A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Magyar Televízió 2008. február elején indított közös programot azzal a felhívással, hogy a világ 7 csodájának mintájára szavazzuk meg Magyarország 7 természeti csodáját is. A KvVM természetvédelmi szakemberei összeállítottak egy harmincas listát, amelyen a Dunakanyartól a tiszavirágzásig számos ritka természeti jelenség, geológiai csoda, védett növény- vagy állatfaj, illetve élőhely és tájkép szerepelt – közölte a KvVM. A köztévé kettes csatornáján február 3-tól április 12-ig összesen négyszázszor lehetett látni a harminc egyperces kisfilmet, és ez idő alatt folyamatosan szavazhattak a nézők.
Nézze meg Magyarország hét csodáját – KÉPGALÉRIA
Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik leggazdagabb, a nagyközönség számára is megtekinthető ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított terület egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben itt helyezték el a Bükkábrányban talált 8 millió éves ősfenyőket is.
Sziklavár és a folyton kiszáradó tó
Füzéri várat a XIII. század elején építették a Zempléni-hegységhez tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló vulkáni kúp tetejére, amely így legkorábbi váraink egyike. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár kiemelkedő kápolnatornyával az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A hegy számos védett illetve fokozottan védett növény termőhelye, kora tavasszal a sziklafalakat sárgába öltöztető sziklai ternye különösen szép látványt nyújt.
Kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava, medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása igen sajátos: a felszíni vizek mellett alapvető szerepet töltenek be a fakadó források, ezek a felszín alatti vizek táplálják a tavat. A tó területe néha két négyzetkilométerre is megnövekszik, aszályos időszakokban hónapokra, sőt akár egész évre is kiszáradhat, míg csapadékos időszakokban folyamatosan vízzel borított a felülete. Az 1966 óta természetvédelmi oltalom alatt álló terület a környező puszták, a hajdani vásárhelyi puszta védetté nyilvánításával 1997 óta 5629 hektáron a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete.
Az Őrség és a termálvíz
Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa. Az Árpád házi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre, innen ered a térség elnevezése. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. A természeti értékekben bővelkedő erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj a 2002-ben alapított Őrségi Nemzeti Park része.
A Hévízi-tó Európa legnagyobb kiterjedésű melegvizes gyógytava, felszíne 4,4 hektár, amelyet 50 hektár területű véderdő vesz körül. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok. A tó különleges képződmény, mert ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A hévízi gyógyvíz kénes, alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radioaktív. A gyógyvíz világhírnévnek örvendő jótékony hatását számos gyógyintézmény és -szálló hasznosítja.
Madárritkaságok
A kerecsensólyom eurázsiai elterjedésű, nagytestű sólyomfaj, amely a sík térségek jellemző, egykor általánosan elterjedt gyakori madara volt. Ma természeti ritkaság. A sólymászati célra történő hasznosítás miatt az utóbbi húsz évben ázsiai állományai katasztrofálisan lecsökkentek, ezért ma már a világviszonylatban veszélyeztetett fajok között tartják számon. A magyar természetvédelem egyik „zászlóshajója” hiszen az 1970-es években még a közvetlen kipusztulás szélén állt, mára állománya a tervszerű védelem hatására megerősödött.
Napjainkban Magyarország az egyetlen ország, ahol – a civil és állami természetvédelmi szervek közösen megvalósított programjainak köszönhetően – stabil az állománya.
A parlagi sas is világviszonylatban veszélyeztetett, pusztai élőhelyekhez kötődő Eurázsia elterjedésű madár. Az 1970-es évek közepén mindössze 10-12 páros hazai állománya a tervszerű védelemnek köszönhetően mára már 85 pára növekedett, miközben mindenütt másutt csökken az állománya. Az állomány jelentős része a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistáinak és a nemzeti parkok munkatársainak köszönhetően mesterségesen létesített fészkekben költ.
