Ha Japán, akkor mindenkinek a sushi ugrik be elsőre – amire meg is vannak sértődve az ott élők, ugyanis a konyhájuk jóval sokrétűbb ennél. Ma már mindenfelé rajonganak a sushiért, sashimiért, tempuráért, a többi csemegét nem is említve. A japán konyha élő művészet; minden korszakában az volt. Befogadta a körülötte és a társadalomban folyamatosan végbemenő változásokat. Ottjárva már az első napon belevethetjük magunkat váratlanul finom és igazán rosszízű élelmiszerekbe is, ezúttal inkább a legfurcsább és legbizarrabb dolgokat szedtük össze.
Már most szeretném leszögezni, hogy nem feltétlen a klasszikus japán konyhába engedünk bepillantást, egyszerűen azokat az ételeket és italokat mutatjuk be, amelyeket első látásra tágra nyílt szemekkel vizsgál a turista. A tokiói magyar nagykövetség séfjével, Szabó Balázzsal vágtunk bele a japán gasztronómia rejtett csodáinak felfedezésébe – akiről tavaly már írtunk az érdekes japán szokások kapcsán.
Szabó Balázs és a Takoyaki
Fotók: Koczka Máté
Számomra talán a Takoyaki nevű polipos golyó az egyik legkevésbé értelmezhető japán étel. A sűrű búzalisztes palacsintatészta szerű burokban lévő, legtöbbször sült-főtt kockára vágott – de néha darált – polip alapvetően édeskés ízű, de sokszor kínálnak mellé majonézt, pácolt gyömbért és a zöld hagymát. Aztán leszórják zöld aonori-val és egy szárított, forgácsolt füstölt bonito nevű halféleséggel, beleteszik egy elviteles dobozba és a kezedbe nyomnak két pálcikát. Nekem első és második kóstolásra sem ízlett, de lehet hogy csak a benne lévő rágós polip tudata miatt. Balázs azonban nagyon kedveli. Öt évvel ezelőtt rendelte először egy japán fesztiválon, és azóta is nagy rajongó. Legtöbbször utcai ételként árulják, de természetesen úton-útfélen, még a plázák ételudvarain is megtalálható.
Vaslapon sütik az Okonomiyakit
Szintén helyi street food jellegzetesség Okonomiyaki nevű káposztás, pikáns japán palacsinta szerű lepény forró vaslapon elkészítve. Balázstól tudom, hogy régiónként változó különböző összetevőket, szószokat, önteteket, szalonnát, vagy másféle húst és tésztát tartalmazhat, és azt is, hogy a mérete is változó: a tokiói okonomiyaki általában kisebb, mint a hirosimai társa; ezt Balázs is tapasztalta tavaly nyáron. Egyébként nem rossz, egy “mindent bele” omletthez hasonlít.
Tükörtojásos toast és spagettis szendvics
A japánok minden formájában imádják a tojást. Nem furcsa az alig megsütött tükörtojás egy szelet húson, főtt tojás a levesben, egy omlettbe csomagolt főétel, vagy akár a tükörtojásos toast, amin egy pékségben akadt meg a szemem. Balázs szerint valószínűleg indonéz eredetű lehet az étel, de könnyen meghonosodott, mert a tojást előszeretettel fogyasztják errefelé. Érdekes viszont, hogy a pékáruk nagyrészét Japánban még mindig snack-ként fogyasztják, nem vált ki főétkezést. Azért nem lehet mondani, hogy nem próbálkoznak laktatóbbá tenni: a képen látható guszta spagettis szendvicset (yakisoba pan) egy éjjel-nappali boltban fotóztam.
Japánban szinte minden sarkon lehet találni currys ételeket. Sok indiai él ott, rengeteg étteremet is üzemeltetnek, éppen ezért láthattam és kóstolhattam különböző fajta istenien finom curry-ket. A japán verzió más; az általam látott legelképesztőbb variáció a hamburgeres curry volt – én nem mertem megkóstolni, Balázsék szerint jól is tettem, mert nem túl finom. Igazából a húspogácsája nagyon furcsa, mint a fűszeres vastagabb szelet marhapárizsi. A szósszal nincs probléma. Kérhettem volna egészen csípősen is.
A sertés Shogayaki viszont nagyon is finom. Gyömbérrel (shoga) grillen (yaki) sütve készül, ez is minden sarkon megtalálható. Leggyakrabban forró rizzsel és aprított káposztával eszik. Balázs sokszor választja ezt ebédnek és vacsorának, sőt éjszakai utazások előtti csemegének, mert ízletes, szettben és menüben és kapható és szerepel az eléggé megfizethető japán gyorséttermek étlapján is.
Bento box
A legkisebb üzletekben is széles választékban található meg a Bento box, ami egy gyakori csomagolt ételmegoldás a japán mindennapokban. A hagyományos bento tartalmaz egy nagy adag rizst, halat vagy húst, ecetes, nyers vagy főtt zöldségeket. A képen látható Balázs egyik finom vacsorája volt: közepén az elmaradhatatlan rizs, alga levéllel beborítva. Jobb felül van az a bizonyos hijiki, felturbózva egy kis szójababbal, alatta gyalult, savanyított gyömbér. Háromféle rántott étel (hal, krokett és csirkecomb, persze bőrrel együtt). Bal alul pedig “édes” omlett tekercs és egy pici káposztasaláta.
Palacsintába tekert torta
Édességek terén is vannak érdekességek: a legtöbb turistalátványosság környékén árulják a százféle variációban készülő, különböző tortaszeletekkel, gyümölcsökkel és fagylaltokkal töltött nagyméretű palacsintát. Láttunk fagyis hamburgert, sajttorta ízű csokoládét, valamint zöld teával ízesített édességeket minden formában és mennyiségben. Ami eléggé japán, az az édesbabos – egészen ízletes, gesztenyepüré hatású – töltelék, amit használnak kekszekhez, teasüteményekhez, pogácsákhoz is. A másik meglepően finom édesség az úgynevezett mochi, ami egy speciális nyúlós rizsből készül, általában gömbbé formálják. A mi kedvencünk az epres-vaníliás verzió lett, valami elképesztően finom és tartalmas. Balázsék viszont figyelmeztettek rá, hogy nem szabad elsietni az evését, ugyanis ottlétük alatt már több mochis fulladásos balesetről is hallottak.
Zöldteás és sajttortás csokoládé, epres mochi, édesbabos pogácsa
Ahogyan a séf úrral és kedves feleségével jártuk a várost, szerettük volna leöblíteni ezt a sok finomságot, szomjúságunkat oltani valami különlegessel. Betérve egy boltba találtunk is egy paradicsommal ízesített ásványvizet. A japánok nagyon szeretik a paradicsomot, isszák – a Magyarországon is kapható – paradicsomlé formájában is, de a víz azért nekem egy kicsit túlzás. És még egy kis érdekesség: a zöld tea mindenütt ott van, még shake formájában is kapható a gyorséttermekben.
Paradicsomos ásványvíz, zöldteás shake
Remélem, hogy meghoztuk a Japánba készülők kedvét egy kis kísérletezéshez. Köszönöm a vendéglátást és a fáradhatatlan kalauzolást a barátaimnak, igazán kellemes hetet töltöttem a távoli szigetországban. Azért megnyugtatásképpen szeretném megjegyezni, hogy a nagyobb városokban gondolnak az európai gyomorra, és sok általunk ismert ételt is lehet kapni, sőt az amerikai gyorséttermi láncok is szinte kivétel nélkül megtelepedtek már náluk.
