Néhány európai országban a meteorrajt Szent Lőrinc vértanúról, akire augusztus 10-én emlékeznek, Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik. A feljegyzések szerint a keresztényüldözések idején Lőrinc diakónus, ahelyett hogy beszolgáltatta volna az egyház kincseit, szétosztotta a szegények között. Merészségéért megostorozták, kínpadra feszítették, majd rostélyra fektették, mely alá izzó parazsat készítettek.
A legenda úgy tartja, Lőrinc egy idő múlva kedélyesen odaszólt a bírónak: – „Most már megfordíthatnál, ez az oldalam eléggé megsült.” Nem jajgatott, de a kíntól könnyei végigcsordultak arcán. Ott halt meg a tüzes rostélyon.
Idén a Perseida-meteorraj augusztus 11-én éjjel éri el csúcsát, de szép látványba lehet részük azoknak is, akik péntek éjjel kémlelik az eget. Késő éjjel a megfigyelést idén a Hold sem zavarja, nem úgy mint jövőre.
A meteorraj szülő égiteste a Swift-Tuttle üstökös, amelyet 1862-ben egymástól függetlenül fedezett fel két amerikai csillagász, Lewis Swift és Horace Tuttle. Bár az üstökös keringési periódusa 128 év, Földünk minden év augusztusában szabályszerűen összetalálkozik az üstökös napközelségek idején kibocsátott porcsóva-anyagából álló meteorrajjal.
Ha az akár másodpercenként 60 kilométeres sebességet is elérő parányi porszemek vagy fémdarabok összeütköznek Földünkkel, a légkör molekuláival való súrlódásuk következtében azonnal átmelegszenek és felizzanak, és felvillanó fénycsíkokként tűnnek fel az égen. Néhány másodperc alatt a meteorok anyaga elég és elpárolog.
A Perseida-meteorraj aktivitásának csúcspontján 50-60 hullócsillagot is láthatunk óránként. Ez persze átlagérték, nem jelenti azt, hogy percenként feltűnik egy az égen. Néha egy percen belül többet is megfigyelhetünk, majd hosszú percekig semmi sem történik. A Perseus-raj tagjai a Perseus csillagkép irányából látszanak jönni, amely augusztusban éjfél után kel, és a hajnali égbolton látható. Természetesen szép égi látványban a városi fényektől messze lehet részünk.