Le Cam kedden hajnalban szenvedett balesetet a Horn-foknál, majd segélyhívására egy chilei katonai repülőgép, teherhajó, illetve két versenytárs, Riou és Armel Le Cléac’h (Brit Air) indult a segítésére. A mentésre végül Riounak nyílt reális esélye.
“Amikor felborult, éppen telefonos kapcsolatban voltunk, rögtön tudtam, hogy komoly baj történt” – elevenítette fel a történteket a megmentő. – Az éjszaka hátralévő részében és azután is hajtottam magam előre, hogy minél gyorsabban megtaláljam őt. Nem tudtam, milyen állapotban van, azzal viszont tisztában voltam, hogy gyorsan kihűlhet ilyen körülmények között, bezárva a felborult hajójába. A vitorlásra rábukkanó olajszállító irányított a pontos helyszínre, ezzel sok időt nyertem, ugyanis korántsem egyszerű egy hatvanlábas felborult hajót megtalálni négyméteres hullámok között.”
Az olajszállító lényegesen korábban ért a helyszínre, de éppen a rendkívül kedvezőtlen viszonyok miatt a kapitány nem engedte mentőcsónak vízrebocsátását, mivel nem akarta kockáztatni emberei életét.
Le Cam felborult hajója (MTI/EPA)
“A vitorlást félig elöntötte már a víz, mire odaértem – folytatta Riou. – Jean a hajó orrában próbált életben maradni, azzal a kevés levegővel, ami ott megreked. Mivel nem tudtunk kommunikálni, attól féltünk, hogy akkor jön ki, amikor nem vagyunk ott. Ezért aztán a szintén megérkező Armellel egyfajta váltót szerveztünk, hogy valamelyikünk mindig a közelben legyen. Amikor meghallotta, hogy jövök, kimászott, felkapaszkodott a hajótestre és belekapaszkodott a kormánylapátba.”
“Minden hullámnál víz alá került. Tudtam, hogy nincs sok időm és voltaképpen sok esélyem sem arra, hogy elkapjam. Elsőre nem sikerült neki megfognia a hajókötelemet, de tudtunk néhány szót váltani. Mondtam neki, hogy akkor engedje el a kormánylapátot, ha hozzá kötötte magát a kötélhez. Negyedikre végre sikerült az akció. Amikor az ember azt látja, hogy a barátja minden egyes hullámnál a víz alá kerül, azt gondolja, lehet, hogy ez az utolsó. Negyedikre nagyon közel mentem, túl közel, meg is rongálódott a hajóm. Ezzel együtt húztam, ahogy bírtam és végül a fedélzetre jutott. Negyedóráig tartott. Mindent bele kellett adnom, nem tudhattam, meddig bírja. Ezek voltak a legrosszabb pillanatok.”
Riou a Beagle-csatorna – a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő természetes átjáró – felé vette útját, feltételezhetően azért, hogy a szűkszavú közlés alapján rendben lévő Jean Le Camot partra tegye, ő pedig, ha megrongálódott hajóval is, de folytathassa útját.
A hatodik Vendée Globe harminc résztvevője – köztük két nő – a franciaországi Les Sables d’Olonne-ból indult november 9-én, hogy kikötés nélkül teljesítse a 43 ezer km-es távot a Jóreménység foka, Ausztrália déli partjai, valamint a Horn-fok mellett elhaladva. Mostanáig 16 hajó esett ki, várhatóan Jean le Cam VM Matériaux-ja lesz a 17., egyelőre azonban “nem lokalizáltként” szerepel a sorrendben, mivel nem érkezett a szervezőkhöz hivatalos bejelentés a kiállásról.
Az élen változatlanul a 2001/2002-es kiírásban győztes, francia Michel Desjoyeaux vitorlázik, őt honfitársa, Roland Jourdain követi másodikként a Veolia Environnement-nal mintegy 90 mérföldes hátrányban. A harmadik helyen Cléac’h, a negyediken Riou vitorlázik 640, illetve 680 mérfölddel lemaradva.
