Orbán Viktor szerint a következő három év tétje és feladata a 25 éve megálmodott polgári Magyarország berendezése. A miniszterelnök az első szabad Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián azt mondta, a polgári Magyarország berendezése – úgy, ahogy azt 25 éve “közösen megálmodtuk” – nem kisebb feladat, bár más természetű, mint a rendszerváltás vagy a 2010-es alkotmányos forradalom győzelemre vitele volt.
A kormányfő szerint ma van elég felhatalmazásuk, erejük ahhoz, hogy valóra váltsák a polgári Magyarország programját, amihez húsz év vívódás, egy győztes alkotmányos forradalom, öt év elszánt küzdelem, romeltakarítás és alapozás kellett. “Ez a munka is ránk maradt” – mondta, majd hozzátette, hogy 1989-90-es szemmel nézve a mostani Magyarországot “talán el sem hinnénk, hogy ennyi buktatón keresztül, ilyen rövid idő alatt ilyen messzire eljutottunk”.
Mai szemmel nézve viszont “inkább a negatívumokat és a hibákat látjuk”: a rendszerváltás idején megszűnt egymillió munkahelyet, a veszni hagyott keleti piacokat vagy éppen a spontán privatizációt. 2010-re a magyarok többsége már a rendszerváltás vesztesének érezte magát, “útközben megtört, elfogyott az a lendület, energia és lelkesedés, amely az 1990-es évek elejét még meghatározta”.
Miközben az érettségizők a Kádár-korral küzdöttek, Orbán arról beszélt, hogy a piacgazdaság rendszere láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig elrejtett az emberek szeme elől: munkanélküliséget, inflációt, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét. Voltak, akik szerettek volna “visszaszenderülni”, és “a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát”.
A kormányfő szerint az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy összefogással “reménytelennek tűnő dolgokra is képesek lehetünk”. “Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget” – mondta Orbán Viktor.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kövér a nemzeti minimumról
Kövér László szerint már az rendszerváltozás is esélyt adott szembeszállni a múlt démonaival és önérdekű válaszokat adni a jövő kihívásaira. A rendszerváltozás és annak szimbolikus időpontja, a negyed évszázaddal ezelőtti parlament megalakulása május 2-án, a diktatúrából a demokráciába, a kommunizmusból a jogállamba, az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a népköztársaságból a köztársaságba való átmenetet jelentette – idézte fel a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke a rendszerváltással összefüggő viták kapcsán arról beszélt, hogy a vélemények a mindent elértünk optimizmusától a semmi sem változott nihilizmusáig terjednek. Kövér László szerint a rendszerváltozáshoz való viszony értékválasztást tükröz. Ha életünk lényege a jólét, akkor az öröm csak viszonylagos lehet, ha az igazság, akkor szomorkodni is van ok. A szinte korlátlan szabadság sem általános jólétet, sem erkölcsi megtisztulást nem hozott.
Kövér László idézte az első szabadon választott Országgyűlés házelnökének, Varga Bélának a szavait, miszerint “nem elég mondani, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz…a magyar történelem legsúlyosabb éveiben becsületünkre vált az egység, mint 1956-ban is. Most a magyar egység ne legyen felületes szólam, hírünk a világban is függ ettől“. A házelnök szerint e szavak negyedszázad után is időszerűek.
A kapott útravalót a politikai osztály nem fogadta el, amit jól mutat, hogy a legtöbb kérdésben azóta nem közeledtek, hanem távolodtak az álláspontok a nemzeti minimumtól. Végtelen hosszúságú viták folynak evidenciákról és míg a térségben a belpolitikai viták és vádaskodások az ország határain belül maradnak, nem érintik az ország megítélését, addig úgy tűnik, hogy a magyar belpolitikai viták globálissá terebélyesednek.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
E helyzetnek a megszüntetése, a legnagyobb nemzeti közös nevező megtalálása az evidenciák felismerése, és ezzel a róluk folytatott terméketlen viták lezárása a rendszerváltozás óta vonszolt, egyre növekvő adóssága a magyar politikai elit egészének – állapította meg Kövér László. A házelnök azt kívánta, hogy “az örök haza érdekében” az önérdek soha ne kerüljön a közérdek elé.
Kövér László szerint a nemzet jövője iránti felelősség egyetemleges, a jövő nem tehető kockára a pillanat feletti uralomért, hogy a negyed évszázaddal ezelőtti rendszerváltozás vívmányaként a hatalom birtokosai mindig elszámoltathatók és leválthatók. Ha erre képviselői munkájuk során mindannyian tekintettel lesznek, akkor valóban joggal bízhatnak abban, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz – zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke.
A rendezvényen jelen volt Antall József néhai kormányfő özvegye és Boross Péter volt kormányfő is, Áder János köztársasági elnök azonban nem ment el. Az államfő a Kis-Balatonhoz látogatott. A Diás-szigeten, Keszthely közelében a II-es víztározón végzett, természetvédelmileg is jelentős beruházásról tájékozódott a helyszínen. A köztársasági elnököt útjára elkísérte a földművelésügyi miniszter, aki arról beszélt, hogy az elmúlt években több száz természetvédelmi és turisztikai célú beruházás történt a magyarországi természetvédelmi területeken. Fazekas Sándor azt mondta, a következő öt évre 46 milliárd forintot különített el a kormány hasonló fejlesztésekre.
Fotó: MTI/Varga György
