Nem az euróövezet rendezett és ideiglenes elhagyása, hanem a káosz lett volna a harmadik görög mentőprogram feltételeiről szóló megállapodás alternatívája – mondta a német kancellár pénteken a Bundestagban.
Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében rámutatott, hogy az euróövezet közösségének az alapvető kérdésekről teljes egyetértésben kell határoznia, így ahhoz is a 19 tagország egyhangú döntésére lett volna szükség, hogy Görögország ideiglenesen feladja tagságát.
Athén azonban nem akar kilépni az övezetből, így az a lehetőség maradt, hogy a valutaunió működését szabályozó előírások megszegésével létrehoznak egy “transzferuniót”, amire a német kormány nem hajlandó, vagy a sorsára hagyják Görögországot, ahol emiatt eluralkodik “a káosz és az erőszak”, vagy pedig egy “utolsó kísérletet” tesznek egy újabb mentőprogram összeállítására az euróövezeti szabályok betartásával – mondta a német kancellár.
Hangsúlyozta, hogy súlyos felelőtlenség lett volna, ha nem az utóbbi megoldást választják.
Közben, mint kiderült, Németországban a lakosságot és a parlamenti (Bundestag) képviselőket is megosztja a tervezett harmadik görög mentőprogram ügye. A Bundestag azonban pénteken várhatóan nagy többséggel felhatalmazza a kormányt arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az új mentőprogramról.
Christine Lagarde szerint
A valutaalap vezetője az Europe 1 francia rádióállomásnak azt nyilatkozta csütörtökön, hogy “nem életképes” a létrehozandó újabb segélycsomag szerkezetátalakítás nélkül.
Az IMF vezetője szerint az európai hitelezőknek három lehetőségük is van arra, hogy csökkentsék a Görögországra nehezedő adósságnyomást: “Meg lehetne hosszabbítani a meglévő adósság visszafizetésének az idejét, felajánlani olyan türelmi periódusokat, amelyek alatt a görögöknek egyáltalán nem kellene adósságot fizetniük, illetve maximálisan lecsökkenteni a hitelek után fizetendő kamatot.”
Christine Lagarde utalt rá, hogy az IMF csak akkor vesz részt a görög válság megoldásában, ha teljes körű lesz a “szanálási program”, vagyis annak a reformok és a görög államháztartási reformok mellett az adósságteher enyhítése is része lesz.
Ugyancsak Europe 1 rádióállomásnak nyilatkozott a francia pénzügyminiszter is. Michel Sapin azt mondta, hogy támogatja a görög adósság szerkezetátalakítását, de ellenez bármilyen adósságelengedést, mivel ez “ellentétes a francia adófizetők érdekével”.
Görögország államadóssága jelenleg 315 milliárd euró, ami a hazai össztermék (GDP) 175 százaléka. Ez csaknem háromszorosa az euróövezeti országok számára a stabilitási és növekedési paktumban maximálisan engedélyezett, GDP-hez viszonyított 60 százaléknak.
