A vulkáni kúpokat mutató képeket az európai űrszonda, a Mars Express készítette. A tudósok szerint nincsenek becsapódási nyomok, kráterek a kúpokon, márpedig ez akkor fordulhat elő, ha a geológiai formák viszonylag frissek.
Az aktív vulkanizmus e jelei nem lephették meg a tudományos közvéleményt, de hozzájárulásnak az égitest megismeréséhez. A Mars Express felvételeit Gerhard Neukum, a Berlini Szabadegyetem kutatója mutatta be egyébként egy cambridge-i konferencián.
Pár millió éve még biztosan aktív volt a bolygó
A vörös bolygó, Neukum szerint egy-két-három millió évvel ezelőtt aktív lehetett, sőt, bizonyos területeken még ma is aktivitásra utalnak a jelek.
Azt azonban a tudósok egyelőre megjósolni sem merik, hogy mikor törhetnek ki legközelebb ezek a vulkánok. Elképzelhető, hogy csak egymillió év múlva történik meg ez, de az is, hogy holnap – tette hozzá Neukum.
Doktor Neukum vezeti azt a kutatócsoportot, amely az úgynevezett nagyfelbontású sztereókamera (High Resolution Stereo Camera, HRSC) felvételeivel foglalkozik. Ez a berendezés a Mars Express egyik fő vizsgálati eszköze, s a kamera készítette a most bemutatott felvételeket is.
A Mars északi pólusa közelében e felvételek tanúsága szerint 50-100 vulkanikus kúp található, egy körülbelül egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű területen. A kúpok magassága 300 és 600 méter között ingadozik.
Ismert, hogy a Marson számos vulkán található a vörös bolygó más térségeiben is. A leghíresebb közülük az Olympus Mons, amely a Tharsis régióban van. Ugyanakkor az Elysium és az úgynevezett felföld-alföld határvidéken is sok vulkán található.
Krátersűrűség és kor
A tudósok e képződmények korát a becsapódási nyomok sűrűségéből következtetik ki. Ahol sűrűbbek a kráterek, az a tűzhányó nyilván régebben van kitéve a felszínformáló erőknek, a meteor-becsapódásoknak.
Ugyanakkor nem teljesen bizonyos, hogy a most vizsgált, az északi pólus közelében lévő vulkanikus képződmények frissek keletkeztek. Ezt Neukum is elismeri, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nagyon régi tűzhányókról van szó, amelyeket a szél pusztított le szinte simára. Ám szerinte ez igen valószínűtlen, minthogy szélre utaló egyéb nyomok nincsenek a környéken – nyilatkozta a BBC-nek a tudós. És még ha a szél működött volna közre, akkor is kellene a kráterek valamiféle nyomait regisztrálnia a HRSC-nek.
A vulkáni aktivitás a Marson mintegy 1,5 milliárd évvel ezelőtt érte el a csúcspontját.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
