Magyarországon a kilencvenes évek közepén kezdődött a hattyúk gyűrűzése, ezért a magyar matuzsálemre még várni kell. Hazánkban a hatalmas madár stabil költőállománnyal rendelkezik, a mintegy 300 pár nagy része a Dunántúlon, Somogy megyében fészkel, de élnek kisebb állományok a Duna-Tisza-közén és az Alföldön is – mondta el a FigyelőNetnek Karcza Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központjának vezetője.
Bütykös hattyú a fészkén (wikipedia.hu)
27 éves a legidősebb
A hazai bütykös hattyúk az év nagy részét helyben töltik, csak kemény télben hagyják el Magyarországot, ha a szabad vízfelületek befagynak. Ilyenkor a Dráva-menti víztározókat, vagy Horvátország keleti részeit keresik fel. Amíg azonban itt maradnak, élőhelyüket Csehországból és Lengyelországból telelni érkező fajtársaikkal osztják meg.
bütykös hattyú
Hossza 145-160 centiméter, szárnyafesztávolsága 208-238 centiméteres, testtömege 7-14 kilogramm. A tojó kisebb a hímnél. Tollazata tisztafehér. Szeme barna, csőre vörös, nevét adó bütyke és kantárja fekete, lába barnásfekete vagy tiszta fekete, nagy széles úszóhártyával ellátottak.
Tápláléka vízinövényekből, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el, a költési időszak márciustól júniusig tart. Sekély tavak nádasainak szélén, nádszálakból és gyékényből rakott kupacra rakja 6–8 tojását. 34-38 napig költ, fiókái fél fészekhagyók. A fiókákat a pár rendszeresen a hátára veszi.
A szántódon januárban befogott madarat 1995 novemberében jelölték meg Horvátországban, 1999-ben Fertőrákoson már visszafogták egyszer, és a Balatonon korábban már kétszer is leolvasták a fémgyűrűjét. Az Európai Madárgyűrűzési Szövetség (EURING) adatai szerint 27 éves és hét hónapos a legidősebb nyilvántartott bütykös hattyú, de a ennél biztosan él jóval idősebb példány is a természetben – mondja Karcza Zsolt.
Abortusz tojásfestéssel
Magyarországon a hattyú őshonos madár, de a XIX. század végén eltűnt az országból, az utolsó példányt 1875-ben, Hódmezővásárhelyen figyelték meg. Az 1970-es években jelent meg újra a Kis-Balaton és a Szigetköz térségében: a visszatérők azonban már félig háziasított állományokból származnak, Ausztriából indulva terjedtek el ismét a Kárpát-medencében.
Azóta is folyamatosan terjeszkednek, olyannyira, hogy védettségük a legalacsonyabb fokú, indokolt esetben az állományuk visszaszorítható. A visszaszorítás a hattyúk esetében azt jelenti, hogy a nem kívánt nemzedéket rejtő tojásokat egy légmentesen záró réteggel lefestik. Az embrió így elpusztul, de a tojó továbbra is kotlik a tojásokon, így a szakemberek nem zavarják meg természetes ciklusát.
Hattyúcsalád (wikipedia.hu)
Problémát is okozhatnak
Hogy mikor kell szabályozni az állományt, annak egyrészt természetvédelmi okai vannak. A hatalmas testű, 7-14 kilogrammot nyomó madárnak nagy élőhelyre van szüksége, amit aztán agresszíven, és testméretei miatt igen sikeresen védelmez. Az amúgy is csökkenőben lévő vizes területekről így könnyen kiszoríthatja a többi, védett vagy fokozottan védett madárfajt.
A másik ok, hogy a strandok közelében az üzemeltető nem nagyon örül a hattyúnak: zavarja, megtámadhatja a fürdőzőket. Bár ebben elsősorban az emberek hibásak, akik etetéssel a maguk környezetéhez szoktatják őket.
