Az úgy volt…
Az úgy volt… Ottó, 30 éves irodai alkalmazott, elvileg liberálisnak mondott, kis létszámú cégnél dolgozoik. Kollégái közül egyvalaki még régről tudta, hogy Ottó homoszexuális, amivel az illető munkahelyi konfliktusok során visszaélt, Ottó önérzete és lelke sérült. Munkatársai egy részének nem tetszett hogy kiáll magaáért, végül mindenki megtudta. Az új kollégákat persze azonnal kiokítják: ne állj vele szóba, ő homoszexuális, pedig ez egy elvileg liberálisnak mondott cég. Bulikba nem hívják, az életéről nem kérdeznek. „Kóválygó lélek vagyok a folyosón, aki nap mint nap azon dühöng, hogy miért kell egy olyan cégnél dolgoznia, ahol a munkavállaló akkor a legjobb dolgozó, ha nem dolgozik semmit, csak kacarászik az egyik szobában. Ha újrakezdhetném, nem ide jönnék dolgozni. Elkeserítő tény, hogy a nagyvárosban is ez megy” – meséli Ottó.
Melegek – az őszinteség csapdájában
A melegek elméletileg nincsenek hátrányos helyzetben a munkaerő-piacon, hiszen nincsen külső jegye melegségüknek, míg egy roma, vagy egy negyven év fölötti nő nem tudja eltitkolni azt, ami nyilvánvaló, ezért sokkal nehezebb helyzetben van. Ugyanakkor a homoszexuális munkavállalók zöme szeretne őszinte életet élni, vagyis főnökének és kollégáinak is elmondani, hogy ő meleg.
A melegek a felvételi interjún sem beszélhetnek szexuális irányultságukról, hiszen ez egyrészt legbelsőbb magánügyük, másrészt az ilyen önvállalásokból azt szűrik le a munkaadók, hogy sok gond lesz az illetővel, mert őszinte és egyenes. Jobban értékelik azt, ha valaki diszkrét, hiszen az sokkal kényelmesebb. Ettől függetlenül azonban vannak olyan munkahelyek, ahol a pályázati kiírásban előre vetítik, hogy nyitottak és befogadók, ezzel mintegy célozva arra, hogy melegbarátok is akár. A pozitív diszkrimináció azonban nagyon ritka Magyarországon.
„Ha valakiről kiderül a munkahelyén, hogy meleg, vagy csak sejtések vannak, akkor általában azt jól fogadják, persze csak akkor, ha nem kell szembesülniük a velejárójával. Minden munkahelyen van legalább egy olyan személy, aki más. Általában ez nem derül ki a nagy nyilvánosság előtt, de ez az egy ember csöndben és nem feltűnően igyekszik segíteni az új ember beilleszkedését. Ennek nem szexuális okai vannak, hanem inkább empatikus.” – mesélte a FigyelőNetnek Gábor, aki PR szakember.
Néha a melegek segítik egymást. „Működik itthon az a fajta munkaszerzés, ami a melegek kapcsolatrendszerén keresztül alakul ki. Ezek a lehetőségek általában alkalmiak, a kapcsolat végeztével a lehetőség is automatikusan megszűnik. Sok fiatal (leginkább értelmiségi fiú) próbál így érvényesülni, vagy karriert csinálni gyorsan” – véli Gábor. A meleg kapcsolatrendszer kihasználásával azonban skatulyába kerül az adott munkavállaló.
Az úgy volt…
Viki 2001-ben egy lapkiadónál dolgozott. Az akkor gyűrűző Tarlós-botrány (Pepsi Sziget, Melegsátor) kapcsán kör e-mailek bombázták a cégeket. Az ő cégükhöz is elért egy e-mail, amelyben a melegeket gyalázták. Viki főnöke a ’reply all’ gomb megnyomásával kifejtette diszkriminatív véleményét az üggyel kapcsolatban. Utána szóban még hosszan ecsetelte, miért utálja a melegeket. Ezek után Viki nem tudta elképzelni, hogy ott maradjon. Nem tudták róla, hogy leszbikus. Felmondott. A főnöke kérdezte, miért teszi, mert azt gondolta magáról, hogy jó főnök, mire Viki elmondta neki, hogy ő leszbikus.
A melegeket érő diszkrimináció második csoportja már a munkahelyen történik: a munkahelyi légkör, és az egyes munkaköri juttatások, lehetőségek meg nem adása nagyon gyakori eset a melegek körében. Azokat a juttatásokat, amit egy hetero alkalmazott alanyi jogon igénybe vehet, egy homoszexuális nem használhatja ki, így például a családi üdülések lehetőségét. Egyes cégeknél házastársak automatikusan kaphatnak ilyen kedvezményt, míg egy meleg nem élhet ezzel a lehetőséggel, hiszen párja nem ellenkező nemű. Egy munkahelyi családi rendezvényre sem hozhatja el élettársát egy meleg munkavállaló.
Ugyanakkor létezik a diszkriminációnak egy olyan oldala is, ami sokkal kellemetlenebb lehet. A vezetők, olykor titokban visszaélhetnek azzal, ha tudják az alkalmazottról, hogy homoszexuális.
„Munkáltatói szempontból a legjobb melegeket és leszbikusokat alkalmazni. Átlagosan nagy a teherbírásuk, kevés százalékukat várják otthon, nem merül fel problémakánt a gyermekvállalás. Az értelmiségiek hajlandóak az idejüket a saját szellemi építésükre fordítani.” – mondta Ottó, irodai alkalmazott. Bizonyos szempontból ez a meleg munkavállalónak is kedvező lehet – „Mivel a melegeket sok családi program nem foglalja le, nyitva áll előttük a karrierépítés lehetősége.”