMI már január 1-től elcsatolná a budai karokat. Azokat a karokat, amiknek sérülni fog az autonómiájuk azzal, hogy akaratuk ellenére anyaintézményt váltanak, miközben nem tudni, ez miért lenne előnyösebb, mint a szoros együttműködés. A BCE szerint emiatt elvándorolhatnak az oktatók, ezt a SZIE is látja, de nem írt rá megoldást.
A SZIE érvei
A Szent István Egyetem érvei a következők: nagyobb egyetem, jobb működés (a Corvinus inkább a hálózatokat preferálja), erősödő üzleti partneri megbízás, költségmegtakarítás a párhuzamosságok felszámolásával (a BCE szerint szakok így is bezárhatók) és hamar jönnének a fenti előnyök. A cikk szerint a SZIE-nek nem is esett igazán le, milyen lehetne az együttműködés, ők egy új intézménnyel számoltak volna, holott a Corvinus a két független egyetem “hálózatjellegű együttműködése” jönne létre.
A gödöllői egyetem dokumentuma a cikk szerint 43 oldalas, ebből két oldal foglalkozik a két egyetem esetleges együttműködésével, három pedig a budai karok hozzájuk csapásával. A SZIE amúgy olyan viccekkel illusztrálta, mennyivel jobb a Corvinusnál, hogy a 14 ezres BCE-ről tavaly már heten (!) átjelentkeztek hozzájuk (a Corvinus szerint a tanulmányaikkal rosszul álló hallgatók) és hogy
