Foci

További 21 milliárd stadionépítésre

épülő debreceni stadion (debreceni stadion, )
épülő debreceni stadion (debreceni stadion, )

Újabb futballstadion-fejlesztési program koncepciójáról tárgyalt a kormány.

Népszabadság szerdán címlapsztoriként ír arról, hogy információi szerint Kisvárdától Gyirmótig újabb bő két tucatnyi labdarúgó pályát, stadiont újítanak fel állami pénzből. A kabinet előtt lévő javaslat huszonhat létesítmény felújítását és kibővítését irányozza elő a 2016-ig terjedő időszakban. A projekt költsége több mint huszonegymilliárd forint.

Az újonnan épülő Fradi, Debrecen, Felcsút stadionok mellett a mezőkövesdi pálya mintájára “több, mint ráncfelvarrás” vár a pécsi (1 milliárd), a kaposvári, a paksi, a nyíregyházi, a zalaegerszegi, békéscsabai vagy a fővárosi Vasas (egyaránt 800 millió) arénákra.

A lap szerint kisebb, 400 millióval számolhat Cegléd, Gyirmót 600 milliót remélhet, míg 100-120 milliós összeggel zárja a sort Kisvárda és Szigetszentmiklós.

A legtöbb pénzt a szurkolók körében nem túl népszerű George F. Hemingway tulajdonában lévő Honvéd kaphatná, amelynek nyolcezer néző befogadására alkalmas stadionjára ötmilliárd forintot szánnak – írja Népszabadság.

A stadionépítés – az érem másik oldala:

Nyilván a többség megkérdőjelezi a kormány stadionépítési programjának ésszerűségét, ugyanakkor találni tények mentén sorolható érveket is mellette. Íme hét, címszavakban:

  1. A sport, mint önálló nemzetgazdasági ágazat a rendszerváltás óta nettó befizetője a költségvetésnek. Értsd: több bevétele volt eddig évente az államkasszának, mint kiadása.
  2. Ehhez képest a sport, ezen belül a labdarúgás infrastruktúrájára a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem költött – ezért maradhatott nettó befizető. A sportcélú ingatlanok többsége az 50-es éveket idézi. Mindezen felül eközben megszűnt, átalakult több, mint ezer sportcélú ingatlan, amelyek privatizációs bevétele szintén a mindenkori államkasszát gyarapította.
  3. A fejlett országokban a GDP 1.5-2 százalékát költik sportcélra. Magyarországon ez a rendszerváltás óta 0,4-0,5 százalék.
  4. Akárcsak számos más országban, a magyar kormány állami nagyberuházásokkal próbálja élénkíteni a gazdaságot. A stadionrekonstrukciós-program is ennek a része. Az építőiparban több ezer embernek ad munkát, nem beszélve a visszafolyó áfa bevételekről. Az 1-3 pontok elfogadása esetén a kormány nem csinál mást, mint 23 év adósságának egy részét próbálja rendezni az ágazat, az abban érdekelt állampolgárok felé.
  5. A legnagyobb beruházások az un. multifunkcionális stadionok lesznek – Fradi, Debrecen, Puskás Stadion. Itt nem csak labdát kergetnek majd. A Fradi pályán esküvőtől kezdve a koncerteken át sok más rendezvénnyel számolnak, akárcsak Debrecenben.

    Ovi focipálya avatás Nyíregyházán
    Fotó: MTI

  6. A látványos stadionépítés csak a kirakat. A háttérben a stadionrekonstrukciós-program szerves részét képezi az állam által szintén támogatott MLSZ Országos Pályaépítő Programja, ahol 2013 végéig közel 200, többségében iskolai műfüves sportpályát adnak át országszerte.
  7. Az iskolai, és egyéb e program keretében épülő sportpályák a gyermekek sportolását szolgálják, amely már az oktatás és egészségügy kérdését is érinti. Ugyan ezek sem máról holnapra beérő, eredményt felmutató befektetések, de 15-50 év távlatából egészen biztosan kimutatható lesz a program a társadalom közegészségügyi állapotára mért hatása.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik