Az ökölszabály, hogy a méltányolható lakásigényhez kapcsolódó lakáshitelek törlesztését a munkahely adómentesen segítheti, így mindenki jól járhat; a deviza és forinthitelesek egyaránt. Mivel az alkalmazás módja még nem kiforrott, érdemes pontosan utánanézni milyen módon élhetnek ezzel a lehetőséggel a cégek, elkerülendő a későbbi bírságokat – emeli ki az RSM DTM szakértője.
Kik kaphatnak adómentes lakáshitel támogatást?
Azok a dolgozók jogosultak az adómentes lakáshitel támogatásra, akik méltányolható lakásigényükre banki hitelt vettek fel az elmúlt években és korábban még nem használták ki a munkáltató által kedvezményesen juttatható keretet. Az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás értékének 30 százalékáig vehető igénybe új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt.
Hegedüs Sándor, RSM DTM adóüzletág-vezető partnere szerint az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria rendszerbe annak egyik elemeként, ugyanakkor a cafeteria rendszer megléte önmagában nem feltétel a támogatás biztosításához.
Bér helyett nem lehet
Mint már megírtuk, a támogatás nem adható a munkáltatónak a bér egy része helyett, bár az adókedvezménnyel támogatott kifizetések egyik célja a havi hiteltörlesztések megkönnyítése rendszeres munkáltatói támogatáson keresztül.
Több szempontot is figyelembe véve, ha még nincs cafeteria keretrendszer egy vállalatnál, akkor mindenképpen ajánlott lehet egy belső szabályzatban lefektetni, hogy kik, milyen ismérvek mentén, milyen gyakorisággal és milyen összegben lehetnek jogosultak a támogatásra.
Az adómentesen adható támogatást nem kötelező elérhetővé tenni minden munkavállaló számára, de célszerű átláthatóan szabályozni, milyen kritériumok mentén biztosítja azt a cég a munkavállalók számára, például a próbaidő lejártát követően.
Az alapelvek lefektetése a munkavállalók közötti feszültség csökkentésére is alkalmas, amellett, hogy egy későbbi negatív adóhatósági megítélés is elkerülhető ennek révén.
A vállalkozó is adhat magának, de
Különösen érzékeny a támogatás kifizetése, ha a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, s csak számára válik elérhetővé ez a kedvezmény. Hiszen ilyenkor felmerülhet az osztalékadó fizetési kötelezettség kérdése is, ebben az esetben is csak az átlátható belső szabályozásra épülő kifizetések lehetnek megtámadhatatlanok.
Jutalom helyett sem adható
Szintén nem szerencsés, ha a munkavállalók egy részének a jutalmát ily módon fizetik ki, hiszen ilyenkor is felrémlik a nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé történő átminősítés lehetősége is, mely adó és járulékterheket von maga után a szankciókon túl.
A munkáltató a munkavállalók számára a többi juttatáson túl pótlólagosan azonban biztosíhattja ezt a lehetőséget. Az egyösszegű kifizetés ugyanakkor banki oldalról felveti az előtörlesztés kérdését, amelyhez speciális banki díjak kapcsolódhatnak, így hatékonyságuk e szempontból is átgondolandó.
Milyen hitel törlesztése támogatható adómentesen?
Az adómentes munkáltatói támogatás a már meglévő méltányolható lakásigényhez nyújtott hitelhez, a vételár 30 százalékának erejéig vehető igénybe. A támogatási plafon öt éves periódust figyelembe véve havi 83 ezer forint, új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt.
A szabad felhasználású hitelek továbbra sem tartoznak a kedvezményezett hitelkörbe! A munkáltatónak a támogatás összegét a bank felé kell befizetnie, a folyamatnak biztosítania kell azt, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhassa.
Mi az a méltányolható lakásigény, amelynek törlesztését a cég támogathatja?
Egy korábbi kormányrendelet határozza meg pontosan a méltányolható lakásigényt, amely néhány alapparaméter – a lakás értéke, szobaszáma, együtt költöző családtagok száma – alapján egyértelműen azonosítja, mely lakások tartoznak ebbe a körbe.
A táblázatban pedig az is jól látható, hogy a tavaly elfogadott új béren kívüli juttatás keretében milyen maximális támogatást adhat a cég dolgozójának lakáshitele törlesztéséhez, az ingatlanérték függvényében
A jelenlegi szabályozás szerint az ingatlanértékénél az ingatlan telekárat nem tartalmazó vételára, építési költsége lehet a kiindulópont, a családtagok számánál ugyanakkor az adómentes támogatás igénylésekor is együtt lakók létszáma az irányadó.
Részletkérdések
Felmerül a kérdés, hogy jó-e ha két paramétert eltérő időpontra vizsgálunk. Ha a juttatás időpontjában határoznánk meg az ingatlan értékét, ahogy az együtt lakó családtagok számát is, akkor az ingatlanárak elmúlt évekbeli jelentősen változása miatt elképzelhető, hogy míg egy adott lakás 2008-at megelőzően nem fért bele a fenti paraméterekbe, most már igen, így a támogatás is szélesebb körben igényelhetővé válna.
Ezzel a megoldással szintén kiküszöbölhető lenne az az állapot, hogy egy azonos műszaki tartalommal rendelkező ikerház egyik felénél érvényesíthető lenne a kedvezmény, míg másik felénél nem, attól függően, hogy az ingatlanpiac melyik állapotában sikerült az üzletet nyélbe ütni. Ugyanakkor egy újabb gyermek születésével egy család akár ki is kerülhetett a méltányolható lakásigény köréből, amennyiben a lakás már nem éri el az együtt lakók számára előírt minimális szobaszámot – veti fel Hegedűs Sándor.
Szerinte az ingatlanérték jelenlegi meghatározásánál nem feltétlenül kellene a költséges értékbecslést választani, az önkormányzatok által kiállítható értékbizonyítvány is megoldást jelenthetne. MInt már írtunk róla, a minisztérium szerint azonban elég lesz az adásvételi szerződés is.
Hogyan kerülhet sor a támogatás kifizetésére?
Ma még az nem látható világosan, hogy a hitelintézet hogyan fogadja be a munkáltatói befizetéseket, szükség van-e egy technikai számlára, vagy az összeg közvetlenül a magánszemély számlájára is utalható. Utóbbi esetben külön kell-e utalnia a cégnek, vagy címkéznie a támogatási összeget, hogy az azonosítható és elválasztható legyen a fizetéstől?
Nem vitatható, hogy mind a dolgozó, mind a munkáltató számára előnyös megoldás a lakáshitel törlesztés adómentes támogatása, hiszen nettó 100 egység kifizetése a munkáltató számára bármilyen másik formában ennél jóval nagyobb közterhek megfizetésével jár. Éppen ezért a szabályozás helyesen, erőteljesen korlátozni kívánja, hogy a kifizetés valóban a lakáshitel törlesztését szolgálja, segítsen a munkavállalón, de ne nyisson kiskapukat semmilyen egyéb cél számára, emeli ki Hegedüs Sándor.
Fontos látni, hogy a munkavállalók felől az érdeklődés óriási és a munkáltatók számára is előnyös a támogatás, de akkor éri meg a cégnek ezt a formát választani, ha tiszta helyzetben, adókockázat nélkül járhat el.
