Mit szól azokhoz a vádakhoz, amelyek szerint az RMDSZ árulást követett el, amikor kormánykoalícióra lépett a jelenlegi államelnök pártjával (Demokrata-Liberális Párt), miközben Basescu ellen kampányolt az elnökválasztás alatt?
Az RMDSZ következetes volt, mert mindkét esetben a romániai magyarság számára legjobb helyzetet próbálta kialakítani. A Demokrata-Liberális Párt kormányprogramja alkalmasnak bizonyult az együttműködésre és az egyeztetésre, meg tudtunk állapodni a válságkezelésben és a decentralizációban is. Sikerült olyan súlyt szerezni a kormányban, amely elfogadható.
Miért fontos az erdélyi magyarság számára a decentralizáció?
A magyarság érdeke, hogy minél több hatáskör legyen helyben, a helyi közösségek, önkormányzatok kezében. Ilyen cél a helyi rendőrség létrehozása, amely az önkormányzatoknak alárendelt, de az egészségügyi intézmények vagy az iskolák, óvodák esetében is beszélhetünk decentralizációs törekvésekről. Utóbbiakban például a fenntartás már helyi hatáskörben van, de az oktatók és igazgatók személyéről még központilag döntenek, ezen kell változtatni.
Milyen prioritásai vannak még az RMDSZ-nek az új kormányban?
Célunk a kisebbségi törvényről szóló párbeszéd újbóli elindítása és elfogadtatása, valamint az új oktatási törvény elfogadása. Az államelnök-választás után stabil helyzet állt elő. Az elnök ötéves mandátumot kapott, a következő parlamenti választás pedig 2012-ben lesz. Úgy tűnik, az RMDSZ stabil 3 éves időszak elé néz, ami a romániai politikai és közéletet illeti.
Milyen esélyt lát ebben az időszakban bármilyen autonómiára?
Ma Romániában mindenki elismeri, hogy helyi autonómiára szükség van. Ebben a pillanatban amit némiképpen reálisnak látok, az a kulturális autonómia és egyfajta helyi autonómia. Ezek nem zárják ki egymást, sőt utat jelentenek területi és egyéb jellegű autonómiaformák felé, amelyekről kell és lehet is beszélni.
Basescu elnök éppen a minap minősítette “gyermetegnek” azokat a politikusokat, akik a területi autonómiát szorgalmazzák.
Van itt egy érdekes ellentmondás, mert Basescu nagyon erősen decentralizáció párti, többször kifejtette, hogy a kormány hatásköreinek egy részét át kell adni helyi önkormányzatoknak, megyei önkormányzatoknak, és a polgármesterek erejét növelni kell. Mindig hozzáteszi ugyan, hogy ez egy általános decentralizációt jelent és nem helyi autonómiákat. De ha valaki elismeri azt, hogy hatalmat kell adni a helyi közösségeknek, akkor hogy nem tudja megérteni, hogy ennek lehetnek sajátos formái is? A kijelentésnek egyébként új üzenetértéke nincsen, az elnök már korábban is többször felszólalt a területi autonómia ellen.
Mennyire elégedett a négy miniszteri hellyel?
Egy koalíció általában százalékarányban működik, ami a miniszteri tárcákat illeti, jóval erősebbek vagyunk, mint az arányunk, de államtitkári szinten ez már nincs így.
A művelődési tárca megszerzése rendkívül fontos jelzés, mert gyakorlatilag ellentmond a román nemzetállami gondolatnak, amely az “egy a nemzet, egy a nyelv” elvét hirdeti. Az, hogy sikerült egy magyar politikusnak ezt a tárcát megszerezni, mentalitásváltást jelent. Kelemen Hunor a kulturális tárca élén pedig további szemléletváltást hozhat. A térségben üzenet értéke van ennek, az etnikumközi viszonyok ugyanis válaszút előtt állnak Szlovákiában és a környező országokban. Az RMDSZ kormányzati szerepe arra garancia, hogy ez pozitív irányba haladjon.
Azzal azonban számolni kell, hogy uniós összesítésben GDP-arányosan a román művelődési tárca költ a legkevesebbet kultúrára.
Lehet ezen az arányon javítani?
Az idén már nincs rá esély, a jövő évi költségvetésben lehet majd befolyásolni. Ugyanakkor látni kell, hogy a kultúra ezekben az átmeneti rendszerekben mindenképp háttérbe szorul, és ez nem jó, mert éppen most kellene sokkal több pénzt fordítani erre a célra.