Az állam, ahol a legnagyobb arányban élnek bevándorlók a világon, a Vatikán. Persze, kilóg a sorból: hiszen a katolikus egyház központjában értelem szerűen nem születnek emberek, de a tény attól még tény marad: a pápai államban 100 százalékos a bevándorlók aránya.
Az ENSZ nemrégiben publikált, 2013-as adatait tovább böngészve azonban pontosabb képet kapunk. Az Egyesült Arab Emirátusok lakosságának 83,7 a Katarban élőknek 73,8 százaléka migráns. A gazdag, Öböl-menti államokba Indiából, Bangladeshből, és a Fülöp-szigetekről érkeznek tömegek, hogy a helyieket kiszolgálják. Osztályrészük a legtöbbször kizsákmányolás és megaláztatás.
A lista negyedik helyén ismét egy európai törpeállam, Monaco következik: a festői szépségű kis hercegségbe leginkább milliárdosok emigrálnak, a népesség 64,2 százalékát adva. Aztán újabb olajtermelő ország, Kuwait folytatja a sort, 60,2 százaléknyi migránssal.
A lista hatodik helyén álló, Franciaország és Spanyolország határán fekvő, kicsi Andorrában 56,9 százalék a bevándorlók aránya, a hetedik helyen pedig ismét pedig ismét Öböl-ország következik: Bahrein, 54,7 százalékkal.
Az első ázsiai ország a listán, a Borneó szigetén, két különálló területtel Malajziába ékelődő Brunei szultánság. Meseszerű tengerpartjai mellett, az ország rengeteg földgázzal és kőolajjal is rendelkezik. A listán a nyolcadik helyen álló államban billen a mérleg nyelve először az őslakosság felé: a migránsok aránya itt már csak 49,3 százalék.
A top tízbe még két kis ország, Luxemburg és Szingapúr fért bele. Előbbi, kedvező adói miatt, hagyományosan az európai vagyonosok célpontja, 43,3 százaléknyi bevándorló él itt. Utóbbi, Ázsia délkeleti részének üzleti központja, 42,9 százaléknyi migránst fogad.
A sor legvégén, vagyis a legkevesebb bevándorlót fogadó országok között olyan államok szerepelnek, mint Kína, Kuba, Indonézia, Vietnám, Leshoto és Madagaszkár, kevesebb mint 0,1 százaléknyi migránssal.
(Forrás: The Independent)