Érdemtlenül kevés szó esett mindeddig Ukrajnában az ország elnökének a fiáról. Egészen addig, amíg az Ukrajnszkaja Pravda feszegetni nem kezdte, hogy a mindössze 19 éves egyetemista fiúnak miből telik 130 000 eurós autóra, 600 négyzetméteres lakásra, és esténként 4000 eurós borokra.
A Luteranszka utca lakói ugyanis már régóta panaszkodtak egy fiatalemberre, aki folyton bömbölteti az autóját, leszorítja a szembejövőket, és százas tempóval száguld a kijevi kertváros utcáin. Mint kiderült, a hebrencs fiatalember egy 19 éves egyetemista, aki fiatal kora ellenére harmadéves egyetemista nemzetközi kapcsolatok szakon, nem mellékesen pedig az ukrán elnök, Viktor Juscsenko fia.
A fiú, Andrej Juscsenko nemrég még Mercedes terepjáróval járt – vezeti be a történetet az ukrán. Aztán – meséli tovább az újságíró – mégis a bajor gyár CLS 500 típusába szeretett bele. Nem egy olcsó autó, 90 000 dolláros ára megbolygatja az ember pénztárcáját, karosszériáján gyönyörködik a szem, ha az ember ránéz. Az elnök fiának azonban nincs ilyen autója, a fiatalember Luteranszka utcában lakó barátnőjének van ilyen. Ezért aztán kénytelen volt Andrej a kommersz terepjárót egy hozzá illőbbre cserélni. Ezért most egy BMW M6-ost vezet.
Utcai harcosok
Az Ukrajnszkaja Pravda munkatársa ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a fiatalembernek jó ízlése van. Mellesleg minden autórajongó őt irigyli, az ára pedig – vélekedett az újságíró – az adóhivatalnak is tetszhet. A lap riportere kiváncsi lett arra, mennyi munkával lehet egy ilyen autót megszerezni. A kiváncsiság majdnem verekedésbe fajult.
A riporter ugyanis elbuszozott a Luteranszka utcába, és türelmesen várt. Este 11 óra felé meg is érkezett az autó, ami a kijevi BMW képviselet szerint egyedülálló darab az ukrán fővárosban: csak egy darab van belőle, azt sem ők adták el. Szóval az autó megérkezett, vezetője pedig a terelővonalon parkolta le a járgányt. A riporter szerint a parkolás eme kreatív formáján jót nevethetnek a közlekedési rendőrök is, ha éppen nem azon keseregnének, hogy az idősebb Juscsenko épp a napokban rendelte el a szervezet feloszlatását. Míg a harmadéves egyetemi hallgató az autóban ült, testőrei elfoglalták pozíciójukat. A KRESZ-szabályoknak megfelelően a felezővonalon álló autó és a járdaszegély közé telepedtek, helyet hagyva így a gyalogosoknak és az autósoknak egyaránt, hogy a járdán gondtalanul továbbhaladhassanak.
Pár perccel később egy autó állt meg a bajor autóipari csoda mellett. A gépet a korábbi belügyminiszter fia vezette. Édeaspját Juscsenko rúgta ki, amikor kiderült róla, hogy kenőpénzeket fogadott el, de ez az esemény nem ugrasztotta egymás ellen a fiatalokat, pár percre ugyanis beszédbe elegyedtek. Az ideiglenes forgalmi korlát miatt nemsokára megérkezett a már éppen feloszlóban lévő, de még szolgálastot teljesítő közlekedési rendőrség, a DAI járőre. A testőrök megadták a szükséges felvilágosítást, így a járőr – a járdán – kikerülte az autókat, és továbbhajtott.
A riporter kérdésére a rendőr elmodta: nem tehettek semmit, az elnök testőrei védik a fiút. Apjuk pedig épp a napokban kötött utilaput a talpukra.
Egy este Juscsenkóval
Nemsokára ifjabb Juscsenko útra kelt. A Fellini étterem parkolójába állt be, ezúttal teljesen szabályosan. Ez annyira fura lehetett, hogy itt már a Tribune nevű internetes újság főszerkesztője is fotózásra érdemesnek találta az autót. A kiváncsi újságírókkal kedvesen elcsevegtek a testőrök, majd megérkezett az elnök médiaszerepléstől ódzkodó fia, és az autóval átállt egyik helyről a másikra.
Itt persze jól jött volna egy kis csevegés az újságírókkal, de egészen más történt. Megjelentek a testőrök, és az újságírók igazolványát követelték. Illetve csak az internetes lap főszerkesztőjének, Jevgen Lauernek a kilétére voltak kiváncsiak. A silbakok azonban nem voltak hajlandóak igazolni saját magukat. Ehelyett Lauert az autójáig kergették, majd a réműlt újságírót az ablakon behajolva vegzálták. A férfi végül gázt adott, a biztonsági őrt faképnél hagyva. Így a testőr magára maradt a kérdéseivel.
Az újságírókban azonban több kérdés is felmerült: miből telik egy 19 éves bölcsésznek ilyen autóra, és azon miért cseh rendszám van. A zsurnaliszták feltételezték, hogy egy nappali tagozatos egyetemista ösztöndíjból és szülői segítségből tartja fenn magát. A 810 000 ukrán hrivnyás autót az elnök ugyanis 25 évnyi fizetéséből tudná megvenni – az elnök ugyanis 2600 hrivnyát keres havonta, ez 105 ezer forint, Ukrajnában ez tetemes fizetésnek számít.
Ukrán rögvalóság
Úgy tűnik, az ukrán újságírók nem ismerik az ukrán valóságot. A bölcsészhallgató ugyanis levelet írt a szerkesztőségnek, melyben leírta, hogy saját maga keresi meg a betevőre valót, fizetését pedig egy külkereskedő cégtől kapja. Ebből fizeti a testőröket is, bár ebben – saját bevallása szerint – a szülői segítség is elkél. A család ugyanis úgy gondolta, hogy a választási kampányban tanácsos, ha személyes védelmet kap az ifjú külkereskedő. A személyes védők egyébként is igazi barátok, hűséges segítők a mindennapokban. Az autózást illetően pedig fontosnak tartotta elmondani, hogy az anyukája autóját használja. Egyébként pedig tiszteli az állampolgárokat tájékoztató, tényfeltáró újságírókat, de hagyják őt békén. Elvégre az, hogy egy egyetemista az anyukája autójával jár, magánügy.
Az elnök is messzemenően osztja fia véleményét. Az ukrán elnök, aki a tavaly őszi narancssárga forradalom után került hatalomra, megválasztása után elmondta: a demokratikus átmenet legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a szabad sajtó. Ezért megígérte, hogy az ő és családja ügyei minden esetben nyilvánosak lesznek, és nagy tisztelettel kezelik a társadalmi átalakulásban fontos szerepet játszó újságírókat. Legalábbis levélben ezt írta.
Egy sajtótájékoztatón azonban azt mondta, hogy szájkosarat kellene tenni azokra a firkászokra és “felbérelt verőemberekre”, akik életükben még egy sort nem írtak, és most mások magánéletében vájkálnak. Mert a sajtószabadság az elnök számára – levele tanúsága szerint – alapelv, és tiszteletben tartja a médiát, mert a sajtó szent kötelessége tájékoztatni a közvéleményt, és ellenőrizni a kormányhatalmat. De a BMW-k kivételt képeznek. Cserébe mintegy 200 újságíró petíciót írt az elnöknek, és számonkérte korábbi igéreteit. A zsurnaliszták most rá se néznek a luxusautókra, de magyarázatot várnak.
