Nagyvilág

Nem kedveli az elit a szabóművészetet

A hazai tehetős réteg nem öltözködik társadalmi rangjának és anyagi helyzetének megfelelően a Figyelőnek nyilatkozó ruhatervezők többsége szerint. A sikeres csúcsdizájnerek olcsóbb áraikkal és üzleti teamjükkel magyarázzák eredményeiket.

„Az egész ország öltözködési kultúráját látványosan befolyásolná, ha csupán 500 haute couture (Haute couture – ejtsd: ot kutűr -, azaz szabóművészet: az egyedi megrendelések alapján, exkluzív minőségű anyagokból, finom kézi szalon munkával készülő ruhák szférája.) ruhát eladhatna a szakma egy évben. Nem utolsósorban egy ilyen élénkülés a 10 legjobb hazai tervezőt is eltartaná – fogalmaz az egyik nemzetközileg is elismert vezető hazai designer, S. Hegyi Lucia a Figyelőnek. Valójában évente mindössze néhány ruhakölteményre akad vevő; ők akár egymillió forintot is hajlandóak fizetni egy kollekcióért – derül ki a hetilap csütörtökön megjelenő számából.

A szabóművészet termékeinek népszerűsítését nehezíti, hogy az azokat bemutató szuperprodukciók akár 50 millió forintba is kerülhetnek, így ilyen műsorokat legfeljebb szökőévenként rendeznek. Az igényes, ám a show elemeket nélkülöző bemutatókra is rá kell szánni 6-10 millió forintot – írja a Figyelő.

A trend Párizsban is hasonló: ott tíz éve még 30-40 haute couture bemutatót tartottak nyaranta, az idén mindössze 5-öt rendeztek. „Tudomásul kell venni, hogy az haute couture egyszerűen kiment a divatból” – mondja a tervezők többségétől e kérdésben némileg eltérően gondolkodó Zoób Kati.

A piacon sikeres Zoób Kati és Náray Tamás eredményeit a lap elemzése két dolognak tulajdonítja: az előzőekhez képest mérsékelt árpolitikájuknak és annak, hogy népes, menedzserekből, marketingesekből, kereskedőkből álló üzleti team segíti a munkájukat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik