A stressz
Tipikusan új, úgynevezett urbanizációs betegség. A stressz egy betegségsorozat elindítója lehet, okozója a rohanó életformánk, a határidők, az áremelések, a dugók, a tömeg, a zaj, a hétköznapok taposómalma. A szervezet képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, az állandósult stressz hatására a tünetek között megjelenik a szorongás, a félelem, a depresszió, a neurózis, a harag, az agresszió, a frusztráció; emellett a stressz felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát is. A tünetek ellensúlyozására a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben pedig az öngyilkosság az egyén válasza.
„Mindenkit ér, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz” – vélekedett az orvos-biológus. Munkásságáért közel tíz éven át minden évben jelölték az orvosi Nobel-díjra, végül azonban mégsem kapta meg – talán azért, mert túlságosan szerteágazó volt a kutatási területe, a stresszt számos betegség okozójának tüntette fel, és ez a díj odaítélésekor gondot okozott.
A századik születésnap apropóján rendezik meg augusztus 23-26. között a Stressz Világkongresszust, a Selye-örökség sokszínűségének seregszemléjét Budapesten. Ez a konferencia már a második lesz, utoljára tíz évvel ezelőtt gyűltek össze a stresszel foglalkozó tudósok, hogy megvitassák vizsgálataik eredményeit és tisztelegjenek a stresszkutatás atyja, Selye János emléke előtt.
Egy karrier kezdete
A Selye-famíliában az orvosi pálya családi örökség volt, János apja katonaorvosként szolgált az osztrák-magyar hadseregben, az ő áthelyezése miatt végezte az iskoláit Komáromban a bécsi születésű biológus. Ennek emlékére a város szlovák és magyar oldalán is iskolát neveztek el róla.
Selye János a prágai német egyetemen kezdte orvosi tanulmányait, de Párizs és Róma egyetemein is több évet tanult. Az 1929-ben megszerzett orvosi és kémiai doktorátus után a kutatói pályát választotta, és a Rockefeller-ösztöndíj elnyerésével az Egyesült Államokba költözött. Végül Kanadában telepedett le, a montreali McGill Egyetemen biokémiát oktatott. 1945-től saját intézetének, az Institut de Medicine et de Chirurgie Experimentale-nek volt az igazgatója. 1982-ben hunyt el Montrealban.
Maga a stressz fogalma a ’30-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismertté a tudomány világában. Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket, életünket.
Az ő kutatásai voltak az elsők, melyek a psziché és a test kapcsolatát kezdték tudományosan vizsgálgatni. Selye szerint a stresszreakció egy beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak az egyénnel szemben, így a stressz védekezési és alkalmazkodási funkciókkal is rendelkezik.
Maradandó nyomot hagyott a tudományban
Selye Jánosnak a XX. század meghatározó tudósainak panteonjában a helye: tizennyolc egyetem díszdoktora, a Royal Society of Canada tagja, tiszteletbeli tagja 43 más tudományos társaságnak, számos város és állam díszpolgára, több rangos kitüntetés tulajdonosa, 38 kötet és több mint 1600 közlemény szerzője.
