Életem legnehezebb csúcsa volt, utal vissza Orbán az uniós csúcsra, ahol a menekültkérdés volt a fő téma. „Ezzel a menekültüggyel az a feneség”, hogy összeadódik benne négy külön kérdés:
- van benne népvándorlás
- a menekült jó dolog-e, mert egyesek szerint igen
- a bevándorlás segíthet, okos bevándorláspolitikával lehet a népszaporulatot és a munkaerőhiányt is orvosolni
- „és a keresztény elvekről még nem is beszéltünk”
Az uniós csúcson „senki nem akart Magyarországnak ártani”, a magyar cél pedig az volt, hogy megértessük, „nem vagyunk frontország”. Az például Görögország, de ők nem állítják meg a bevándorlókat, ezért Orbán szerint mi nehezebb helyzetben vagyunk még náluk is. A következő két évben 40 ezer menekültet fognak szétosztani az unióban, hoznak 20 ezret, de Magyarország kimarad a kvótarendszerből, „ezt jogilag megteheti”.
Kép: MTI / Máthé Zoltán
Mert mi ragaszkodunk a saját magunk által meghozott szabályokhoz, magyarázza a miniszterelnök. Az a kérdés, „kit engedek be a lakásomba, ez a legelemibb, az önvédelem első számú kérdése”. Az unió „huzatos helyén fekszünk”, ezért ki kell tartanunk a saját szabályaink mellett.
„A határzárra mit mondtak?” – kérdi Kocsis Éva műsorvezető. „Nézze, nagyon mit nem tudtak.” Orbán szerint ha megvédjük Magyarországot, mármint a kerítéssel, azzal az uniót is megvédjük. Nem először, teszi hozzá.
„Sokan úgy gondolják, hogy az »idegen szép«, mert a bevándorlók befogadása pozitív dolog. Erre a sokszínűségre nincs szükségünk”, ez Orbán legerősebb mondata, majd hozzáteszi: Európában általában a baloldal szimpatizál, ők bélyegzik nacionalizmusnak azt is, amit a magyar kormány csinál.
Az a bizonyos székely bácsi
A szerb-magyar kormányülésről Orbán azt mondja, a szerb fél nem örült a kerítésnek. Teli vannak életerővel, ha rájuk néz az ember, vízilabdásaik jutnak eszébe, utal Alekszandar Vucsics miniszterelnökre is, aki szép szál legény, de érző szívű ember. Törekedni kell a közös álláspont kialakítására, összegez a magyar kormányfő.
Néhány héten belül meg lesz a kerítés, de a nemzetközi szervezetek félnek a jövőtől, a magyarok nem, mi teljesítjük az előttünk álló feladatokat. „Azt tudom mondani a nemzetközi szervezeteknek, amit a székely bácsi is, majd meglátjuk.”
Miért használja Orbán mostanában a népvándorlás kifejezést? Mert vannak, akik szerint az zajlik most, a magyarok ismerjék meg ezt a nézetet is. Az afrikaiak a kormányfő szerint megkapják a jó hírt Európából, hogy itt befogadják, fogja magát és útnak indul, ha kell neki, ha nem. „Olyan, mintha meghívót küldenénk nekik”, meg kell mondani, hogy „ez nem a te hazád, van neked sajátod”.
„Minden keresztényi meggyőződése” ellenére tehát a szigor mellett van.
Orbán olyan, mint Béla, a köztévé mindenes szakértője, csak ő külpolban
Ki a felelőse a görög helyzetért? Orbán ehhez is ért. Tehát: olyan ez, mint a családoknál, akik bajba jutottak, ők azt hiszik, nem ők a hibásak. A görögök is tehettek volna többet, azok is lehetettek volna kevésbé mohók, akiknek segíteni kellett volna rajtuk.
Mély, romantikus együttérzéssel van a görögök iránt, de a menekültek iránt ugye nem. „Nagyon szurkolok a görögöknek.” Von egy magyar párhuzamot is, mert ők megtették, amit meg kellett, a görögök meg nem, holott együtt álltak anno a szakadék szélén. Mi kihúztuk magunkat a bajból, ott a válasz nem az egység volt. Bezzeg mi!
Itthon átment a költségvetés, hurrá, eljutottunk a tervezhetőség és a kiszámíthatóság korszakához, nem leszünk se gyarmat, se Görögország. „Mindenki tehet egy lépést előre”, ezzel búcsúzik a 180 perctől és a Kossuth rádiótól Orbán.
