Jóllehet, tavaly ősszel “égre-földre” esküdözött a pénzügyi kormányzat, hogy 2001-ben már nem módosítja az adótörvényeket, gyorsan elfelejtette a fogadalmát. Már február elején azon munkálkodtak a pénzügyi tárcánál, hogy a reprezentációra vonatkozó – nem túl kedvező – módosításokon túl mi az, amit még hirtelenjében megváltoztassanak az adó- és más pénzügyi tárgyú törvényekben. Ráadásul nyomban azt követően, hogy a nyár elején az országgyűlés elfogadta a több mint 20 törvény módosítását tartalmazó – éppen ezért az ellenzék által egyszerűen csak saláta-törvénynek nevezett – csomagot, a pénzügyi tárcát újra elkapta a “hév”, s szakemberei belekezdtek egy másik “saláta” kinevelésébe.
HAJSZÁLNYI ENYHÍTÉS. A legújabb “mű”, amelyet a napokban juttattak el az országgyűléshez, mintegy 20 jogszabály-módosítást sűrít egyetlen törvényjavaslatba: az adótörvények mellett ide kerültek a biztosítási, a hitelintézeti, a vám, a jövedéki, az illeték, a számviteli törvény, sőt még a közbeszerzési vagy a privatizációs törvény módosításait célzó javaslatok is. A kabinet ugyanis úgy döntött, hogy az adóbevételek tervezettet jóval meghaladó milliárdjaiból az adófizetők terhein is enyhít egy “hajszálnyit” – de valóban csak annyit. Ezúttal ugyanis arról szó sincs, hogy az adórendszeren keresztül osztogatna a kormányzat. Miközben a napokban csaknem 300 milliárd forint idei többletbevétel sorsáról döntött, s vélhetően jövőre is a pluszpénzek elosztása okozza majd a legnagyobb “fejfájást” a kormánynak, addig az adórendszerben bejelentett változtatások még 20 milliárd forinttal sem könnyítenek jövőre az adózók terhein.
Annak ellenére így van ez, hogy a közeledő választási kampány hevében biztosan lesznek olyan adózók, aki számon kérik a legnagyobb kormánypárton, hogy ellentétben négy évvel ezelőtti ígéretével, miért nem csökkentette jelentősen az adókat. A választási évre különben is megszokta a magyar adófizető a kedvezményeket, 1998-ban – amikor a mainál sokkal nehezebb helyzetben volt a költségvetés – az szja-rendszerben bevezetett módosítások miatt abban az évben az átlagos szja-terhelés alig haladta meg a 20 százalékot. Jövőre viszont 21 százalék fölött lesz (tavaly 22 százalék volt). Pedig az alultervezett infláció miatti többletbevételek akár 2-3 százalékpontos lefaragást is könnyen lehetővé tennének az szja-adóterhelésből. Az sem lenne most megoldhatatlan feladat a költségvetés számára, ha végre hozzákezdenének a normál áfakulcs 2-3 százalékpontos mérsékléséhez.
Ilyen nagy horderejű változásokra azonban most nem lehet számítani. A már tavaly, két évre elfogadott törvény szerint módosul jövőre az szja-adótábla – ami persze a tervezettet meghaladó inflációt nem kompenzálja -, s a családi kedvezmény összege is nő. Ezúttal pedig néhány, a választók nagyobb körét kedvezően érintő adótörvény-változást kezdeményezett a kormány a parlamentnél. Ezek között a költségvetés számára legnagyobb érvágást – jövőre közel 15 milliárd forint bevételkiesést -a dolgozó nyugdíjasokat érintő szja-törvényváltozás jelent. Annak ellenére preferálta ezt a javaslatot a kormány, hogy állítólag nem minden kormányzati szakértő “tapsolt” a fiatalok foglalkoztatási helyzetét kedvezőtlenül befolyásoló intézkedésnek, ami ráadásul nincs összhangban azzal a korábbi törvénnyel, amely szerint a nyugdíjak 2013-től adóköteles jövedelemmé válnak.
KIVÁLASZTOTTAK. A kormány által adópreferenciára érdemesített kiválasztottak között vannak még az új lakás vásárlásához, építéséhez hitelt felvevők is. A jegybank szakértői ez esetben arra figyelmeztették a kormányt, hogy az alacsony hitelkamat és a többszörösére emelt adókedvezmény együttesen negatív hitelkamatot okoz, ami egy hitelezési spirált indíthat be, mivel olyanok is a lakáscélú hitel felvétele mellett dönthetnek, akiknek erre valójában nincs is szükségük. A megemelt adókedvezményt már az idén is lehet érvényesíteni, ami körülbelül 60 ezer embert érint, azonban rövid időn belül megháromszorozódhat az igénybe vevők száma.
Bár a családi mezőgazdasági vállalkozásokról készülő törvénytervezetet még a kormány sem fogadta el, a pénzügyi törvénycsomag már tartalmazza az érintett körnek juttatandó adó- és illetékkedvezményeket, amelyek jövőre 200 millió forinttal mérséklik terheiket. Volt is emiatt heves vita a két érintett szakminisztérium között, ráadásul a földművelésügyi tárca nagyobb kedvezményeket szeretett volna kiharcolni.
Az igen terjedelmes legújabb pénzügyi törvénycsomagnak tehát egy része bizonyos kedvezményekről rendelkezik, a másik részének szükségességét a jogszabályi környezet változásával – devizaliberalizáció, tőkepiaci törvénytervezettel való összhang – magyarázza a kormány. Mindezek mellett az uniós csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs lépések is helyet kaptak a javaslatban. A legújabb pénzügyi törvénycsomagot november 15-ig kell kihirdetni, vagyis ezúttal is – a már évek óta szokásos – rohamtempóban tárgyalják azt a képviselők.
AZ ÚJABB CSOMAG FŐBB ELEMEI – LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK
Személyi jövedelemadóról szóló törvény
• A nyugdíj – ideértve az előnyugdíjat és az árvaellátást is – a jövőben nem képezi az összevont adóalap részét, hanem adómentes bevétel lesz
• Az új lakások megvásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, valamint a már meglévők jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitel törlesztő részletének 40 százaléka lesz elszámolható adókedvezményként, éves szinten legfeljebb 240 ezer forint
• A családi mezőgazdasági vállalkozások tagjainak többféle kedvezményt vezetnek be: így többek között a vállalkozó család mezőgazdasági őstermelőnek minősülő tagja 4 millió helyett 6 millió forint árbevételig számít kistermelőnek, vagyis jogosult az átalányadózás választására, vagy a bevétel 40 százalékának megfelelő költségátalány választására, s megszűnik a kistermelői költségátalány abszolút összegű korlátja
• Gyermekenként évi 10 ezer forintig a szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa részére juttatott iskolakezdési támogatás adómentes természetbeni juttatásnak minősül
• Az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítése érdekében az adóhatóság helyett a magánszemélyre hárul a bizonyítás terhe akkor, ha úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságtól nem pénzben szerez vagyoni értéket; ilyenkor a magánszemélynek kell megállapítani és bizonyítani a szokásos piaci értéket
• Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet 20 százalék forrásadó terheli
• A kifizető – amennyiben értékpapír-kereskedő, illetve -bizományos – az árfolyamnyereséget nem ügyletenként, hanem negyedévente köteles megállapítani, ekkor az árfolyamveszteséget is elszámolja; a veszteség negyedévente – sőt még a következő évre is – továbbvihető
• A devizaliberáció miatt az adóegyezményen kívül eső államból származó kamatjövedelmek, valamint az ilyen államban lévő ingatlan értékesítése során keletkező nyereség a jövőben az összevont adóalap részeként, progresszív adókulccsal adózik, valamint az ilyen államban lévő ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása során keletkező jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül
Illetéktörvény
• A családi mezőgazdasági vállalkozó öröklés útján történő termőföldszerzése esetén az egyébként esedékes öröklési illetéknek csak a negyedét kell megfizetni, az adásvétel útján történő termőföldszerzés 300 hektár területnagyságig, illetve 6000 aranykorona értékig pedig mentes az illeték alól
• Pontosítják a vállalkozó által épített, építtetett és értékesített új lakás első vásárlójának járó illetékmentességi szabályokat
• Meghatározzák az új lakás fogalmát, s az illetékmentességet kiterjesztik a második megvásárlásra is abban az esetben, ha az építő vállalkozó a lakást ingatlanforgalmazást főtevékenységként végző vállalkozásnak adja el
Az adózás rendjéről szóló törvény
• Külön melléklet foglalja össze az adókötelezettség elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával történő teljesítésének előírásait
• Az adóhatóság a jövőben az adózó által előadott tények valóságtartalmát az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra is vizsgálhatja, ha az adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett
• A törvény kiegészül egy, az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazásáról szóló új fejezettel, amelyben meghatározzák az együttműködő illetékes hatóságot (APEH Központi Kapcsolattartó Iroda), az együttműködés formáit és korlátait is
• Bűncselekményekből származó jövedelmek esetén az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét 8 évre hosszabbítják meg
• Valorizálják az értékhatárokat, amelyek alapján a vállalkozások az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartoznak, illetve a jövőben a naptári évtől eltérő üzleti évet választók közül is csak azok maradnak e szervnél, akik az új feltételeknek megfelelnek
Számviteli törvény
• A törvény rögzíti majd, hogy számviteli bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus irat és dokumentum fogadható el, ha egyéb feltételek szerint is megfelel a számviteli törvény előírásainak
• Lehetővé válik, hogy ez eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatokat elektronikus formában őrizzék meg
• Valamennyi immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél lehetővé válik a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módosítása
A vámjogról szóló törvény
• A devizaszabályozásban júniusban hatályba lépett módosítások miatt jelentősen módosul a vámtörvény; így újrafogalmazzák a nem kereskedelmi jellegű áru és a vámszempontból megbízható személy és szervezet definícióját
• A jogharmonizációs kötelezettség miatt a vámraktárakra és az ideiglenes behozatalra vonatkozó közösségi szabályokat átvesszük
• A vámszabad területek sorsát is megpróbálják még az uniós csatlakozás előtt rendezni oly módon, hogy a termelőeszközök “kényszer-belföldiesítése” vámmentes lesz, ami áfamentességgel is jár, feltéve, ha a tulajdonos 3 évig nem adja el
Biztosítási törvény
• A biztosítók számára is lehetővé válik, hogy 2002-től elektronikus aláírási szolgáltatást végezzenek
• Összehangolják a biztosítók és a bankok tevékenységének kiszervezésére vonatkozó szabályokat)
• A biztosító az ügyfél kérésére 30 napon belül köteles tájékoztatást adni a befizetett biztosítási díjnak a kockázati és megtakarítási részre történő megosztásáról
• A biztosító a jövőben nem évente, hanem negyedévente köteles meghatározni a szavatoló tőkéjét
• A biztosítási törvény tartalmazza majd a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást művelő biztosítók és hatóságok adatnyilvántartással kapcsolatos, eddig kormányrendeletben rögzített kötelezettségeit
A takarékbetétekrőlszóló rendelet
• Megszűnnek az anonim betétek, a jövőben takarékbetétet csak névre szólóan lehet elhelyezni
Az Eximbankról és a Mehibről szóló törvény
• Az Eximbank leányvállatával (a Corvinus Rt.-vel) szemben vállalható kockázat mértékét a hitelintézeti törvényben meghatározott értéknél magasabban állapítják meg
Koncessziós törvény
• A koncessziós körbe tartozó tevékenységek köre kiegészül az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításával és működtetésével
Jövedékiadó-törvény
• A jövedéki engedélyes kereskedő nem szerezhet be és nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedő pedig nem vásárolhat készpénzfizetéssel ásványolajterméket, ráadásul a vevő csak saját bankszámlájáról fizethet (az őstermelők kivételével)
A könyvvizsgálatról szóló törvény
• A könyvvizsgálói kamara is bevezeti az általános minőségellenőrzés rendszerét; az ezáltal elérni kívánt cél a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok végrehajtásának ellenőrzése
Közbeszerzési törvény
• Újrafogalmazzák a támogatás definícióját, amelynek keretében egyrészt törlik a támogatás fogalmából az adókedvezmény kitételt, másrészt módosítják a definíciónak a támogatás releváns összegére vonatkozó részét
• Az ajánlatkérőnek – legkésőbb az érintett közbeszerzési eljárás során – meg kell határozni a közbeszerzési eljárás belső felelősségi rendjét, s a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek felelősségi körét
• Az ajánlatkérőnek előre meg kell határozni azt a módszert – ez történhet matematikai képlettel, vagy leíró módon is -, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot
• Módosulnak a hiánypótlásra vonatkozó szabályok is annak érdekében, hogy fokozzák a közbeszerzési eljárások eredményességének, illetve az érvényes ajánlattételnek a lehetőségét
Privatizációs törvény
• Megszűnik az a korlátozás, hogy az ÁPV Rt. egyes vagyontárgyakkal, így ingatlanokkal az általa kezelt hozzárendelt vagyont nem bővítheti
• Az ÁPV Rt. mellőzheti a versenyeztetést a jövőben, ha jogszabály vagy kormányhatározat kötelezi a vagyontárgy elidegenítésére
• Módosul több állami vállalatnál a tartósan állami tulajdoni hányad
Hatásköri törvény
• A jövőben a közigazgatási hivatal hatáskörébe tartozik a helyi adóval kapcsolatos másodfokú méltányossági eljárás és a részletfizetési kedvezménnyel, illetve fizetési halasztással kapcsolatos eljárás is
A helyi adókról szóló törvény
• A magánszemélyek kommunális adója esetében – amikor az adó tárgya a lakásbérleti jog – lehetőség lesz arra a máshol is alkalmazható eljárásra, hogy több tulajdonos esetén írásban meghatalmazzanak egyet, aki az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja, illetve teljesíti
• 2000. január elsejétől három módszerre szűkítették az iparűzési adó esetében az adóalap-megosztás módjait, ezúttal viszont egy évvel meghosszabbítják e módosítás hatályba lépésének az idejét, s emellett az eszközérték-arányos megosztási módszert egyszerűsítik