Nincs az államapparátusban senki, aki felelősen nyilatkozna az MFB viselt dolgairól. Ott van ugyan a Gazdasági Minisztérium (GM), amelyet egy március közepi kormányhatározat a fejlesztési bank “tulajdonosi jogainak gyakorlójává” léptetett elő, leváltva e minőségében a pénzügyi tárcát (Figyelő, 2000/13. szám). Csakhogy érdeklődésünkre a GM-ben azt a választ kaptuk: nem kompetensek, mert “átadják” a bankot a Miniszterelnöki Hivatalnak, erről rövidesen kormányhatározat is készül. A kancelláriánál viszont azért tudakozódunk hiába, mert még nem történt meg az átvétel, és az új állapotot szentesítő kormányhatározat sem jelent meg.
Az interregnum épp akkor köszöntött rá az állam kedvenc bankjára, amikor az országgyűlésben gőzerővel folyik a törvényalkotás az MFB-ről. A múlt héten már a módosító javaslatok szavazásáig is eljutottak. A leglényegesebb minden bizonnyal az a változás, amelynek nyomán mégsem adnák meg a fejlesztési banknak azt a kedvezményt, hogy a tulajdonában lévő vállalkozásainak eladását mennyiségi korlát nélkül meghitelezze. Ezáltal szelídebb törvényváltozat állt elő, amely nem enged teljesen szabad utat az MFB vállalkozásainak kockázatos, ellenőrizhetetlen hitellé változtatásához. Minden jel arra vall, hogy az eltörölt szabályt az MFB-hez került tizenkét állami gazdaság kedvezményes privatizációjára “szabták volna”.
Március közepén ugyanis, amikor a kormány az MFB tulajdonába adta az agrártárságokat, arról is döntött, hogy a három érintett minisztérium a bankkal együttműködve dolgozzon ki április 15-ig egy kedvezményes konstrukciót a gazdaságok elidegenítésére. Halasztott fizetésről, 20 éves futamidőről, a törlesztésben 2 éves türelmi időről volt szó, s bár a kormányhatározat kínosan kerüli a “kölcsön” vagy a “hitel” kifejezéseket, a dolgot nem lehet másképp érteni. Így a kormányhatározat nyilvánvaló ellentétbe került a parlament múlt heti döntésével, amely szerint az MFB ilyen esetekben nem, illetve csak a hitelintézeti szabályok szerint – az eladni kívánt részvények 50 százaléka erejéig – nyújthat kölcsönt.
VAN-E KONSTRUKCIÓ? Továbbra is kulcskérdésnek lehet tekinteni, vajon kidolgozták-e április 15-ig a hitelkonstrukciót? Tállai Andrásnak, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkárának “nincs információja” erről, a többi, volt és leendő “tulajdonosi joggyakorló” még nála is kevesebb információval szolgál: egyszerűen nem nyilatkozik. Az MFB-ben pedig érdeklődésünkre azt a választ kaptuk: egyelőre “nincs alapítói határozat a gazdaságok elidegenítéséről”.
Ez persze azt is jelentheti, hogy a határidőre nem született meg a kormányhatározat által előírt elidegenítési terv, ám a bankban azt is közölték, hogy már korábban kiküldték az MFB tervezetét a tárcáknak a kedvezményes konstrukcióról. Ez azt valószínűsíti, hogy időközben “megfúrták” a mezőgazdasági társaságok értékesítését. A konstrukciónak a Figyelő információja szerint a vezetőkből alakult, 20-80 millió forint jegyzett tőkéjű társaságok lehettek volna a haszonélvezői. Mások szerint viszont kerülőutak továbbra is kínálkoznak, például, ha valamilyen módon állami kezességvállalással dúcolják alá a privatizációt.
Adhat-e kölcsönt bank részvényvásárláshoz? Törölt passzus a készülő MFB-törvényben: “Az MFB Rt. kölcsönt nyújthat olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel rendelkezik, ha annak célja, hogy a vállalkozásban fennálló részesedésének mértékét csökkentse.”
Hitelintézeti törvény: “A hitelintézet tagsági jogot megtestesítő értékpapír, illetve üzletrész vásárlása céljára azok vételárának ötven százalékáig nyújthat kölcsönt.”
A parlament egyébként az eredetileg kitűzött június 30-ról augusztus 31-re halasztotta az MFB jegyzett tőkéjének 60 milliárd forintra emelését (a jelenlegi 47,98 milliárdról). Addig nyilván kitart az a készfizető kezesség, amivel március végén állt a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséhez – hazai forrásból – felveendő 60 milliárd forint hitel mögé. A hitelt most szervezik, s a második félévben belföldi kötvénykibocsátással is megtámogatják a gyorsforgalmi projektet – mondták el az MFB-nél. Ha megszületik a fejlesztési bankról szóló törvény, a kormány ennek erejénél fogva vállalja a készfizető kezességet – a központi költségvetés kontójára – az MFB forrásszerzési és garanciavállalási ügyleteiért. Holott a PM a szavazás előtti utolsó pillanatig fontolgatta: nem volna-e jobb egy olyan formula, amelynek alapján a kormány egy-egy esetben mérlegelhetné, vállalja-e a kezességet.
Engedmények. A megszavazott módosításokkal némi engedményt tettek a fejlesztési bank ellenőrzésével kapcsolatos kívánalmaknak. Eszerint a tulajdonosi jogok gyakorlója – azaz, mint láttuk, a kancellária – évenként, június 30-ig beszámol a kormánynak a bank tevékenységéről, gazdálkodása célszerűségéről, jövedelmezőségéről, pénzügyi, vagyoni helyzetéről, kötelezettségeiről. Ugyanakkor a kormánytöbbség továbbra sem kívánta megbízni az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) az MFB évenkénti ellenőrzésével. Igaz, a számvevőszéki törvény alapján vizsgálhatja az ÁSZ az állami tulajdonú cégeket, ám a számvevőszéki bizottság ennél szorosabb előírást szorgalmazott: az MFB éves mérlegbeszámolójához kapcsolt átvilágítást. Az ÁSZ e mellőzése éppen ellentétes a készülő jegybanktörvény logikájával, hiszen abban éppen ezen intézményt avatnák a bankok bankja fő külső ellenőrévé.
