Érdekes szemszögből vizsgálta meg a forint árfolyamát az Azénpénzem.hu. Azt nézték meg, hogy a 2004-ben velünk együtt csatlakozó országokkal összevetve mennyire teljesített jól a magyar pénz. Az eredmény lehangoló. Ebben a versenyben a forint lett a legnagyobb vesztes – állapították meg.
Elhúztak mellettünk
A csatlakozáskor ugyanis 251,3 forintba került egy euró – mostanság ennél 24 százalékkal ér kevesebbet. Nagyjából annak örülhettünk az utóbbi két hétben például, ha nem ment 310 fölé a jegyzés. Hétfőn reggel éppen ilyen jó hírrel indíthattunk.
Miközben ugyanebben a tíz évben a cseh korona 15,6, a lengyel zlotyi pedig 13 százalékkal lett erősebb!
A többi csatlakozó ország (Ciprus, Málta, Szlovénia, Lettország, Szlovákia) pedig egyetlen kivétellel (Litvánia) már mind áttért a közös pénzre. S Szlovákia például 2009-ben 25 százalékkal erősebb árfolyamon tudott csatlakozni az euróövezethez, mint amennyiért a csatlakozáskor jegyezték a koronát.
Elszállt remények
Az euró bevezetésére volt már pár céldátumunk. Most ott tartunk, nem tudni, hogy Magyarország mikor szeretne, illetve mikor tudna csatlakozni az euróövezethez. S azt sem, hogy milyen árfolyam mellett tudjuk ezt majd megtenni.
Mint a cikk emlékeztet rá, Járai Zsigmond anno jegybankelnökként 265 forintban jelölte meg a csatlakozási árfolyamot, amit elemzők túl gyengének tartottak akkoriban…
És még nem is különösebben növekedtünk
Azt is megemlítik, elvileg az árfolyam-leépítő gazdaságpolitika megtérülhet erőteljesebb bővülésben. Csakhogy nálunk ez sem mondható el. Mert miközben a közép-európai országok gazdaságai átlagban 29,8 százalékkal teljesítettek jobban az utóbbi tíz évben, a magyar gazdaság ehhez képest szerény, mindössze 9 százalékos pluszt tud felmutatni.
